Kik és miért hiszik azt, hogy a helyzetük megváltoztatása reménytelen? És hogyan tudnának mégis felülkerekedni a tehetetlenségen?
Vendégszerzőnk megoldásfókuszú pszichológus, aki egy meglepően eredményes módszerről ír, amivel elsősorban az iskolában megjelenő problémákat – nehezen kezelhető gyerekek, problémás osztályok, sőt iskolai bántalmazás – lehet könnyen és eredményesen kezelni.
Egy „pusztán" verbális és érzelmi bántalmazásnak kitett partner sérülései sokszor jó ideig láthatatlanok maradnak, nem árt tehát tisztában lenni azzal, milyen első látásra korántsem egyértelmű jelei lehetnek annak, hogy valaki ilyen kapcsolatban él.
Egyáltalán az én dolgom kezdeni ezzel bármit, vagy a páromnak kellene máshogy viselkednie? Pszichológus szakértőinket kérdeztük.
Mitől lesz valaki rossz szülő? És mitől lesz jó? Egyáltalán lehet-e és van-e értelme annak, ha értékelni akarjuk magunkat, egymást? Ma erről kérdeztük pszichológus szakértőinket.
Ő itt Sanyi. Sanyit a munkahelyén csúnyán le szokta teremteni a főnöke. Sanyi egész nap dúl-fúl magában, aztán hazamegy és összeveszik a feleségével, aki aztán a gyerekekkel kiabál. Ne légy olyan, mint Sanyi. De akkor mit lehet tenni? Hogyan lehet megtörni az agresszió destruktív köreit? Legújabb sorozatunk kilencedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod az eltolásról.
Amikor két ember kapcsolódik egymáshoz, gyakran nehéz eldönteni, hogy lélektani értelemben hol kezdődik az egyik, és hol végződik a másik személy. Mindenkinek lehetnek például olyan félelmei és vágyai, amelyeket annyira mélyre temet magában, hogy csak a másiknak tulajdonítva képes szembenézni velük. Meg tudunk ismerni bárkit is önnön valójában, vagy folyton csak a saját belső képeinket vetítjük ki a környezetünkben élőkre? Legújabb sorozatunk negyedik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a projekciókról.
Ismersz olyan embereket, akik hajlamosak idealizálni másokat, hogy aztán pillanatok alatt óriásit csalódjanak bennük? Akik jókra és gonoszokra osztják fel a világot, mintha még mindig gyerekek lennénk? Akik fekete-fehérben gondolkodva, elvágólagosan működnek, de a komplexitást, az ambivalenciát, az átmeneteket nehezen kezelik? Milyen lelki folyamatok állhatnak a háttérben? Legújabb sorozatunk harmadik részében összegyűjtöttük, mit érdemes tudnod a hasításról.
A fizikai erőszak jelei egyértelműek, a verbális bántalmazást sokkal nehezebb kiszúrni. Mire elcsattant az első pofon, a lelki bántalmazás már annyira legyengített, hogy közel másfél évembe telt, mire ki tudtam szállni a kapcsolatból.
Mindig mindenért bocsánatot kérsz? Gyakran vagy dühös, és előfordul, hogy nem is tudod, hogy miért? Mindig másokon próbálsz segíteni, miközben úgy érzed, hogy a te bajaid szóra sem érdemesek? Sokszor szégyenkezel? Könnyen lehet, hogy ezek, vagy más egyéb jellemzőid arra utalnak, hogy gyerekkorodban érzelmileg bántalmaztak – és már nem is vagy tudatában, hogy mennyi mindent viszel magaddal egész életeden keresztül emiatt.
Az iskola nemcsak egy épület, hanem kereteket is jelent, amelyekben együttműködnek tanárok, diákok és szülők. És minél inkább átlátható kereteket alkotunk, annál biztonságosabb a közösség.
„Jól megvagyunk a párommal, csak néha bizonytalannak érzem magam. Félek, hogy nem keresek eleget, nem nézek ki elég jól, unalmas dolgokat mondok, és nem vagyok olyan kreatív szerető, mint amilyenre a partnerem vágyna” – ki ne élt volna már meg hasonlókat? Mit érdemes tenni, amikor ilyen dinamikák indulnak be egy párkapcsolatban?
