H1N1 story – Oltassunk vagy ne?

Olvasási idő kb. 4 perc

A H1N1 vírus mellett a vakcina-ügy egy újabb, sokat vitatott téma a sajtóban. A klinikai vizsgálatok alapján a kezdetektől azt ígérték, az új típusú influenza elleni magyar vakcina hetven százalék feletti védettséget ad. A tájákoztatások arra koncentráltak, hogy a H1N1 okozta megbetegedés nem veszélyesebb a többi influenzánál, ha a tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnak. Miután a „új influenza A-vírus” egyre több megbetegedést okoz, emiatt vált fontossá a megelőzés kommunikációja, hogy a szülők kellőképpen fel legyenek készülve, mi a teendő, ha a családban fertőzött beteg van, vagy 1 éves kor alatti csecsemő fertőződik meg.

Ez nehéz, ugyanis a tünetek alig különböznek a szokásos nyavalyáktól: magas láz, hidegrázás, végtagfájdalom, izomfájdalom, levertség, fejfájás, torokfájás, orrfolyás, esetenként hasmenés. Leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás. Azt, hogy az influenzás beteg H1N1 vírussal fertőződött-e, kizárólag erre alkalmas laboratóriumban végzett vizsgálattal lehet eldönteni. 

Védőoltás kampány 

A legfertőzöttebb régióban, Közép-Magyarországon egy hét alatt megháromszorozódott a háziorvoshoz fordulók száma, így itt már járványról beszélhetünk. Falus Ferenc országos tisztifőorvos a nyilatkozataiban az tanácsolja, hogy az is oltassa be magát az új influenza ellen, aki bizonytalan abban, hogy megfertőződött-e, és az is, aki már átesett a betegségen. Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint maximum hét nap, fertőzőképessége a betegség kezdetét megelőző naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.

A védőoltás kampányba az indulás óta több, ismert orvos is bekapcsolódott személyes vagy szakmai érdekből. Dr. Bujdosó László a Nemzeti Pandémiás Bizottság elnöke a nyilatkozataiban hangsúlyozta, nem veszélyes a védőoltás, mellékhatásokat akkor okozna, ha az oltóanyagba az eljárás során szennyező anyagok kerülnének. Csakhogy a magyar vakcina tiszta. Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus pedig azt hangsúlyozta, hogy a várandós nők számára fontos a védőoltás, és ő maga vállal szakmai felelősséget azért, hogy ez a magzatra nézve nem káros. A egészségügyi tárca azt ajánlotta, hogy a terhes anyák addig csakis az orvossal való konzultáció után oltassák be magukat, a gyermekek esetében pedig csökkentett dózist alkalmazzanak.

Egyes orvosi körök a hisztériakeltés hatásos eszközének tartják a vakcina kampányt, és úgy tartják, hogy a védőoltás még azelőtt forgalomba került, hogy biztosan kiderítették volna, milyen mellékhatásai és szövődményei lehetnek. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet alig három hónap alatt, körülbelül egy hónapos kísérletet követően engedélyezte a vakcina forgalomba hozatalát. A védőoltás hatását pedig egyelőre nem lehet látni, nem telt el még elég idő hozzá.  

Mást kap az elit?

Németországot felkavarta, hogy más vakcinával oltja a német kormány a minisztereit, a parlamenti képviselőket és a többi szövetségi hatóság alkalmazottait, továbbá a Bundeswehr katonáit az új típusú influenza ellen, mint a lakosságot. Az egészségügyi minisztérium a lakosság számára a Pandemrix nevű oltóanyagból rendelt 50 millió adagot, a belügyminisztérium viszont a Celvapan nevű szérumból rendelt 200 ezer dózist a szövetségi alkalmazottak számára. Ez utóbbi nem tartalmazza azt az adalékanyagot, amely szakértők szerint elsősorban felelős a kockázatos mellékhatásokért. 

A belügyminisztérium hét eleji közleményében nem cáfolta azt az értesülést, amellyel kapcsolatban a sajtó "első-, illetve másodosztályú" oltóanyagról beszélt. A Deutschlandfunk rádióállomás pedig azt közölte, hogy a heves felháborodás nyomán Angela Merkel kancellár úgy döntött: háziorvosával a lakosságnak szánt Pandemrix vakcinával oltatja be magát. 

Kockázatok és mellékhatások tekintetében

Mint minden hisztériánál, a H1N1 esetében is rajban szállnak az elméletek, a tüdőembóliától kezdve az embermegsemmisítő, túlnépesedés-szabályozó gyilkos nanochip-ig. A hivatalos álláspont azonban az, hogy az oltást követő szövődmények pusztán véletlenen egybeesés, hiszen annál a kétszáz felnőttnél, akiken előzőleg az anyagot tesztelték, nem jelentkezett mellékhatás.

A szakértők körében különösen egy adalékanyag vitatott, amelyet Európában azzal a céllal vegyítik az oltóanyaggal, hogy annak hatását erősítsék. Német értesülések szerint az Egyesült Államokban és Ausztráliában nem használják azt az "erősítőt", amely a leginkább felelős a különböző mellékhatásokért, például az oltás helyén jelentkező duzzanatért és fájdalomért, továbbá a fejfájásárt és a végtagok fájdalmáért. 

Védekezzünk fokhagymával és szederrel

Ami a megelőzést illeti, fokhagymát és vöröshagymát vetnek be a nyugat-ukrajnai szárazföldi haderőknél az influenzajárvány ellen. A vezérőrnagy nyílt parancsban rendelte el, hogy az influenzás megbetegedések elkerülése végett a sorkatonák étrendjében radikálisan növeljék a fokhagyma és a vöröshagyma részarányát. Mivel a honvédelmi tárcánál már október elején radikális költségcsökkentést rendeltek el, sok egyéb napi szükségleti cikk - mosószer, szappan, fehérnemű - mellett már gyógyszerekre sincs pénz. 

A népi gyógyászatban alkalmazott vírusellenes és magas vitamintartalmú zöldségek remek vértezetet – hacsak nem megoldást – nyújthatnak a megelőzésre vágyóknak. Ne törődjünk a szaggal, inkább erősítsük az immunrendszert vöröshagymával, fokhagymával, tormával, gyömbérrel. A legjobb antioxidánsok az élénk sötét, vagy vörös színű zöldségek és gyümölcsök, mint a vörös szőlő, a gránátalma, szeder, a paradicsom és chili, valamint az élénk zöld színű zöldségek, mint például a brokkoli, a spenót, és a salátafélék. 

A különböző orvosi tanácsokat taglaló blogokban a leggyakrabban azt hangsúlyozzák, hogy kerüljük a fertőzöttek társaságát, gyakran, és lehetőleg meleg vízzel mossunk kezet, inkább kéztörlőt használjunk, mint kézszárítót. Tüsszentésnél takarjuk el az orrot és a szájat, és inkább papírzsebkendőt használjunk, mint textilzsebkendőt, amit sűrűn cseréljünk. A legjobb megelőzés a lelki egyensúly megőrzése, a betegségek ugyanis csak akkor tudnak támadni, ha alacsony energiaszinten vagyunk. 

A H1N1 fertőzések száma egyre emelkedik hazánkban, a megoldást nehezíti, hogy a tüneteket nehéz felismerni – ráadásul beindult az influenza-turizmus is: az ukránok hozzánk jönnek vakcináért. Összefoglaltuk a vírus történetét. | Indul az influenza-turizmus

• A pestistől a sertésinfluenzáig
• Túléled, ha pótlod a folyadékot!
• Biológiai fegyver szabadon

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Rimóczi László
Rimóczi László
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.