A pincében ástak latrinát, napi 15 deka kenyéren élve nyomorogtak a budapesti nagy gettó lakosai.

A haszis zsidóság évszázados szokásai kötik a nőket mind a mai napig hagyományos szerepekhez.

Így működik az utolsó nagy kalapkészítő műhelyek egyike, ahonnan az izraeli és New York-i zsidók is rendelik a fejfedőiket.

Nyolcvan évvel ezelőtt, példátlan gyorsasággal tűnt el félmilliónál is több magyar zsidó – így emlékezünk rájuk. Interjú.

Néhány ma is élő szokás, amely a kezdetektől fogva meghatározza a zsidók identitását és életmódját.

A holokauszt emléknapján kilenc kevésbé ismert tényt szedtünk össze a náci Németország által elkövetett népirtással kapcsolatban.

Bart van Es könyve Sally Rooney elől is képes volt elnyerni 2018-ban a Costa-díjat. Ajánló.

Ezzel a magyar származású Eszti a világ egyik legsikeresebb szépségápolási cégét építette föl.

A numerus clausust nem csak a zsidó származású felvételizők ellen vetették be: a nőket is távol tartotta az egyetemektől.

A magyarországi csodarabbik közül a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes a leghíresebb, aki a városi legenda szerint Kossuth Lajost is meggyógyította.

Keresztény ünnep, de a népszokások egy része egészen a rómaiak tavaszköszöntő ünnepéig nyúlik vissza.

Rózsavölgyi Márk klezmerzenész fiaként született, útja a verbunkoson és a magyar nótán át vezetett a zenei magas kultúra műveléséig.

1944–45-ben Budapesten nagy szükség volt a diplomaták emberségére és bátorságára.

Szenes Hanna nem kért kegyelmet a kivégzőitől. Sokáig nem ismertük a történetét, de tavaly óta már miniszobra van Budapesten.

A zsidó vallás számtalan szigorú előírásainak egyike, hogy a nőknek minden hónapban meg kell tisztulniuk a menstruáció tisztátalanságától.

Idén december 10-én kezdődik a hanuka, a fények ünnepe a zsidó vallásban, amelynek több hagyománya hasonlít a karácsonyi ünnepléshez.

Szelke László történész írása.

Bár tartózkodott a sztárallűröktől, szerénysége ellenére mégsem örült mindenki a zsidó származású „Mademoiselle Elisabeth Simon” sikerének.