Talán nincs is olyan családi ház, amelynek kertjében nem nő borostyán. E közkedvelt növényt egyszerű nevelni, ráadásul sok munka sincs vele. Kevesen tudják azonban, hogy már az érintése is bőrirritációt okozhat, egyéb mérgező tulajdonsága miatt pedig nem árt vele az óvatosság.
Az akár faméretűvé is megnövő borostyán kertünk legszebb ékessége, ha jól tartjuk, akkor fajtától és körülményektől függően elérheti a 150–500 centiméteres hosszt is. A leginkább árnyékos és félárnyékos helyeket kedvelő növény rendkívül hálás teremtmény: hosszú ideig él, jól tűri a hideget, és „futó” tulajdonságának hála, kitűnően takar, így kertünk legcsúfabb részeit is elfedhetjük vele. Van azonban egy kis bökkenő: nem annyira ártalmatlan.
Borostyán, a kertünk gyorsan növő, de veszélyes kedvence
A Hedera helix, vagyis a közönséges borostyán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) mérgező kerti növényeinek listáján is szerepel, mert minden része mérgező, különösen a bogyói. Az egyébként nagyon keserű gömböcskék fogyasztása után gyomor- és bélpanaszok jelentkezhetnek, emellett sápadtságot és skarlátszerű kiütést okoz, amely először rendszerint a lábon, majd az arcon és a háton mutatkozik meg.
A súlyos mérgezésnek erős hányás, hasmenés és görcsök lehetnek a tünetei.
Egyébként nem mintha olyan csábító csemege lenne a borostyán bogyója, ugyanis rettenetesen keserű.
Hasznos tudni ezek mellett azt is, hogy a borostyán leveleivel való huzamosabb érintkezés a növény falcarionoltartalma miatt bőrirritációt is okozhat. Ez ugyanúgy vonatkozik a közönséges borostyánra, mint a szobaborostyánra, így bármilyen műveletet is végzünk velük, elővigyázatosságból mindenképpen húzzunk gumikesztyűt.
Mérgezések a ház körül
Az NNK tájékoztatása szerint hazánkban évente kb. 250 növények általi mérgezés fordul elő, túlnyomó többségben az 1–4 éves gyermekek körében. Éppen ezért azt tanácsolják a kisgyermekes családoknak, hogy ne tartsanak mérgező díszcserjéket és dísznövényeket se a kertben, se a lakásban. Érdemes megvizsgálni, beazonosítani otthonunk zöldjeit, sőt lehetőség szerint tudjuk meg a növények pontos, tudományos nevét is. Ha a növényt nem tudjuk eltávolítani a kertből, jó megoldás lehet, ha a gyermekek számára elérhetetlenné tesszük azokat.
Jó ötlet vagy ideiglenesen elkeríteni, vagy legalább leszedni az elérhető magasságban található bogyókat.
Ezt tedd, ha mérgezést gyanítasz!
Az NNK arra is felhívja a figyelmet, hogy a növények hatóanyag-tartalma napszaktól és évszaktól függően változhat, valamint toxikus anyagaik sem egyenletesen oszlanak el, hanem változó mennyiségben termelődnek az egyes növényi részekben. Ez az oka annak, hogy míg egyes növények bizonyos részei veszélytelenek, sőt akár ehetők is, másik részük viszont toxikus. Sőt, gyakran még fogyasztani sem kell ahhoz a mérgező növényből, hogy kárt okozzanak:
már egyes vadon termő vagy dísznövények morzsolgatása is súlyos bőrelváltozásokat okozhat.
A szakemberek azt tanácsolják: ha azt gyanítjuk, hogy a gyermekünk valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegyük ki a szájából a maradványokat, majd mossuk is ki, illetve a kezét és az arcát is tisztítsuk le, hiszen érintkezhettek a toxikus anyagokkal. Bár kisgyermekek esetében nem túl könnyű feladat, de próbáljuk kideríteni, hogy a növényből mikor és mennyit fogyaszthatott. Mérgezés esetén mindenképpen érdemes felhívnunk az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatot, amelytől hasznos információkat kaphatunk a további teendőkkel kapcsolatban.
Mint azt az NNK írja, mérgezést okozó dózis vagy bizonytalan mennyiség bejutása esetén a méreganyag megkötésére elsősegélyszinten aktív szén adható. Növényi mérgezés esetén azonban nem tanácsos tejet adni, mert a tejfehérje a toxikus anyagok kioldódásának és/vagy felszívódásának elősegítésével erősítheti a méreg hatását. Kisgyermekeknél nem javasolt a hánytatás sem az esetleges komplikációk miatt.
Ha tudni szeretnéd, melyik az a kedvenc nyári növényünk, amely halálos veszélyt rejt, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket.
