Egy frusztrált háziasszony találta fel a kávéfőzés egyik legfontosabb kellékét

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha te is kávéval indítod a napot, értsd, valahogy kikecmeregsz a puha ágyból, és elvonszolod magad a konyhába, hogy lefőzd a forró italt, amitől végre nemcsak résnyire lesz nyitva a szemed, akkor pontosan érted majd Melitta Bentz-et.

A német hölgy Drezdában élt családjával, imádta a kávét, és különös kapcsolat fűzte az igazán jó feketéhez, ezért rettentően bosszantotta, hogy a remek nedű kortyolgatása közben ropogtatja a foga alatt az őrölt kávét. 

Szabadalom lett a bosszantó kávéfőzésből

Egy reggel Melitta Bentz annyira ideges lett, hogy fogta magát, kitépett egy itatóspapír-lapot a fia asztalon heverő füzetéből, kilyuggatott egy öreg, használaton kívüli bádogdobozt, majd beleragasztotta a papírt. Ezután beletette az őrölt kávét, és leöntötte forró vízzel. Láss csodát: a zaccmentes kávé vidáman csordogált bele a csészébe. A másik előnye ennek a módszernek az volt, hogy sokkal egyszerűbbé vált a tisztítás folyamata, hiszen a kávéfiltert csak ki kellett emelni, és mehetett a szemétbe, nem kellett hosszú percekig bajlódni a mosogatással. 

A kávéfőzés sokak reggeli szokásainak egyike
Fotó: juanma hache / Getty Images Hungary

Azt gondolhatnánk, hogy mindössze ennyi történt, ám a későbbiekben Bentz folyamatosan tökéletesítette a találmányt, és kávédélutánokat szervezett ismerősei számára, hogy bemutassa az ötletét. 1908-ban kapta meg a szabadalmat, és ezzel a Bentz-család ötszobás drezdai lakása egy virágzó vállalkozás központja lett. 

Hatalmas siker lett a kávéfilter

Egy évvel később Bentz egy lipcsei szakkiállításon mutatta be igazán nagy közönség előtt a találmányát, amely – mondanunk sem kell – óriási sikert aratott. 1912-ig a cég családi vállalkozásként működött, Melitta mellett a férj, Hugo és két fiuk, Willy és Horst intéztek minden ügyet, de ebben az évben már fel kellett venniük alkalmazottakat is, mert nem bírták a rengeteg munkát. 

Horst Bentz, a feltaláló egyik fia
Fotó: ullstein bild / Getty Images Hungary

A két világháború nehéz időszak volt a cég életében, de túlélte, és ma is az egyik legnagyobb vállalat a piacon: 2017-ben 1,5 millárd euró bevételt termelt. Melitta Bentz azonban nemcsak a profitot tartotta szem előtt, hanem alkalmazottai jólétét is: bevezette az ötnapos munkahetet, a háromhetes fizetett szabadságot és a karácsonyi jutalmat, 1938-ban pedig létrehozott egy jótékonysági szervezetet, szintén kifejezetten az alkalmazottak megsegítésére. Ez még ma is létezik. 

Melitta Bentz nemcsak feltalálóként, hanem emberként is nagyszerű volt. 1950 júniusában, 77 éves korában hunyt el, halála után két fia vitte tovább a céget. Az arcképe most is ki van függesztve a vállalat legtöbb telephelyén, irodájában, hogy inspirálja a munkatársakat. 

Amellett, hogy a kávét az íze miatt is szeretjük, bizonyos egészségügyi problémákban is megoldást jelenthet, errőlebben a cikkünkben írtunk.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?