Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
…a kolera gyógyszere. Persze nem Európában, ahol csak néha fordul elő, például a nyers osztriga fogyasztását követően. Hiszen Európában és a gazdagabb országokban a beteget azonnal kórházba viszik, s a megfelelő infúzióval ellátják. Nincs azonban mindenhol kórház, ahol a kolera felüti a fejét. És különösen nem volt a világjárványok idején.
Mert nem tudtunk nyugton maradni
Már Kr. e. 400 évvel is feljegyezték a betegséget, mely akkor főként India északi részén pusztított. Sokáig azonban elszigetelt maradt. Akkor került át más földrészekre, amikor a kereskedők és zarándokok rendszeresen jöttek-mentek a világ különböző tájain.
A kolerajárványok megjelenéséből egyenesen következtetni lehet a vándorlásokra. Indiából 1829-ben jött át először Európába, miután Oroszországban is megjelent. 1830-ban Moszkva, 1831-ben egész Oroszország, Svédország fertőzött lett, majd Bécs, Berlin, Magyarország és Anglia került sorra – Franciaországban 55 ezer ember kapta meg. 1832-ben áthurcolták Amerikába is. 1863 elején egy mekkai karaván szedte fel a betegséget, s mintegy 30 000 ember halt meg a vándorlásban, a zarándokok Szuezbe vitték, ahonnan egész Egyiptomban elterjedt, s 60 000 ember életét követelte. A betegség elől menekülők ismét behurcolták Európába a kórt, majd hajón Amerikába is átjutott, és néhány hónap alatt a Föld összes civilizált részét bejárta.
2007-ben nálunk is újra megjelent
A kolerabaktérium, a Vibrio cholerae ma már leginkább csak elszigetelt területen okoz betegséget elsősorban a fejlődő világban, ahol a szegénység a tisztálkodási lehetőségek hiányával és a tanulatlansággal társul. A WHO 50–60 országból kap ma is bejelentést. Valamennyi földrészen előfordulnak országon belüli járványok, legutóbb Vietnamban és Irakban volt több ezer embert érintő járvány. A leginkább érintettek Afrika háborúk sújtotta területei és a menekülttáborok.
Azért nem kell pánikolni!
Megfelelő folyadékellátás mellett a halálozás veszélye csekély. A baktériumok bejutását követően a betegség lappangási ideje 4-5 nap. Ekkor következik be a tipikus, rizslészerű, híg, vizes székletürítés hányással vagy anélkül. Láz ritkán alakul ki, hasi görcsök, fájdalom nincs. Az elvesztett folyadék súlyos esetben meghaladhatja az óránkénti 1 litert is, így a folyadékvesztés 1-2 nap alatt elérheti a beteg testsúlyát, és pótlás nélkül halálhoz vezet. Megfelelő folyadékpótlás mellett a tünetek rendszerint 3–6 nap alatt múlnak el.
A betegek halálát a kiszáradás okozza, nem a bakteriális fertőzés. A legtöbb kolerás fertőzött tehát hatékonyan kezelhető infúziókkal, illetve szájon át adott folyadékkal.
A nátriumot, káliumot, bikarbonátot, cukrot tartalmazó tasakok tartalmát desztillált vagy forralt vízben oldva kell fokozatosan, meghatározott ütemben itatni a beteggel. Az antibiotikum-kezelés lerövidíti a betegség lefolyását, elpusztítja a kórokozókat, és általában 48 órán belül megszünteti a hasmenést.
Sütve, főzve, fertőtlenítve
Ha olyan helyre utazol, például Indiába, ahol a kolera ma is reális veszélyt jelent, figyelj rá, hogy csak palackozott italokat fogyassz. Csak olyan zöldséget, húst egyél, amelyet megsütöttek vagy megfőztek. A gyümölcsöket fertőtlenítős, például hipermangános vízben mosd meg. És semmilyen körülmények között ne jusson eszedbe tengeri ételeket nyersen enni!
