Annak ellenére rohamosan fogy hazánk lakossága, hogy a szülőképes korú nők aránya nagyobb, mint korábban volt. Kevesen szülnek, sokan pedig fiatalon halnak meg. A családalapítás egyre későbbre tolódik, és ebben a szakemberek szerint a média felelőssége is jelentős. A népességfogyás közös ügyünk. Ezért elindult Budapesten az ország legnagyobb népességszámlálója. Sajnos épp visszaszámolunk.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint a cselekvés utolsó órájában vagyunk, épp ezért a magyar népesség fogyásáról sajtóeseményt tartottak. Áprilisban még 7000-rel több, mint 10 millióan voltunk, a sajtótájékoztató végén 10 millió 3 226-ról 3 224-re váltott a népességszámláló kijelzője.
Kevés Ratkó-unoka szül
Napjainkra megváltoztak a gyermekvállalási szokások, erről már korábban a Generali kutatása alapján is beszámoltunk. Míg egykor a fiatalok korán házasodtak, majd az esküvő után 1-2 éven belül általában megérkezett az első gyermek is, addig a mai fiatalok 5-6 évvel később gondolnak tartós párkapcsolatra és családalapításra, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt.
Manapság ugyanis annak ellenére csökken hazánk lakossága, hogy a szülőképes korú nők száma nagyobb, mint az elmúlt években. Jelenleg a 30-as életéveinek közepén jár az a 1974-78-ban született, legnagyobb létszámú generáció, akiket a demográfusok Ratkó-unokáknak neveznek. (Ők az 1950-56 között született – az akkori népesedéspolitikai intézkedések következtében nagy létszámú – generáció, az ún. Ratkó-gyerekek gyerekei). Az elmúlt 10 év alatt például a 31-40 éves gyermektelen nők száma közel 80%-kal emelkedett.
Addig halogatunk, míg végül nem szülünk
Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese, hangsúlyozta, hogy a 35-36 évesek 30 százaléka nem azért él még mindig gyermektelenül, mert ez szerepelt a terveiben, hanem azért, mert a halogató taktika következtében a párok nagy részénél végül nem realizálódnak a gyermekvállalási tervek. Mindemellett az együttélés struktúrája is megváltozott. Sokan házasság helyett élettársi kapcsolatban élnek, de egyre többen vannak olyanok is, akik egyáltalán nem találják meg párjukat a családalapításhoz.
Az első terhességet tehát egyre többen halogatják, miközben egyre többen érzik úgy, hogy kifutnak az időből, ha rövid időn belül nem sikerül teherbe esniük. A halogatás következménye végül, hogy többségében biológiai okokból nem sikerül megvalósítani ezeket a késői gyermekvállalási terveket.
Nem tudatos gyermektelenség
A szülés késői életkorra való kitolása, a fogamzóképesség csökkenésével is együtt jár. Idővel egyre magasabb a sikertelenségi kockázat. Így a valós gyermekvállalás elmarad a tervezett gyermekszámtól, és az eredeti terveik ellenére gyermektelen, illetve egygyermekes nők arányának növekedése várható.
Egy francia demográfus számításai szerint, egy egészséges nőnek 30 éves korában 75%-os esélye van arra, hogy egy év alatt teherbe esik, 35 éves korban ez az arány már csak 66% körül van, 40 éves korban pedig 44%.
Ráadásul idősebb korban a sikeres fogamzások egyre nagyobb aránya jár magzati halálozással, vetéléssel, vagy halvaszületéssel, és bizonyos gyermekeket érintő betegségek kockázata is jelentősen nő az édesanya életkorával párhuzamosan.
40 évesen mondunk le a gyerekről
A gyermeket tervezők közül sokan a hosszú sikertelenség miatt önként mondanak le a terveikről még a biológiai határ elérése előtt. Vagy azért, mert úgy érzik, hogy elértek egy életkori határt (nálunk ez jellemzően a 40 év), amely után egészségileg túl kockázatosnak vagy társadalmilag nem elfogadottnak érzik a gyermekvállalást. Vagy bizonyos események bekövetkeztével (például egy munkahelyi kinevezéssel, külföldi áthelyezéssel) bezárul az a rövid életszakaszuk, amelyben összeegyeztethetőnek érezték a karriert és a gyermekvállalást.
Családbarát munkahelyet!
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének célja, hogy felhívja a figyelmet az 1981 óta tartó népességcsökkenésre, és megfordítsa a trendet. Noha ők az ügy érdekében már tevékenyen kivették részüket, most létrehozták a Magyar Anya- és Családvédelmi Programot.
Az egyik ilyen megoldásra váró feladat szerint, a munkahelyeket kell családbaráttá tenni. A távmunka, és részmunkaidős foglalkoztatás, a munkahelyen belüli gyermekbarát sarok kialakítása, stabil és biztonságos környezetet teremthetne a szülőknek, és ösztönözné az első gyermekvállalást.
Azonban figyelmeztetnek, hogy nem csak a születések ösztönzésében kell gondolkodni, hanem az értelmetlen halálozások csökkentésén is dolgozni kell. Ezért a védőoltások rendjének kidolgozása a másik fontos feladat, amely legfőképpen az anyák és a gyermekek védelmét jelentené. A cél, hogy olyan betegségekben ne halhassanak meg emberek, amelyek ellen már létezik védőoltás.
A média felelőssége
Jelenleg közel 10 %-os a nem tudatos gyermektelenségi arány. Előrejelzések szerint jelentősen megnő a közeljövőben azon nők aránya, akik saját korábbi terveikkel ellentétben végképp gyermektelenek maradnak. Ez főleg a már említett 1974–78-as nagy létszámú generációt érinti. Ők ugyan, nem tudatosan döntenek a gyermektelenség mellett, az őket követő generáció számára már életmódmintaként szolgálhat a gyermektelen nők életformája. Vagyis elterjedhet a tudatos gyermektelenség, mint választható életforma-opció .
Pongrátz Tiborné a bulvármédia felelősségét is hangsúlyozza a késői gyermekvállalás példakövetésében: „A bulvárlapokban gyakran olvasni arról, hogy egy színésznő negyvenvalahány évesen szült gyereket, mert még elég fiatalnak érzi magát a gyerekvállaláshoz. Az emberek pedig ezt követendő mintának tekintik- 'ha neki is sikerült, nekem miért ne sikerülne majd alapon'. Pedig nem ez a normális. Tudatosítani kellene az emberekben, hogy nem ugyanaz huszonéves korban szülni, mint negyven évesen, és akkor még a vetélésekről, komplikációkról, a gyermek fejlődési rendellenességeiről nem is beszéltünk.
A nyolc osztályos általános iskolai végzettségűek még mindig nagyon fiatalon vállalnak gyereket, tehát főleg az érettségizett és diplomás nők figyelmét szeretnénk elsősorban felhívni. Ha bekövetkezik a megjósolt 20-30 %-os gyermektelenség, pláne egy materializálódott társadalomban, ahol a gyermektelenség-legfőképp anyagi-előnyei is könnyen felsorolhatóak, és ez értékké is válik majd, akkor ezen már borzasztó nehéz lesz változtatni. Ma még a társadalom úgy áll hozzá, hogy nagyon rossz annak, akinek nincs gyereke. Ha ez megváltozik, s kialakul egy új értékrend, akkor könnyen követendő példává válhat. Ennek következménye pedig beláthatatlan.”
Óránként kettővel kevesebben vagyunk
Hazánk legnagyobb népességszámlálója tehát elindult. Egy hónapon át bárki megnézheti a Podmaniczky térről a Bajcsy Zsilinkszky út egyik házfalára felfüggesztett szerkezetet, ami azt mutatja, hogyan csökken óránként két emberrel Magyarország lakossága.
A program elindítói a www.fogyamagyar.hu honlapon várják a további javaslatokat a demográfiai krízis mérséklésére.
