Ekkor kéne öntöznöd a pázsitot a legnagyobb hőség idején

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha szép, dús gyepre vagy pázsitra vágysz, nem mindegy, hogy mikor és mennyit locsolod, ami különösen igaz kánikula idején.

Bár az idei nyáron mintha többet esne az eső, a világban zajló folyamatokból kitűnik, hogy állandósulni látszik az aszályos időjárás és a hőség, ami kihívások elé állítja a házi kertészeket is. A zöldellő pázsit életben tartása ilyen körülmények között korántsem egyszerű – főleg, ha nem tudod, hogy milyen szisztéma szerint érdemes locsolnod. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

Így kell locsolni a gyepet a kánikulában

Bár kézenfekvőnek tűnhet, hogy a kiszáradás elkerülése végett a pázsitot folyamatos jelleggel, napi szinten locsold, ez több árthat, mint amennyit segít. A túlöntözés ugyanis éppen olyan káros lehet, mint az alulöntözés, és egészségtelen talajhoz, illetve gombás fertőzések megjelenéséhez vezethet.

Egy automata öntözőrendszer által sok időt takaríthatsz meg
Fotó: Nenov / Getty Images Hungary

A szakértők szerint az ideális stratégia az lehet, ha a víz egyenletes eloszlására koncentrálva a pázsitot hetente kétszer alaposan megöntözöd. Ehhez kapóra jöhet, ha van öntözőrendszered, de a célra egy állítható locsolófej is alkalmas lehet.

A lényeg, hogy soha ne hagyd, hogy a víz felhalmozódjon a talajon.

Persze a körülmények kertenként változóak lehetnek, ezért fontos, hogy figyelemmel kísérd a pázsit állapotát. Ha hervadást vagy barnulást tapasztalsz, az arra utalhat, hogy a fűnek több vízre van szüksége. Ha azonban a lábnyomaid láthatóak maradnak a locsolás után, akkor túlöntözted.

Az állapot nyomon követésének egyik legegyszerűbb módja, ha megérinted körülötte a talajt. Ha száraz, ideje locsolnod. A másik megoldás az lehet, ha leszúrsz egy hosszabb csavarhúzót a talajba. Amennyiben nehéz benyomni, elkönyvelheted, hogy a pázsit kiszáradt.

Amennyiben egyes részeken barna vagy sárga fűfoltokat észlelsz, ez azt jelezheti, hogy a pázsitnak nem homogén a vízigénye. A szakértők ilyen esetben azt javasolják, hogy az árnyék, a napsugárzás, valamint a talaj típusa alapján különböző zónákra oszd fel a kertet.

Ez a legjobb időszak a locsolásra

Az öntözés intenzitása mellett gyakori kérdés, hogy a kánikulában melyik a legjobb időszak a pázsit öntözésére. A szakértők egyöntetű véleménye szerint erre a kora reggeli vagy a késő esti órák a legalkalmasabbak, hogy minimálisra csökkentsd a víz elpárolgását, és biztosítsd, hogy a nedvesség elérje a fű gyökerét.

A pázsitot kora reggel érdemes alaposan megöntözni
Fotó: Eleganza / Getty Images Hungary

Ha nincs más választásod, jobb híján célozd meg a 16 és 18 óra közötti időszakot. Ez lehetővé teszi, hogy a fű száradjon (ami fontos a gombás fertőzések elkerülése érdekében) és regenerálódjon, mielőtt lenyugszik a nap.

Ha szép, dús pázsitra vágysz, legyél körültekintő a fűnyírásnál is. Fontos, hogy a hőségben ne nyírd túl rövidre a füvet, mert ez száraz foltok kialakulásához vezethet. Ha pedig nincs kedved sokat vesződni vele, fontold meg, hogy pázsit helyett inkább ellenállóbb talajtakaró növényeket telepíts.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.