Nemcsak a nőket érinthetik a különféle evés és testképzavarok. A férfiak sem védettek ezen a területen, legfejlebb Merle regényében. Ugyan anorexiában, bulimiában, ortorexiában jóval kevesebb férfi szenved, a pregorexia pedig őket nem veszélyezteti, létezik egy újabb típusú testképzavar (és ahhoz társuló étkezési problémák), amely főleg az erősebb nemet érinti.
A kondigép a legjobb barát
Ha valaki gyakran látogat fitnesztermeket, menjen a nap bármely szakában, többnyire minden teremben lát mániákus gyúróval, aki mindig ott van. Ők mintha ott élnék az életüket és számukra a konditerem, a gépek, az izzadtságszag és a neonfény jelentené az otthoni közeget. Olyan fiatal férfiakról van szó, akik keményen edzenek, hogy minél szálkásabbak, vaskosabbak, tökéletesebbek legyenek. Törzsvendégnek számítanak a terem büféjében is, a napi fehérjeturmixukat szigorú rend szerint mindig felhörpintik edzést követően. Nehéz eldönteni, vajon ez még normális viselkedés vagy esetleg már kórosan sokat foglalkoznak a tükörképükkel.
Abban az esetben, ha mindezt az erő, fittség, egészség jegyében teszik és mellette olyan átlagosnak mondható életet élnek, ami az edzőtermen kívül is tart, nincs is komolyabb probléma. A baj ott kezdődik, amikor az edzés, a mellette folytatott kemény diéta veszi át a főszerepet. Olyan, mint az anorexia, csak itt éppen nem a fogyás, hanem a hízás, tömegnövelés a cél.
Az izomdiszmorfiának és inverz (fordított) anorexiának is nevezett testképzavar további jellemzője, hogy az illető még amikor már el is érte a vágyott, Schwarzenegger-izomzatot vagy éppen kisebb-nagyobb túlsúlya ellenére is soványnak, véznának érzi magát. Emiatt tovább edz hajthatalanul. Kerüli a társaságot, az utcára, strandra még kánikulában is csak jól beöltözve lép ki, félve attól, hogy nevetségessé válik vékony, szégyellnivaló teste miatt. Fontos kiemelni, hogy ez esetben elsősorban a saját test valós megítélésének zavara a domináns, az evészavar kevésbé jellemző erre a típusra, de mégsem mondhatók teljesen normálisnak az ő táplálkozási szokásaik sem.
Proteinpánik és márkás autó
Az izomzat reményében az érintettek sokat is esznek, majd amikor már evéssel több fehérjét nem tudnak bepréselni a szervezetükbe, külső pótláshoz folyamodnak. Jobb esetben ellenőrzött, megbízható helyről, elismert gyártóktól származó turmixok, energiaszeletek, étrend-kiegészítők segítségével igyekeznek tömeget növelni, rosszabb esetben doppinglistán is szereplő anabolikus szteroidokhoz és egyéb teljesítménynövelő szerekhez nyúlnak. Akár úgy is, hogy tisztában vannak a lehetséges következményekkel. A szteroidokkal ugyanis rövidebb idő alatt látványosabb izomnövelés érhető el, ennek azonban komoly ára van. A mellékhatások között a hormonrendszer zavara, idő előtti csontritkulás, aggresszív viselkedés, antiszociális magatartás és akár impotencia is bekövetkezhet. Talán ehhez kell a nagyméretű sportkocsi, terepjáró, a márkás cuccok, ékszerek mutogatása, hogy kompenzálják egyéb hiányosságaikat.
Az izomdiszmorfia nemcsak az egyén testi, lelki épségét, de társas viszonyainak tartósságát is veszélyezteti, mivel az edzéskényszer, a meghatározott időben történő étkezés olyan időbeosztást igényel, ami miatt gyakran kihagynak fontos társas, foglalkozásbeli, vagy rekreációs tevékenységeket, így végül tényleg már csak a konditermi cimborákkal tudnak eszmét cserélni (kilókról, centikről, edzéstervekről).
A metroszexuális férfiak nyomása
Ahogyan a női testideál is egyre karcsúbb, véznább lett, úgy nem maradhattak el a férfiak sem a tökéletes testért folytatott versenyben. Már nemcsak a nőknek szóló lapok, magazinok hemzsegnek a kozmetikai ipar legújabb remekeinek hirdetéseivel, de egy magára valamit is adó pasi fürdőszobájából sem hiányozhat néhány alapdarab. Ugyan nekem eszembe sem jutna, hogy ránctalanító vagy éppen hasfeszesítő krémet vegyek a páromnak, a címlapokról, óriásplakátokról, klipekből ismert metroszexuális férfiak már szinte gyakrabban járnak fodrászhoz vagy kozmetikushoz, mint feleségük.
A média által gerjesztett elvárások tömkelege a férfiakra is hatással van. Egy gátlásos, önbizalomhiányos, langaléta kamaszfiú aztán az edzőteremben új barátokra és példaképekre (edzőkre) találhat. Majd a növekvő izomzatával egyenes arányosságban sokasodó randik hatására egyszer csak elkaphatja a gépszíj, és a fent vázolt tüneteket produkálhatja. A probléma felismerése éppen amiatt nehéz, mert nem harminckilós, zombikat látunk, hanem életerős, izmos férfiakat, akikről talán sosem gondolnánk, hogy jobban tartanak a tükörtől, mint mi a bikiniszezontól.
Kéretlen segítség
Hiába a szakképzett, némi pszichológiai érzékkel megáldott edző, ha felismerni véli valamelyik kliensén a testképzavar jegyeit, nehezen tudja kontrollálni túl jól teljesítő tanítványát. Az érintettek ugyanis érzik a szükségét a külső segítségnek, sőt, sokan tagadják is a betegség puszta létezését. A folyamatos edzés nyújtotta sikerélmény, az edzés kimaradása miatt érzett bűntudat, rossz közérzet olyan ördögi kört tart fenn, amit nehéz megtörni és szakember segítsége kell a további egészségromlás megelőzése, csökkentése érdekében.
