Kígyónak lábsót, kutyának csontot

labradorcsont

Minden kutyás találkozott már a kérdéssel: vajon lehet-e csontot adni, és milyen fajtát az ebnek. Mert bár a kutya rajong a csontért, néha túl nagy falatnak is bizonyulhat számára.


Az állatorvosok között sincs a témában egyetértés. Sokan veszélytelennek tartják, van azonban, aki ellenzi. Annyi bizonyos, hogy a kutyák mindig is fogyasztottak csontokat – már azelőtt, hogy az emberhez szegődtek volna társul. A húsos csontokban sok a protein, de tartalmaznak olyan ásványi anyagokat is, amelyekre a bundásoknak szükségük van. Emellett természetes fogkefeként funkcionálnak.

Ha úgy döntünk, csontot adunk a kutyának, akkor a legfontosabb, hogy tudjuk, melyiket lehet, és melyiket nem. Az állatklinikákon előfordul, hogy a behozott négylábú szájában, torkában vagy éppen a beleiben keresztbeállt, befúródott csontot találnak az orvosok – de azért nem ez az elsődleges veszélyforrás. Ennél lényegesen gyakoribb, hogy az eb lenyeli a műanyag játékot, betermel öt méter spárgát, vagy hasonló ínyenc lépésre szánja el magát.

Vannak megfontolt kutyák, akiknek soha nem jutna eszükbe akkurátusan benyeldekelni a csomagokat rögzítő zsínórt a csomagtartóban – útban a tópartra. Ők általában a csontokkal is óvatosabban bánnak. Más ebek ennél fatalistább beállítottságúak.

Egy amerikai buldog ismerősöm egyszer öt teljes adag, enyhén romlott csirkefarhátat zsákmányolt a kukából, és mivel az áru szavatossági időn túl járt, késlekedés nélkül el is fogyasztotta. Azt inkább nem részletezzük, milyen futurisztikus eszközöket vet be az állatorvos egy amerikai buldog székrekedése ellen…

 

arrow_orangeMegfelelő csontok
Marhafarok, marhaoldalas, báránynyak, csirkenyak, pulykanyak. A csont mindig legyen nyers, a zsírt távolítsuk el róla, de maradjanak rajta húsdarabok. A csont mérete olyan legyen, hogy kutyánk ne tudja egészben lenyelni!

arrow_orangeNem megfelelő csontok
Éles szélű, vágott csontok, apróra vágott és húst nem tartalmazó csontok, nehéz velőscsontok, csontok főtt és sült ételekből.

 

Ha biztosak szeretnénk lenni abban, hogy kutyánknak nem esik bántódása, egész egyszerűen üljünk le mellé, és várjuk meg, amíg megeszi a csontot. Az sem árt, ha megtanítjuk arra, hogy parancsra odaadja a szájában tartott dolgokat.

Ha nem nyers csontot adnánk bundásunknak, akkor inkább főzzük, mintsem süssük, ugyanis a sütés során a csont sok vizet veszít, amitől élesebbre törik ropogtatáskor. A nyers csontokkal kapcsolatosan azonban nem árt vigyázni a különböző fertőzésekkel. Tartalmazhatnak Salmonella vagy E. coli baktériumot.

Ha kutyánknak gyakran adunk csontot, mindig figyeljünk arra, nem került-e bajba miatta. Figyelmeztető jelek (véres hasmenés, 24 óránál hosszabb ideig tartó hasmenés, hasmenés és hányás együtt) esetén kedvencünket azonnal vigyük állatorvoshoz!

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek