Hosszú hetek előkészületei, listagyártás és kimerítő ajándékvásárlás után mindig eljön a pillanat, leginkább két nappal karácsony előtt, mikor ránk zuhan a felismerés: nem állunk sehogy. Pánik helyett vegyünk egy nagy levegőt és dobjuk szét a feladatokat!
- Ugyan nagy nehezen eldöntöttük, hogy milyen fenyőt vegyünk, de valahogy senkinek sem esett útba egy faárus sem.
- Megrendelted a család évek alatt letesztelt kedvenc bejglijét, de nincs időd elmenni érte. És egész eddig azt terveztük, hogy a kis kezeinkkel sütjük az aprósüteményt.
- Kész a bevásárlólista, fél éjszaka dolgoztunk rajta, útvonaltervvel a halárustól a hentesig, de képtelenek vagyunk beilleszteni az utolsó munkanapokba.
- Nincsenek meg a csomagolópapírok, elfogyott otthon a cellux, és kéne még venni két kifestőkönyvet a keresztgyerekeknek.
- Közben pedig folyton csöng a telefon, és minden családtag megkér valami apróságra, amit már nem lesz ideje elintézni.
Istennő vagy Mindenható leszel?
Ismerős helyzet? Nos, e pillanatban két lehetőségünk van: vagy a százkarú Durga istennővé változunk és nekifeszülünk a lehetetlennek, vagy Bölcs Mindenhatóvá, és átmozgatjuk kicsit a család többi tagját is.
Az első eset nagy eséllyel a teljes összeomláshoz vezet, mint azt tavaly, tavalyelőtt és azelőtt megtapasztalhattuk. Aki nem akar sírni a karácsonyfa alatt, miután szétfőzte a halászlét is mindenkivel összeveszett, válassza a második megoldást. Megéri az átmeneti népszerűtlenség, mert a végeredmény akárhogy sikerül is, közös munka eredménye lesz, és jókat lehet majd nevetni a forralt bor mellett.
Alapvető lépések
Első lépés: nézzük át, mit kell még eljuttatni a megvalósulásig, aztán hívjuk össze a csapatot és beszéljük meg, ki mennyit vállal a feladatokból. Ha nincs jelentkező, jelöljük ki a felelőst, de figyeljünk arra, hogy egyenlően osszuk el a terheket.
Előtte azért vértezzük fel magunkat az esetleges méltatlankodó megjegyzések ellen, különösen, ha először vállalkoztunk mindenki bevonására (lebegjen a szemünk előtt, hogy jövőre könnyebb lesz)! Lehet, hogy elsőre azt fogják gondolni, kissé belefáradtunk a teendőkbe és elveszítettük a karácsony iránti lelkesedésünket, de később közös élményként élik majd meg az ünnep lebonyolítását. A lényeg, hogy mi koordináljuk a feladatokat és ellenőrizzük a végrehajtást – így is téphetjük a hajunkat eleget, de közben elvégezhetjük a saját teendőinket!
Néhány konkrétum
Ha nincs még otthon a fa, itt a jó alkalom arra, hogy kiküszöböljünk egy kritikus és balesetveszélyes, december 24-i programot, a talpba való befaragást. Csomagoljuk össze a karácsonyfatalpat és ezzel együtt menjünk vásárolni!
Kérésre belefaragják ott helyben a kiválasztott fenyőt, így otthon csak le kell majd vágni róla a hálót, és feldíszíteni.
Ha saját sütés helyett úgy döntünk, megrendeljük a bejglit, és megvan a felelős, aki érte megy, vegyük fel a telefont, és kérjünk hozzá sós és édes aprósüteményt is, így időt spórolhatunk. Praktikus annyival többet rendelni, amennyi elfogy a hazaúton a kóstolgatás közben – mert az életben mindennek ára van.
Azt a szép, hosszú bevásárlólistát nézzük át még egyszer: a halászlé és a töltött káposzta hozzávalóit nyugodtan húzzuk ki róla. Inkább hívjuk fel az ételfutárt – biztosan kapunk tőlük két nemzeti kincsünkből. Így legalább csak annyit veszünk, amennyit megesz a család, és nem vesztegel a maradék húsvétig a mélyhűtőben (amikor kidobjuk).
A lista maradványával menjünk el a piacra, szigorúan kísérővel, aki segít cipekedni. Szeretni fogja, feltéve, ha nem csak rohanunk, hanem élvezzük is a forgatagot!
Az utolsó tennivalók mindig a legnehezebbek, például a lakás rendbetétele. De hat éves kor fölött mindenki el tudja pakolni a holmiját, tíz év fölött a szobáját is kitakaríthatja. A közös helyiségeket osszuk be – szükségünk lesz némi kompromisszumkészségre, mert olyan csillogó csak akkor lesz a padló, ahogy szeretjük, ha megcsináljunk magunk – tanuljuk hát meg értékelni a részeredményeket.
Hisszük vagy sem: eljön a karácsony akkor is, ha senki nem pucolja meg az ablakot!
Az ajándékoknak sem kell úgy kinézniük, mint a luxusáruházak kirakatában: mindenki csomagolja be az ajándékait, ahogy tudja. Alapíthatunk díjat a legkreatívabb megoldásoknak és szenteste szavazza meg a család, hogy ki kapja.
Felejtsük el a dress code-ot: mindenki öltözzön fel úgy, ahogy szeretne, így ezzel is spórolunk egy kis időt és energiát.
Végül, és nem utolsó sorban: ne uraljuk a konyhát! Ne csak segíteni hívjuk be a családot, főzzünk együtt! Mindenki kapjon egy fogást, amit önállóan készít el (vagy majdnem) – biztos születnek megismételhetetlen megoldások, de legalább lesz mit mesélni egész évben.
Kell hozzá kitartás és némi önfegyelem, hogy az ember kiengedje a kezéből a gyeplőt, de ha sikerül mindenkit bevonni a megvalósításba, ha nem is a legcsillogóbb, de legigazibb karácsony virrad ránk.
Ne felejtsük el: ha időt nyerünk, több marad arra, ami igazán fontos: együtt lenni a szeretteinkkel és megélni a szép pillanatokat!
A cikket a Brand & Content készítette a Telenor megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
