Április óta, amikor is a sertéseknél egy új influenzatörzset izoláltak, a H1N1 pánik szinte állandó: a vírustörzs nevére körülbelül 58 millió találatot jelez a Google. Ahhoz, hogy az információdömpingben könnyebben el lehessen igazodni, tényszerűen összefoglaltuk a H1N1-boom történetét.
Beindult nálunk
Május 29-én mutatták ki hazánkban az új influenzavírust egy brazil állampolgárnál.
Július 6-án újabb kilenc embernél regisztráltak influenzás megbetegedést. Ekkorra már huszonegyre nőtt a fertőzöttek száma Magyarországon, majd három hét múlva harminchétre duzzadt az igazolt fertőzések száma. Időközben, a fertőzés következtében meghalt egy 41 éves férfi, akit a Dél-Dunántúlról szállítottak egy budapesti kórházba. Az ÁNTSZ az esetet csak később hozta nyilvánosságra, mert a bonctermi vizsgálati anyagra vártak.
Ezt július 21-én este kapta meg az Országos Epidemiológiai Központ víruslaboratóriuma. A boncolás során vett mintából azonosítani tudták az új típusú „A” H1N1 „V” vírust. Ezzel az esettel Európában Magyarország a harmadik ország, ahol egy beteg meghalt a világjárvány következtében.
Július 25.-én az ÁNTSZ bejelentette, hogy negyvenhétre emelkedett az igazolt megbetegedések száma. Ez a szám július 28.-án hatvanötre nőtt és naponta 5-6 új esetet regisztrálnak, a szám augusztus 9.-ére száztizenegyre emelkedett.
A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Nevében a „H” a hemagglutinin proteinre, az „N” a neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek. Ezek közül a spanyolnátha 50-100 millió ember életét követelte. Az alacsony patogenitású H1N1 törzsek 2006-ban az összes influenzás megbetegedés mintegy felét okozták. Amikor 2005-ben az emberi influenza más vírusaihoz hasonlították az 1918-as vírust, kiderült, hogy a vírus 4400 aminosava közül csak 25-30 mutatott eltérést – ennyi már elég volt hozzá, hogy a madárinfluenza vírusa emberek közt is terjedővé váljon. (Wikipedia)
A következmények kiszámíthatatlanok
Ami a nemzetközi H1N1 történetet illeti, áprilisban Mexikóban több, mint ezer esetben mutattak ki az embereknél sertésinfluenzát és a vírus több, mint nyolcvan emberéletet követelt. Az elszigetelt esetek felbukkanásáról szóló első jelentések után a mexikói járvány hivatalos bejelentésre április 23-án került sor. A mexikói áldozatok a hírek szerint többnyire fiatal felnőttek voltak, ami jellemző a járványos influenzára.
Április 25-én Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bejelentette, hogy nagyon súlyos fenyegetést jelent a Mexikóban terjedő sertésinfluenza, a következmények kiszámíthatatlanok, akár világjárvány is lehet belőle.
Még abban a hónapban az Egyesült Államok délnyugati részében és Kansasban előfordult több sertésinfluenza-gyanús eset, valamint New York nagyvárosi övezetében is kimutatták a jelenlétét. Egyes esetekről az Egészségügyi Világszervezet megerősítette, hogy a H1N1 egy új törzse okozta a megbetegedéseket.
Április 26-án Új-Zéland egészségügyi minisztere megerősítette, hogy egy mexikói iskolai kirándulásról visszatért diákcsoport 22 tagja influenzaszerű tünetekkel – valószínűleg sertésinfluenzától – megbetegedett. A kór idővel terjedni kezdtet Európában is. A WHO május 18-ai adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek száma 40 országban 8829 volt és 74-en haltak meg, a zömük Mexikóban.
Elindult az influenza-turizmus
Visszatérve Európára, és ezen belül is a térségünkre: a szomszédos országok közül Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet, a vírus júniusban jelent meg, és november elejére már négy nyugat-ukrajnai megyében több mint 80 ezer ember szenved vírusos eredetű légzőszervi megbetegedésben, körülbelül 2300 beteget ápolnak kórházban, a vírus feltehetőleg 48 ember halálát okozta eddig.
Ungváron, ahol száz körül van a gyógyszertárak száma, sajtójelentések szerint villámgyorsan felvásárolták az összes védőmaszkot, gézt, vírusellenes és meghűlés elleni gyógyszereket, a C-vitamint és más vitaminkészítményeket.
Viktor Juscsenko ukrán elnök a nemzetközi közösségtől, többek között Magyarországtól is segítséget kért az ukrajnai influenzajárvány elleni küzdelemhez, az ország nemzetbiztonságát fenyegető valós veszélyre hivatkozva. Mint mondta, kizárólag önerőből nem tudnak szembeszállni a fertőzéssel. Segélykérő levelében felsorolta azokat a gyógyszerkészítményeket és berendezéseket, amelyekre Ukrajnának szüksége van az influenzajárvány elleni hatékony küzdelemhez.
Előzőleg - a H1N1-es új vírus első halálos áldozatának bejelentését követően - az ukrán kormány karantén bevezetését rendelte el Ukrajna kilenc nyugati megyéjében az influenzajárvány gyors terjedése miatt tartott pénteki rendkívüli ülésén. Az ülés után Julia Timosenko miniszterelnök bejelentette: három hétre bezárják az iskolákat, nem tartanak tömegrendezvényeket, és korlátozzák az utazásokat.
A folytatásban:
A H1N1 story-t a vakcina-üggyel folytatjuk. Kitérünk az elitnek és a közembereknek gyártott német védőoltásokra, a szer hazai kommunikációjára, és az olyan szakértők bevonására, mint Dr. Czeizel Endre. Végül arról is beszámolunk, hogyan erősítsük az immundendszert ebben az időszakban.
