A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának tájékoztatása szerint akár 50 év is kellhet ahhoz, hogy a motorosok okozta pusztítás után helyreálljon a gyepterület élővilága.
Amint azt a Díványon korábban megírtuk, az elmúlt hétvégén krosszmotorosok tarolták le a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekvő Gerecse Natúrpark Hosszúvölgy tanösvényt. A természetkárosítás azért is jelentős, mert itt nyílik éppen a védett tarka sáfrány (crocus reticulatus).
A sajnálatos esemény kapcsán megkerestük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát (DINPI) is, hogy megtudjuk, mekkora kár keletkezik az illegális motorosok tevékenysége nyomán, és miként képesek megőrizni védett területeink épségét a szakemberek.
A nemzeti parkoknak komoly problémát jelentenek a motorosok
Amint arról a Díványt tájékoztatták, országszerte vannak legális helyszínek arra, hogy a terepmotorosok ott szenvedélyüknek hódolhassanak, mégis mindig visszatérő probléma, hogy a védett területekre is behajtanak járműveikkel.
„A védett területeinket súlyosan károsító tevékenység visszaszorítása érdekében a Természetvédelmi Őrszolgálat kapacitásának függvényében szervez önálló vagy akár a rendőrséggel közös akciókat a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság teljes működési területén. A terepmotorosok tettenérése, feltartóztatása rendkívül nehéz és veszélyes feladat, hiszen az elkövetők tisztában vannak vele, hogy „tilosban járnak”, ezért mindent elkövetnek, hogy elkerüljék a felelősségre vonást" — foglalta össze a probléma jellegét lapunknak küldött válaszában a DINPI.
A motorosok jelenléte a nemzeti parkokban komoly természetvédelmi problémákat okoz. A motorok a kerekeikkel felszántják a talajt,
nyomvonalukon nem marad élő szervezet.
A DINPI szakemberei szerint a legérzékenyebb területek a fajgazdag száraz gyepek, a homoki gyepek, a sztyeprétek és a sziklagyepek, amelyek vékony talajrétegét és az ott élő, érzékeny növényzetet is szétkaparják a bütykös terepmotor gumik. De nem csak a talajt és a növényeket károsítják ezek a motorok. Sokan nem is gondolnák, de egy-egy bevált, illegálisan használt útvonaluk mentén sok védett és fokozottan védett madárfaj költése is meghiúsul, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban például a fekete gólyák esetében is észleltek már hasonlót.
A sok, lassan mozgó kétéltű, hüllő és rovar gázolás áldozatává válik, de a tanösvényeken és a turista útvonalakon a gyalogosokat is veszélyeztethetik.
Akár 50 évbe is telhet a regenerálódás
„Fontos lenne a terület zavartalansága, amelyet csak nagyobb társadalmi fegyelemmel, jogkövető magatartással lehet elérni. A gyepeink nagyon nehezen regenerálódnak, akár 50 év is lehet, mire egy gyepterület élővilága helyre áll. Segíteni lehet hasonló élőhelyről gyűjtött magszórással, de igazából az élőhelyek nyugalma jelentené a megoldást. Továbbá sok gyep már csak fragmentum, a spontán betelepülésnek az esélye is minimális, mert nincs honnan visszatelepülnie a növény- és állatfajoknak" — hangsúlyozták a szakemberek.
Azt, aki természetvédelmi területen motorozik, tegye azt elektromos, vagy belső égésű járművel, szabálysértést követ el, mely miatt szabálysértési eljárás indul ellene. Ha bizonyítható a természetkárosítás, akkor pedig büntetőeljárást indítanak az elkövető ellen. Ez azonban leginkább csak tettenérés esetén lehetséges, az illegális krosszmotorosok viszont jól tudják, hogy tilosban járnak, így a büntetés esélye általában kicsi.
