Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legtöbb szobanövény nem azért pusztul el, mert túl ritkán locsoljuk, hanem épp ellenkezőleg: a túlöntözés a gyökérzet egyik legnagyobb ellensége. Sokan azért tesznek kavicsot vagy agyaggolyót a virágcserép aljára, hogy javítsák a vízelvezetést. Ez a módszer azonban nem feltétlenül a legjobb megoldás.
Chémeri Kinga kertészmérnökkel beszélgettünk arról, hogyan tarthatjuk minél tovább szép állapotban kül- és beltéri növényeinket.
Nem mindegy, milyen talajba ültetjük a növényeket
„A növényeket valóban meg lehet rohasztani túlöntözéssel, de ez ellen nincs egyetlen univerzális megoldás” – mondja a szakértő. Sok múlik azon, milyen talajba ültetjük a növényt, és mennyire tud a víz áthaladni rajta. Ha a közeg túl tömör, a víz könnyen megreked a gyökerek körül. Ez hosszabb távon a gyökérzet pusztulásához vezethet.
„Ha teljesen tömör földet használunk, és nem foglalkozunk a vízelvezetéssel, akkor esélyt sem adunk a növénynek a túlélésre” – magyarázza a kertészmérnök.
Éppen ezért sok kertész lazább, porózusabb ültetőközeget használ. A hagyományos virágföldet gyakran keverik perlittel, agyaggolyóval vagy más ásványi anyagokkal, hogy a víz könnyebben át tudjon rajta folyni.
A szakértő szerint a talajszerkezet kulcsfontosságú: ha porózusabb közeget hozunk létre, például kavicsosabb vagy perlites talajt, a gyökér jobban átvészelheti a túlöntözést vagy a pangó vizet.
A cserepes növényeknél ráadásul az is fontos, hogy a felesleges víz el tudjon távozni. Kültéren a cserép alján lévő lyuk ezt általában megoldja, beltérben azonban a cserepet tartó kaspóban könnyen összegyűlhet a víz. Ilyenkor érdemes öntözés után kiönteni a felesleget, mert a pangó víz idővel gombás betegségeket és gyökérrothadást okozhat.
A boltokban kapható virágföld általában viszonylag tápanyagszegény közeg, ezért a növények számára szükséges tápanyagokat gyakran külön kell pótolni, például tápoldattal. A szakértő szerint azonban az is segíthet, ha az általános virágföldhöz lávazúzalékot keverünk. Ez lazítja a talaj szerkezetét, javítja a vízáteresztő képességét, és ásványi anyagokat is juttathat a közegbe. A keveréket érdemes az átültetések során – általában egy-két évente – frissíteni, amikor a növényt nagyobb cserépbe helyezzük. Így a talaj szerkezete és tápanyagtartalma is megújul.
A növény öntözése mellett párásítás is nagyon fontos
A kertészmérnök szerint a szobanövények gondozásában nemcsak az öntözés számít. A túlöntözés helyett gyakran a párásítás a jobb megoldás.
Sok növény inkább a levelein keresztül veszi fel a nedvességet. Érdemes spriccelni őket vagy párologtatni a közelükben ahelyett, hogy túl gyakran locsolnánk.
A tapasztalatok szerint a legtöbb szobanövény jobban viseli, ha a földje időnként kissé kiszárad, mint ha folyamatosan nedves közegben állna.
Olvasd el a következő cikkünket is, melyben arra mutatunk megoldást, ha a kertedbe a hagyományos pázsit helyett fenntarthatóbb, természetközelibb alternatívát keresel.
