A fekete himlő a 700-as években érte el Európát, és elképesztő pusztítást végzett. Hullámai egész városok népességét kiirtották. A királyi családok sem úszták meg, angol, francia, orosz uralkodók is belehaltak. II. Péter történetesen esküvője estéjén hagyta itt a földi világot 1730-ban. A 18. század elején évente 400 000 európai gyermek halt meg himlőben. Az oroszországi gyermekek közül minden hetedik.
Miért érdekes ez? – kérdezheted. Hiszen himlő ma már sehol sincs a világban.
Alaposan tévedsz. Mert bár igaz, hogy az utolsó természetes úton szerzett himlőmegbetegedés 1977 októberében Szomáliában fordult elő, mégis sokan vannak a világon, akik attól félnek, hogy egyszer még újra találkozunk vele, s akkor nagy baj lesz. Ma már egyre kevesebben vannak olyanok, akik természetes vagy mesterséges úton immunológiai védettséget szerezhettek a himlővel szemben, ezért egy kialakuló járvány valószínűleg minden korábbinál gyorsabb és pusztítóbb lenne.
De miért ütné fel a fejét újra?
Azért, mert egyes tudósok szerint fertőzőképes vírusok maradhattak a sarkvidéki fagyott talajba temetett holttestekben, vagy a közeli rokon majomhimlővírusból is újra kialakulhat egy nagyon hasonló emberi kórokozó. Vagy azért, mert az ember visszaél vele.
Hogyan élhet vissza vele?
Biológiai fegyverként például. A himlővírus biológiai fegyverként való bevetésének jelentőségét az adja, hogy cseppfertőzéssel is terjed, és rövid idő alatt sok megbetegedést okoz.
Na jó, de kinek van himlővírusa?
Nem akarlak idegesíteni, de többeknek is. A hidegháborús időszakban mind a Szovjetunió, mind pedig az USA elraktározott fertőzőképes víruskészletet, hiszen ezt potenciális biológiai fegyvernek tekintették. Többször is megállapodtak a készletek egyidejű megsemmisítésének határidejében. A határidőt többször meghosszabbították, de nem cselekedtek. Igaz, hogy a készletek sorsa feletti döntés ma már egyre veszít jelentőségéből, hiszen a vírus genetikai kódja ismert, nyilvános forrásokból megszerezhető, és elvileg nem kizárt a vírus mesterséges szintetizálásának lehetősége.
Hogy mi is ez a vírus?
A himlő vírusa a Poxvirus variolae, mely heveny, ragályos betegséget okoz. Klinikai tünetei leginkább influenzára emlékeztetnek, többnyire hirtelen kezdet, magas láz, fejfájás, szédülés jellemzi. Amikor a láz leesik, megjelennek a kiütések, melyek átterjednek az orr és a száj nyálkahártyájára, ennek következtében nagy mennyiségű vírus jut a szájba és a torokba.
Védőoltás létezik ellene. Az oltás 3–5 évig biztosít csaknem kifogástalan védelmet, egyre csökkenő, de még jelentős immunitásra lehet számítani az oltás után tíz évig. Ma már nem kötelező, hiszen a himlő az egyetlen világszerte felszámolt fertőző betegség. A WHO 1980-ban hivatalosan is bejelentette, hogy a betegség megszűnt. De akkor mégis mitől tartanak a szakemberek?
Ha érdekel, milyen vírusokkal vagyunk még körülvéve, olvasd el ezeket a cikkeket is:
Egy másik lehetséges biológiai fegyver: Biológiai fegyver szabadon
Hogyan jutottunk el a H1N1-vírushoz? A pestistől a sertásinfluenzáig
Minden, amit a hepatitisről tudni kell. De mi köze ennek a szexhez?
