A magyar férfiak önveszélyes hiányossága

A magyar férfiak nem igazán aktívak az egészségügyi szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, legyen szó laborvizsgálatról, tüdőszűrésről, fogászatról vagy urológiáról. Pedig nehéz vitatni, hogy nemcsak genetikai adottságaink határozzák meg az egészségügyi állapotunkat, hanem az is, hogy mennyit vagyunk hajlandók tenni érte. 35-50 éves férfiakat kérdeztünk meg arról, fontosnak tartják-e a szűrővizsgálatokon való részvételt, és mit tesztnek a saját egészségükért.

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a prevenció mennyire fontos: a szűrővizsgálatokkal még korai stádiumban felismerhetők a szervezet kóros elváltozásai, és rövidebb idő alatt, hatékonyabban kezelhetők a betegségek. A rengeteg kampány ellenére még mindig nagyon alacsony Magyarországon a szűréseken való részvétel, a betegek többsége csak akkor kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátórendszerrel, amikor már baj van.

A férfiak hanyagabbak, ha az egészségükről van szó

Míg az emberek egy kisebb része rendszeresen jár vizsgálatokra, vannak, akik szinte láthatatlanok a háziorvosuk számára. Általában pont azok, akiknek tényleg szükségük lenne a kontrollra – mert egészségtelen életmódot folytatnak, dohányoznak, túlsúlyosak, vagy állandóan időhiányban szenvednek és sokat stresszelnek, stb.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015-ös adatai szerint a születéskor várható élettartam a férfiaknál 72,09, a nőknél pedig 78,61 év (ezzel középmezőnyben vagyunk a világ más országaihoz képest). A különbségnek biológiai okai is vannak - a jelenség a világ minden vadon élő főemlősénél megfigyelhető – de emellett az is hozzájárul, hogy a férfiak hanyagolják jobban az orvosi rendelők felkeresését.

Sokan egyáltalán nem mennek orvoshoz, amíg nincs baj, a jogosítvány miatti kötelező körön kívül nem vesznek részt szűrővizsgálatokon. Amikor pedig ráveszi erre őket egy-egy tényleg zavaró tünet, gyakran nincs elég önfegyelmük, hogy betartsák az orvos utasításait.

Pszichológiai szempontból ez összefügg azzal is, hogy ez a korosztály a „férfinak mindig erősnek kell lennie” rengeteg kárt okozó jeligén szocializálódott, az orvoshoz járást és a gyógyszerszedést pedig a „gyengeség jelének” tartják. Sajnos néha akkor is, amikor az életük múlhat ezen.

Tüdőszűrésre elmegyünk, az urológiáról hallgatunk

Online kérdőívünket valamivel több, mint 100-an töltötték ki a vizsgált célcsoportból (35-50 közötti apák.) A nem reprezentatív kutatás is a fentieket igazolja:

Azt, hogy mennyire tartják fontosnak a szűrővizsgálatokat, 1-6-ig pontozták a részvevők. 5 százalék feleslegesnek tartja ezeket, 27 százalékuk adott 6 pontot erre a kérdésre, ők gondolják úgy, hogy a szűrések nagyon fontosak, és összesen 70 százalék választott legalább 4-es értéket a skálán.

Ehhez képest a válaszadók mindössze 2 százaléka keresi fel a háziorvosát 3 hónapnál gyakrabban, 20 százalékuk 3-6 havonta teszi ezt meg, 31 százalékuk pedig 7-12 havonta. A többiek – csaknem a kitöltők fele – ennél is ritkábban látogatja az orvosi rendelőt, közülük 17 százalék pedig azt válaszolta, hogy soha nem megy háziorvoshoz. Tehát van egy réteg, aki úgy gondolja, hogy a szűrővizsgálatok fontosak, mégsem vesz rész rajtuk.

Jelenleg a tüdőszűrés a „legnépszerűbb” a szűrővizsgálatok közül Magyarországon a felmérések szerint. Ebben nyilván szerepe van annak, hogy postán érkezik a behívó. A mi válaszadóink 90 százaléka volt tüdőszűrésen az elmúlt 5 évben. 2014. január elsejétől egyébként már nem kötelező mindenkinek ez a vizsgálat, csak néhány veszélyeztetett csoportnak.

A fogorvosi kontrollon való részvétel is viszonylag magas a kérdőívet kitöltők körében. Ez nyilván arra is visszavezethető, hogy egy erős fogfájás a legelvetemültebb orvoskerülőt is ráveszi arra, hogy felkeressen egy szakembert. A felmérésben résztvevők csaknem kétharmada járt fogászaton az elmúlt egy évben, és hasonló arányban választják a megkérdezettek a magánrendeléseket.

A csontritkulás-mérésen eddig 1 százalék vett részt, urológián az elmúlt évben 10 százalék. Utóbbi igen kényes téma lehet, mert a kitöltők 23 százaléka még válaszolni sem kívánt a kérdésre, hogy volt-e urológusnál. Étel-intolerancia-vizsgálaton csak 5 százalék volt eddig, és pollen-allergiás panaszokkal sem megy az orvosok idegeire a vizsgált célcsoport.

Nem mérünk vércukrot, pedig életbevágó lenne

Arra is rákérdeztünk, hogy milyen gyakran ellenőriztetnek bizonyos értékeket az orvossal, vagy gyógyszertárakban. A vérnyomásmérés nem tűnik túl népszerűnek, pedig ez még a legkevésbé kellemetlen procedúrákhoz tartozik, mondjuk egy prosztatavizsgálathoz képest. A legtöbben (29 százalék) évente egyszer, 28 százalék pedig ennél is ritkábban, 24 százalék pedig soha nem végeztet vérnyomásmérést.

Vérvételre 18 százalék vállalkozik éves szinten, a kitöltők fele ennél ritkábban, 21 százalékuk pedig soha. A vércukrát évente egyszer 15 százalék nézeti meg, 46 százalék ritkábban, mint évente, 34 százalék pedig soha. Az Országos Egészségügyi Pénztár 2016-os adatai szerint Magyarországon 772 ezer cukorbeteg van, nagy részük a 2-es típusú, a mozgásszegény életmód és az elhízás miatt kialakuló változattól szenved. Ez a magas szám sem tükrözi a valóságot, mert csak a támogatott gyógyszereket kiváltókat veszi számba, és sokan vannak, akik nem is tudnak a betegségükről. Van rá esély sajnos, hogy a vércukrával nem foglalkozó 34 százalék között akad olyan, aki diabéteszes.

Okoseszközöket és öntesztet sem használunk

De minek egyáltalán orvoshoz menni, amikor az okoseszközök és a hazavihető tesztek korában otthon is elvégezhetünk egy sor vizsgálatot? Kütyük, appok és céleszközök százai állnak a rendelkezésünkre, hogy megmérjék a vérnyomásunkat, a pulzusunkat figyeljék a légzésünket és más módon elemezzék testünk működédét, így a jövőben akár az orvoshoz járást is megspórolhatjuk velük. Ehhez képest a válaszadóknak csak 1 százaléka méri saját maga rendszeresen a vérnyomását, alkalmanként 63 százalék, 38 százalék pedig soha. A vércukrát 11 százalék ellenőrzi maga, a többiek soha. Vagyis nemcsak az a probléma, hogy nincs idő elmenni az orvoshoz, az egészségtudatossággal kapcsolatzos szemléleten is van mit fejleszteni.

A testsúlyával viszont már sokkal több résztvevő foglalkozik: 61 százalék rendszeresen mérlegre áll.

Úgy gondolja, hogy túl fiatal, és ráér majd később ellenőrizni az egészségi állapotát? Rossz hírünk van: a viszonylag alacsony életkor sem mentség a szűrések kerülésére. A stressz és az egészségtelen életmód a fiatalabb férfiaknál is vezethet szív- és keringési betegségekhez. A 40. életév egyébként vízválasztó is lehet: ha ilyenkor váltunk életmódot, és szokunk le a dohányzásról, még jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kockázata. Az első lépés a változás útján pedig egy alapos kivizsgálás – ennyit meg kell tennünk magunkért.

A cikket a Brand & Content készítette a HARTMANN-RICO Hungária Kft. Veroval gyorstesztje  megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.