A dzsem abban különbözik a lekvártól, hogy rövidebb ideig főzzük, ezért általában hígabb, darabosabb a végeredmény. Megosztunk néhány tippet befőzéshez.
Pipázó öregember, buja cigány lány és roma jósnő helyett, Napóleonként feszítő szobafestő, aprócska infánsnő és Frida Kahlo arcmásaként visszanéző ügyvédbojtár. Ilyen is lehet egy roma identitástudatot bemutató portrésorozat. Terri Potoczna Cigány vagyok című kiállításán jártunk.
Pszichénknek csak elenyészően kis tartományát képviseli tudatos énünk, az az entitás, amivel nap mint nap azonosítjuk magunkat, szándékainkat, motivációinkat – életünket, sorsunkat azonban tudatos belátásunknál sokkal inkább befolyásolják tudattalan tartományaink.
Akinek a személyisége ellentétes, egymással nehezen összeegyeztethető komponensekből áll, gyakrabban kerül szélsőséges sorshelyzetekbe – az ilyen életutak általában a külvilágban sem zökkenőmentesek.
„A babona az élet költeménye”, zárta le Goethe a felvilágosodás kora óta egyre elkeseredettebbé váló vitát – bár Ész Istennő mindehatóságának hívei kibékíthetetlen ellentétben vannak a talizmángyűjtőkkel és lekopogókkal, Jung is hordott a farzsebben egy kis emberkét fából, gyapjúköpenyben.
Mivel az asztrológia szerves része volt az ókori–középkori világképnek, gyakorlatilag mindenfajta szakrális vagy mágikus célt szolgáló tárgy elkészítése feltételezett ilyen ismereteket – minden, amit az amulettekről tudni kell, második rész.
Az év végi ünnepi előkészületeket, bevásárló maratont, sorbanállást, nagytakarítást, kötelező jópofizást, mesterkéltre sikerült év végi céges bulikat, meg a tünetegyüttes többi tagját eddig sem volt egyszerű átvészelni, de ha sikeresen vettük az akadályokat, meghitt órákat is eltölthettünk szeretteink körében.
Könnyebb lesz elviselni az előttünk álló heteket, ha felismerjük: a kozmikus hatások közelebb állnak a napfordulóhoz kötött ünnepkör alapkarakteréhez, mint a mindent elárasztó giccs – a tudatosság erőitől a római orgiákig, avagy napfordulós áttekintő, első rész.
Életünk napfordulóin egyre gyakrabban kell megélnünk olyasféle labdajátékokat, melyektől a legvérgőzösebb fantáziájú azték papot is kirázná a hideg – napfordulós áttekintő, második rész.
Az ezo-boltban beszerzett szerencsekő hatása inkább hátrányos lesz, mint előnyös, a középkor mesterei (köztük Paracelsus, Roger Bacon és Aquinoi Szent Tamás) nem véletlenül készítették talizmánjaikat és sigillumaikat személyre szabottan – minden, amit az amulettekről tudni kell, harmadik rész.
