A leggyilkosabb betegségek, amiket a stressz okoz - így védekezz!

Modern kori népbetegségének tartják, pedig már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Van pozitív változata is, ám sajnos a negatív stressz az, ami húsz éven belül megtöbbszörözheti a legsúlyosabb betegségekben szenvedők arányát. Gyakorlatilag kikerülhetetlen, de azért vannak tippjeink az ellenállásra.

Nemrégiben a World Economic Forum tanulmányából derült ki, melyik az az öt nem fertőző betegség, amelynek gyógyítása a következő húsz évben óriási összegbe kerül majd világszerte. Ezek a szív- és érrendszeri, a krónikus légzőrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a pszichés problémák és a rák. Hogy mi a közös bennük azon túl, hogy a leggyilkosabb és kezelésükben a legdrágább betegségek? A rizikófaktoruk, a stressz.

A stressz nem más, mint egy válaszreakció szervezetünktől bizonyos ingerekre. Modern kori népbetegségnek tartják, pedig már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Például ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén is.

Így hat a stressz szervezetedre

Mielőtt mélyebben elmerülnénk a témában, tudnunk kell, hogy a stressznek két fajtáját különíthetjük el. A pozitív stressz valójában doppingol, segít a vészhelyzet elhárításában, majd ezt követően rövid időn belül visszatér a szervezet a normális szintre. Ilyen, ha pl. megtámadnak az utcán. Ekkor a stressz-hormonoknak köszönhetően az izmainkban fokozódik a vérellátás, mely a menekülést szolgálja. Ugyanakkor a negatív stressz már sokkal inkább lelki folyamatokon alapul, és általában egy élethelyzet idézi elő. Ezek a hatások különböző testi és érzelmi tünetek kialakulásához vezetnek, ez lehet kézremegés, vagy verejtékezés. Ilyen reakciót válthat ki egy komolyabb párkapcsolati veszekedés, vagy ha egy húzós nap után sorban állsz a postán, és már egyébként is feszült vagy.

Fenyegető szituációban a szervezetben fokozódik az ún. stressz-hormonok, az adrenalin és noradrenalin termelése. Ez a fokozott stressz-hormon szint mozgósítja a szervezetet: a vérnyomás emelkedik, fokozódik a szívverés, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az oda jutó vér mennyiségét, ezzel is biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot. A stressz-helyzetekben mindemellett egy szteroid hormon, a kortizol termelődése is fokozódik, amely hatására cukor és zsír szabadul fel a szervezet raktáraiból, energiát biztosítva az agy és az izomzat fokozott munkájához. Ezért tapasztalják azt, hogy az idegeskedés fogyaszt, persze csak akkor, ha cserében nem kompenzál evéssel az illető.

A stressz folyamata három szakaszra osztható:

1. Veszélyhelyzetben a szervezet, riadót fúj, fokozott állapotba kerül.
2. Az ellenállás a kialakult helyzet megoldására mozgósítja a testet.
3. Kimerülés stádiumában a nyugalmi egyensúly már nem tud visszatérni, állandósul a fokozott készültség állapota.

Valójában minden reakció azt a célt szolgálja, hogy felkészüljön a test - a szervek és izmok - a vészhelyzet elhárítására. A rohanó mindennapokban a szervezet stressz-válasza sok esetben már akkor is aktiválódik, amikor nem egy tényleges veszélyhelyzet elhárítása a cél, és a hosszabb ideje tartó fokozott készültség valójában nem is segíti a helyzet megoldását. Olyan, mintha tényleges ok nélkül idegeskednénk állandóan. Ilyenkor a test kilendül a nyugalmi egyensúlyából, fokozottan reagál a külső ingerekre és folyamatosan az egyensúly helyreállítására törekszik, ami a stresszes állapot állandósulásához vezet.

Az állandó alkalmazkodási kényszer depresszióhoz is vezethet

Nincs ember, aki a stressz tüneteit ne érezte volna közvetlenül saját bőrén. Ilyenkor az ember ingerlékenyebb, extrém módon fáradtnak érzi magát, mégis képtelen átaludni az éjszakát, a gyakori fejfájások pedig épp ennek a kialvatlanságnak köszönhetők. És mindez azért, mert a szervezete nem képes megbirkózni az adott élethelyzettel. Ezért fizikai és lelki (pszichésen) szinten is jelezni fog a teste.

A káros stressz-hatások a szív- és érrendszert érintik leginkább. Mivel minden stressz-helyzetre megemelkedik a vérnyomásunk, ezért az állandó, vagy legalábbis hosszú ideig tartó stressz tartósan magas vérnyomást okoz. A fokozott verejtékezés a só- és vízháztartás egyensúlyát befolyásolja, a tápcsatornától elvont vérmennyiség pedig tartós fennállás esetén vérellátási zavart okozva, fokozza a fekély kialakulási hajlamot, rontja az emésztést. A test erőforrásainak kimerülése pedig legyengíti az immunrendszert, és egyre kevésbé lesz képes a szervezet a fertőzésekkel szemben ellenállni. A folyamatos belső szorongás, a megfelelési és állandó alkalmazkodási kényszer pedig depresszió kialakulásához, alkoholizmushoz és súlyosabb esetben öngyilkossághoz vezethet.

Kell valami, ami tényleg kikapcsol

Nyilván sokszor a stressz-helyzeteket képtelenek vagyunk elkerülni, de a negatív stressz-hatásokat befolyásolni, csökkenteni tudjuk. Mindenkinek meg kell találnia azt a tevékenységet, amellyel képes egy kis időre kikapcsolni magát a világból. Ez lehet egy hobbi, relaxáció, masszázs, bármilyen sport, vagy egy olyan tevékenység, amiben a legnehezebb periódusunkban is képesek vagyunk úgy elmerülni, hogy a külvilágot kizárjuk. Az sem rossz azonban, ha addig is feltankolunk vitaminnal. Mondjuk egy kis E-vitaminnal.

E-vitaminnal a kötélidegekért

Az E-vitamin jó. Jó az agynak és jó a szívnek. A B-vitaminok és a magnézium mellett az E-vitamint is a stresszorok elleni védőpajzsnak tekintik. Szabad gyök fogó hatása védi a szív koszorúereit (ez a szívizmokat vérrel ellátó ér) a károsodásoktól, így kevésbé alakul ki érelmeszesedés. A vérlemezkék összecsapódását, vagyis a vérrögképződést gátolja, ezzel véd a trombózis, a szívroham és a szélütés kialakulása ellen is. Az agyunk számára is jótékony hatású, mert az idegsejteket védő sejtek sok zsírsavat tartalmaznak, melyek szintén ki vannak téve a szabad gyökök károsító hatásának. Az E-vitamin segíti a megfelelő állapot fenntartását, és csökkenti például az Alzheimer-kór kialakulását. A stressz által alaposan megtépázott immunrendszerünk védőfunkcióját az E-vitamin sok ponton támogatja, így az esetleges fertőzések kialakulása is csökken. Mindemellett csökkenti a bőr sérülékenységét, gyorsítja a sebgyógyulást, és védi a vörösvértesteket a károsodásoktól.

Már egy tojás is elég lehet

Az E-vitamin főképp az egyes sejtek sejthártyáját védi, így járul hozzá az öregedési folyamatok gátlásához. Ezt a védő hatást úgy éri el, hogy nagy oxidáló hatása révén a szabad gyökök hamarabb lépnek vele reakcióba, mint a szervezetünk sejtjeivel. Szabad gyökök minden sejtben keletkeznek azok anyagcseréje során, ez egy természetes folyamat. A napi E- vitaminszükséglet már napi 1 tojással fedezhető. A legtöbb E-vitamint tartalmazó élelmiszerek: növényi olajok, margarin, snidling, fehérrépa, zeller, spenót. Ide kattintva megtudhatod, hogy megfelelő mennyiségű vitamint viszel-e be szervezetedbe.