H1N1 story – Oltassunk vagy ne?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A H1N1 vírus mellett a vakcina-ügy egy újabb, sokat vitatott téma a sajtóban. A klinikai vizsgálatok alapján a kezdetektől azt ígérték, az új típusú influenza elleni magyar vakcina hetven százalék feletti védettséget ad. A tájákoztatások arra koncentráltak, hogy a H1N1 okozta megbetegedés nem veszélyesebb a többi influenzánál, ha a tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnak. Miután a „új influenza A-vírus” egyre több megbetegedést okoz, emiatt vált fontossá a megelőzés kommunikációja, hogy a szülők kellőképpen fel legyenek készülve, mi a teendő, ha a családban fertőzött beteg van, vagy 1 éves kor alatti csecsemő fertőződik meg.

Ez nehéz, ugyanis a tünetek alig különböznek a szokásos nyavalyáktól: magas láz, hidegrázás, végtagfájdalom, izomfájdalom, levertség, fejfájás, torokfájás, orrfolyás, esetenként hasmenés. Leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás. Azt, hogy az influenzás beteg H1N1 vírussal fertőződött-e, kizárólag erre alkalmas laboratóriumban végzett vizsgálattal lehet eldönteni. 

Védőoltás kampány 

A legfertőzöttebb régióban, Közép-Magyarországon egy hét alatt megháromszorozódott a háziorvoshoz fordulók száma, így itt már járványról beszélhetünk. Falus Ferenc országos tisztifőorvos a nyilatkozataiban az tanácsolja, hogy az is oltassa be magát az új influenza ellen, aki bizonytalan abban, hogy megfertőződött-e, és az is, aki már átesett a betegségen. Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint maximum hét nap, fertőzőképessége a betegség kezdetét megelőző naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.

A védőoltás kampányba az indulás óta több, ismert orvos is bekapcsolódott személyes vagy szakmai érdekből. Dr. Bujdosó László a Nemzeti Pandémiás Bizottság elnöke a nyilatkozataiban hangsúlyozta, nem veszélyes a védőoltás, mellékhatásokat akkor okozna, ha az oltóanyagba az eljárás során szennyező anyagok kerülnének. Csakhogy a magyar vakcina tiszta. Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus pedig azt hangsúlyozta, hogy a várandós nők számára fontos a védőoltás, és ő maga vállal szakmai felelősséget azért, hogy ez a magzatra nézve nem káros. A egészségügyi tárca azt ajánlotta, hogy a terhes anyák addig csakis az orvossal való konzultáció után oltassák be magukat, a gyermekek esetében pedig csökkentett dózist alkalmazzanak.

Egyes orvosi körök a hisztériakeltés hatásos eszközének tartják a vakcina kampányt, és úgy tartják, hogy a védőoltás még azelőtt forgalomba került, hogy biztosan kiderítették volna, milyen mellékhatásai és szövődményei lehetnek. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet alig három hónap alatt, körülbelül egy hónapos kísérletet követően engedélyezte a vakcina forgalomba hozatalát. A védőoltás hatását pedig egyelőre nem lehet látni, nem telt el még elég idő hozzá.  

Mást kap az elit?

Németországot felkavarta, hogy más vakcinával oltja a német kormány a minisztereit, a parlamenti képviselőket és a többi szövetségi hatóság alkalmazottait, továbbá a Bundeswehr katonáit az új típusú influenza ellen, mint a lakosságot. Az egészségügyi minisztérium a lakosság számára a Pandemrix nevű oltóanyagból rendelt 50 millió adagot, a belügyminisztérium viszont a Celvapan nevű szérumból rendelt 200 ezer dózist a szövetségi alkalmazottak számára. Ez utóbbi nem tartalmazza azt az adalékanyagot, amely szakértők szerint elsősorban felelős a kockázatos mellékhatásokért. 

A belügyminisztérium hét eleji közleményében nem cáfolta azt az értesülést, amellyel kapcsolatban a sajtó "első-, illetve másodosztályú" oltóanyagról beszélt. A Deutschlandfunk rádióállomás pedig azt közölte, hogy a heves felháborodás nyomán Angela Merkel kancellár úgy döntött: háziorvosával a lakosságnak szánt Pandemrix vakcinával oltatja be magát. 

Kockázatok és mellékhatások tekintetében

Mint minden hisztériánál, a H1N1 esetében is rajban szállnak az elméletek, a tüdőembóliától kezdve az embermegsemmisítő, túlnépesedés-szabályozó gyilkos nanochip-ig. A hivatalos álláspont azonban az, hogy az oltást követő szövődmények pusztán véletlenen egybeesés, hiszen annál a kétszáz felnőttnél, akiken előzőleg az anyagot tesztelték, nem jelentkezett mellékhatás.

A szakértők körében különösen egy adalékanyag vitatott, amelyet Európában azzal a céllal vegyítik az oltóanyaggal, hogy annak hatását erősítsék. Német értesülések szerint az Egyesült Államokban és Ausztráliában nem használják azt az "erősítőt", amely a leginkább felelős a különböző mellékhatásokért, például az oltás helyén jelentkező duzzanatért és fájdalomért, továbbá a fejfájásárt és a végtagok fájdalmáért. 

Védekezzünk fokhagymával és szederrel

Ami a megelőzést illeti, fokhagymát és vöröshagymát vetnek be a nyugat-ukrajnai szárazföldi haderőknél az influenzajárvány ellen. A vezérőrnagy nyílt parancsban rendelte el, hogy az influenzás megbetegedések elkerülése végett a sorkatonák étrendjében radikálisan növeljék a fokhagyma és a vöröshagyma részarányát. Mivel a honvédelmi tárcánál már október elején radikális költségcsökkentést rendeltek el, sok egyéb napi szükségleti cikk - mosószer, szappan, fehérnemű - mellett már gyógyszerekre sincs pénz. 

A népi gyógyászatban alkalmazott vírusellenes és magas vitamintartalmú zöldségek remek vértezetet – hacsak nem megoldást – nyújthatnak a megelőzésre vágyóknak. Ne törődjünk a szaggal, inkább erősítsük az immunrendszert vöröshagymával, fokhagymával, tormával, gyömbérrel. A legjobb antioxidánsok az élénk sötét, vagy vörös színű zöldségek és gyümölcsök, mint a vörös szőlő, a gránátalma, szeder, a paradicsom és chili, valamint az élénk zöld színű zöldségek, mint például a brokkoli, a spenót, és a salátafélék. 

A különböző orvosi tanácsokat taglaló blogokban a leggyakrabban azt hangsúlyozzák, hogy kerüljük a fertőzöttek társaságát, gyakran, és lehetőleg meleg vízzel mossunk kezet, inkább kéztörlőt használjunk, mint kézszárítót. Tüsszentésnél takarjuk el az orrot és a szájat, és inkább papírzsebkendőt használjunk, mint textilzsebkendőt, amit sűrűn cseréljünk. A legjobb megelőzés a lelki egyensúly megőrzése, a betegségek ugyanis csak akkor tudnak támadni, ha alacsony energiaszinten vagyunk. 

A H1N1 fertőzések száma egyre emelkedik hazánkban, a megoldást nehezíti, hogy a tüneteket nehéz felismerni – ráadásul beindult az influenza-turizmus is: az ukránok hozzánk jönnek vakcináért. Összefoglaltuk a vírus történetét. | Indul az influenza-turizmus

• A pestistől a sertésinfluenzáig
• Túléled, ha pótlod a folyadékot!
• Biológiai fegyver szabadon

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rimóczi László
Rimóczi László
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.