A természet sokszínűsége lenyűgözi az embert, ám az ezer szirmot bontó növények gyógyító erejénél néha még az esztétikai élmények is fontosabbak. A szépség azonban gyakran megtévesztő lehet: a világ legmérgezőbb növényei sokszor a természet ártatlan kinézetű teremtményei.
Több is megtalálható Magyarországon a világ legmérgezőbb növényei közül, amelyekkel ugyanúgy találkozhatunk erdőn vagy mezőn, de bizony a kertjeinkben is ott lehetnek. Bármennyire is tökéletesre formálta valamennyit a természet, szépségüknek nem szabad bedőlnünk.
A veszedelmes teremtmények ugyanis olyan toxikus vegyületeket tartalmaznak, amelyek súlyos mérgezést, sőt nem ritkán akár halált is okozhatnak.
A veszedelmes ricinus
Kevesen vitatkoznak azzal, hogy a ricinus (Ricinus communis) a világ legtoxikusabb növényeinek egyike, a csodafaként is ismert növény ricint tartalmazó magjai ugyanis rendkívül mérgezőek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatója szerint ebből általában 4-6 darabot már halálos adagnak tekintenek, a gyermekeknél pedig már 1-3 szem elfogyasztása is életveszélyes lehet.
A magok a rajzolatuk és a méretük miatt ráadásul könnyen összetéveszthetők az ehető babbal.
Mint írják, a mérgezés olyan jellegzetes tünetei, mint a szájban érzett égő érzés, a hideg verejtékezés, a véres hányás, a vizes hasmenés és a bélgörcsök két óra múlva, de időnként csak napokkal később jelentkeznek. Miután a ricinus magja károsíthatja a májat és a vesét, mérgezés esetén kórházi megfigyelésre van szükség. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a veszélyes állapotot megelőzendő fontos eltávolítani a ricinus virágzatát, amely megakadályozza a termés és a magok képződését.
Kertünk veszélyes nyári csodája a leander
Mint arról már több ízben is írtunk, otthonunk legkedvesebb nyári növénye, a leander is a világ legveszedelmesebbjei közé tartozik. Számos toxikus vegyülete közül több – köztük az oleandrin és a neriin – is halálos az emberre. Szakértők szerint a növény a szívműködés károsításával már kis mennyiségben is végzetes lehet, ráadásul a leander a szárítás után is megtartja a toxicitását. Legyünk tehát elővigyázatosak a minden részében mérgező növény gondozásánál is, így
érintése előtt vegyünk kesztyűt, mérgező ugyanis a levágott ágból, levélből szivárgó tejnedve is. Ha kapcsolatba kerülünk a leanderrel, semmiképp se nyúljunk a szánkhoz, orrunkhoz, dolgunk végeztével pedig legyen az első feladatunk a nagyon alapos kézmosás.
A leandermérgezés tünetei egyébként 2-5 óra múlva jelentkeznek émelygés, kínzó hányás, hasmenés, hideg verejtékezés, légszomj, görcs formájában, de szívritmuszavar és szívmegállás is bekövetkezhet. Az NNK tájékoztatása szerint azonban rendkívül keserű íze miatt a súlyos mérgezést okozó, nagy dózis bevétele ritka,
a növény érintése, morzsolgatása viszont bőrkiütést okozhat.
Erősen mérgező a kékben pompázó sisakvirág is
Havasi vagy alpesi sisakvirágként is ismert, de farkasölőnek is gyakran nevezik a nem ritkán dísznövényként ültetett sisakvirágot (Aconitum napellus) annak ellenére, hogy minden része mérgező. Toxikusságát az a rendkívül erős akonitin nevű vegyület adja, amely miatt Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint jobb, ha a kisgyermekes családok és a kutyatartók lemondanak erről a különleges formájú, királykék virágról. A szakértő még a bátrabb kertbarátoknak is azt tanácsolja, hogy
ne nyúljank sérült kézzel a sisakvirághoz, ültetésekor húzzanak kesztyűt, az elszáradt virágszár visszavágása után pedig alaposan mossák meg a metszőollójukat.
Mutatós, de rendkívül veszélyes a gyűszűvirág
A piros gyűszűvirágnál szebbet festeni sem lehetne, de valószínűleg nála mérgezőbbet sem lehet sok helyen találni. A tetszetős, fürtszerűen fejlődő virágzatú növény levelében található digitoxin és digoxin erős szívglikozidok, amelyeket a modern orvostudomány is felhasznál szívelégtelenség és egyéb szívbetegségek kezelésére. Ugyanakkor a gyűszűvirág minden része mérgező, és lenyelése súlyos állapotot okozhat.
A mérgezés tünetei közé tartozik a hányinger, hányás, hasmenés, látászavarok, de előfordulhat szívmegállás is.
Erősen mérgező nadragulya
A nadragulya mérsékelt övezetünk egyik legmérgezőbb évelő vadnövénye. A maszlagos nadragulyaként (Atropa belladonna) is ismert növénynek sincs olyan része, amely ne lenne erősen toxikus. Méreganyaga, a hioszciamin többek között szívdobogásérzést, légzési elégtelenséget és légzésbénulást okozhat. A nadragulya elfogyasztása után
már negyed óra elteltével megjelenhetnek a tünetek – kezdve a beszélgetési és nevetési ingerrel kísért szapora pulzussal, majd bőrpírrel, egyre szárazabbá váló nyálkahártyával és látászavarokkal.
A kezdeti felfokozottság hallucinációkká alakulhat, majd bénulásba csaphat át, amelyet aztán egy akár végzetessé váló, narkózisszerű alvás követ. Az ember számára a növény bogyóiból már néhány szem is halálos lehet, de már a leveleinek érintése is bőrirritációt okozhat.
Ha szívesen olvasnál még a világ legmérgezőbb fájáról is, amelynek még a közelébe sem szabad menni, ajánljuk figyelmedbe az erről szóló cikkünket.
