Az állatmentés nem pénzen múlik: Pamacska már boldog

A talaltcica.org üzemeltetőjének is vannak mentett macskái, pénzt nem kér sem a gazdáktól, sem az államtól, évi 15 000 forintból és önszorgalomból gazdálkodik, mégis, eddig 624 cicának és 33 kutyának talált új otthont. Az emberek felelősségérzetét hiányolja a legjobban.

Kölyökkori huncutságok

Vajon van értelme egy magánszemélynek, minden szervezettől független gazdikereső weboldalt létesíteni macskák számára? Van. Ezt senki sem tudja jobban, mint Erdész György. Őt magát is meglepte, hogy oldala milyen rövid időn belül befutott és vált népszerűvé. Ilyen és ehhez hasonló lelkesítő sikertörténetek várják az olvasót a találtcica.org-on, melynek profilja a cicamentés és a kóbor macskák örökbeadása.

„Mikor megérkezett hozzánk ez a kis sánta cicus, eléggé meg volt ijedve, de 1 óra nézelődés után már fel-alá rohangált. Aznap elég későn aludt el, és különösebben engem sem hagyott nyugton. A következő napokban már rendesebb volt, ha pedig nem hagy békén, és a fejemmel óhajt játszani, akkor egyszerűen kap egy kis vizet a pofijába vizes spriccniből. Nagyon eleven jószág. Igazi kis ördög! Reggelente olyan 5-6 körül jön mellém az ágyba, és bújik hozzám dorombolva. Ilyenkor kiköveteli, hogy keljek fel és játsszak vele. Néha rendezkedik a szobámban, de eltekintve a kölyökkori huncutságoktól, nagyon szeretni való macsek.”

Pamacskának is bejött

Egy másik történet szerint egy macska valóságos paradicsomba került, egy olyan szerető környezetbe, melynél jobbat elképzelni sem lehet: „Pamacska 2007 márciusától nálunk lakik Zuglóban. Nagyon tüneményes, aranyos macsek, hiperaktív és nagyon játékos. Szeret utazni, és imádja az új testvérkéjét is (Kormit, akit szintén örökbe fogadtunk). Ezeket a macsekokat nem lehet nem szeretni, mindig megnevettetik az embert. Pamacs már messziről érzi hazaérkezésünket, és mindig odajön az ajtóba üdvözölni, szerintem ennél aranyosabbak nem is lehetnének. A párommal együtt nagyon imádjuk őket, és ők is minket. Olyan nap nincs, hogy valami finomságot, vagy egy új játékot ne kapnának, amikor egy fárasztó nap után hazaérünk. Több játékuk van, mint némely gyerekeknek. Az is lehet, hogy kicsit elkényeztettük őket, de ez így van rendjén. Hiszen ők a mi “gyerekeink”. Nagyon beszédes cica, rengeteg hangot tud utánozni. Ilyen például a szarka kerregés, amit nem tudom, hogyan csinál, de nagyon aranyos. Ha valami nem tetszik, egyből jön panaszkodni. Nagyon tisztaságmániás, és nagyon válogatós. Ha nem azt kap enni, amit ő szeretne, akkor inkább nem is eszik. Mindig kiköveteli magának, amit akar. Kedvenc játékai: madzag, szatyor, nyusziszőrös csörgőlabda. És minden más, amit észrevétlenül ellop a szekrényekről.”

Már ezer állat talált gazdára a honlap segítségével

„A honlapot négy éve raktam össze” – meséli Erdész György, alapító. „Az első hirdetés 2006. június 12-én került fel a honlapra. Szeretem a macskákat, és éppen egy nagyobb lakásban éltem, amikor a téli hidegben találtam három cicát egy szántóföld melletti trafó mellett fagyoskodva, és egy ideig tartó etetés után hazavittem őket egy külön szobába. Csináltam nekik egy internetes gazdikereső oldalt, és azt beregisztráltam a nagyobb linkgyűjteményes honlapokra. Nagyon hamar, nagyon sokan jelentkeztek, ebből született az ötlet, hogy kell csinálni egy speciális macskagazdakereső-hirdető oldalt, amit aztán el lehet terjeszteni a neten, hogy az árva cicák gyorsan gazdára találhassanak. Így is lett, jöttek a hirdetések, jelentkeztek a gazdák, és ez lett belőle. Körülbelül napi hétszázan keresik fel az oldalt, és havi kb. 80-100 a hirdetés (időközben kutyások is jelentkeztek). A lényeg, hogy állatoknak keressünk gazdát. Ez eddig 624 cica és 33 kutyahirdetés esetében sikerült, ennyinél jeleztek vissza a gazdára találásról. Több esetben persze a hirdetésekben nem csak egy macskának kerestek gazdit, így lehet mondani, hogy kb. ezer állat már gazdára talált a honlap segítségével.”

Ez a trikolór cica még keresi a gazdáját
Ez a trikolór cica még keresi a gazdáját

Tiszta játékszabályok, őszinte szándék

A mögöttes lényeg a tisztaság. Nincs alapítvány, nincsenek általában kapott pénzek, adományok, amiknél nagy a kísértés arra, hogy másra használják, mint az állatok megsegítésére: „tisztelet a kivételnek, de azért tudjuk, mire vannak Magyarországon egyes alapítványok, újságból is, de személyes tapasztalat is van sajnos...). Mindentől eltekintve ezer macskát nem lehet egy helyen ellátni (egészségügyi és logisztikai okokból sem), és ennyi pénzt sem lehet beszedni a közönségtől (az állam persze egyáltalán nem segít, ugye).

A hirdetési oldal esetében áttételesen a gazdák pénzét „használom” az állatok ellátására, amit ráadásul maga a gazda tesz meg, éveken keresztül, célzottan csakis a kedvencére fordítva az összegeket” – folytatja Erdész György. „És nem személytelenül adja a pénzt, hanem visszakapja dorombolásban, kedveskedésben, amit a cicája nyújt neki. Senki nem lop el semmit, és a pénz miden fillérje célba ér. Én pedig azzal a gondolattal élhetek, hogy ha egy cica ellátása évente 200.000 Ft-ba kerül (alom 52×2.000=104.000 Ft, kaja 365×180=65.700 Ft, állatorvos 20.000 Ft + egyebek, mint játékok, jutalomfalatok), akkor például idén 1000×200.000 Ft-ot, azaz 200 millió (!) forintot tudok az állatvédelemre fordítani, amit természetesen semmilyen más formában nem engedhetnék meg magamnak. Ezzel szemben az én költségem kb. évi 15.000 forint, plusz amit időben beleteszek, naponta 1 órát (persze annak is van költsége...). És persze nekem is vannak mentett cicáim, úgy 9 éve, úgyhogy „egy csapatba tartozom” a honlap közönségével. Ez csak egy magánszemély kezdeményezése, akinek nincs ideje az aktív állatmentésre, de szeretne így is valamit tenni a magyarországi siralmas állapotok javítása érdekében.”

A gazdák nemtörődömsége

A gazdajelöltek általában beírják a google-ba, hogy cicát keresnek, eljutnak a honlapra, ahol felhívják a hirdetésben szereplő telefonszámot vagy írnak az e-mail címre. A megfelelő gazda kiválasztása onnantól a hirdető felelőssége. György szerint számos oka van annak, hogy rengeteg hajléktalan macska kóborol az utcákon. Például az, hogy a gazdák nemtörődömségből vagy tudatlanságból nem ivartalanítják kedvenceiket. Az viszonylag drága ivartalanításra sokaknak nincs pénzük, és az állami támogatás is hiányzik. " Emellett zéró felelősségre nevelés van az országban, általános a tudatlanság, az embereknek fogalmuk sincs az állatvédelmi törvényről. Nem eléggé egyértelmű a helyzet, sokaknak a fejében inkább az elaltatás él az internetes gazdakeresés helyett, sőt, vannak, akik a kóbor állatokat etetőket okolják a szaporodásért, pedig ez már nem oszt, nem szoroz (mintha valaki az elöregedő társadalom problémáját úgy akarná megoldani, hogy halálra éhezteti a nyugdíjasokat...).

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek