Minden ház egy történet. Te tudod miről mesél Budapest?

Olvasási idő kb. 3 perc

Barangold be Budapestet a Pál utcai fiúk, József Attila vagy Mátyás király nyomában. Idén is itt a Budapest100, hurrá!

A Budapest100 évek óta az itt élők figyelmét szeretné felhívni arra, hogy mennyi történet mellett megyünk el nap mint nap. Idén a rendezvénysorozat a fővárosi tereket, és az azokat övező házakat ünnepli. Programfüzetükből összegyűjtöttük a legizgalmasabb érdekességeket az idei helyszínekről. 

1. Mátyás szarvasait a Károlyi-kert füvén hizlalta

A park már a középkortól kezdve kertként működött, a legenda szerint Hunyadi Mátyás itt alakította ki vadaskertjét. Később, a 18. századtól egészen a 20. század elejéig a Károlyi-palota részeként adott lehetőséget a nemesi korzózásra. Az 1920-as évek végén a főváros megvásárolta a birtokot, és közparkká nyilvánította a kertet, a palotában pedig ma a Petőfi Irodalmi múzeum működik.

Károlyi-palota, Petőfi Irodalmi Múzeum
Fotó: Fortepan

2. Lövöldöztek-e a Lövölde téren?

Lövöldöztek bizony, ugyanis a tér onnan kapta a nevét, hogy mivel a 18. században a polgárság feladatai közé tartozott az is, hogy fenntartsák a városok biztonságát. I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereiket lövészetre járassák a városfal mellett álló céllövöldébe. 1890-ben aztán lebontották a lövöldét, a teret megnagyobbították, és bérpalotákkal építették körbe.

Lövölde tér és a Városligeti fasor
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

3. Egy kis csikágó a Bethlen Gábor téren

A Bethlen Gábor tér 3. alatt található, Rákosi-udvar névre keresztelt bérpalota a Csikágónak nevezett – vagyis a 19. században chicagói gyorsasággal felépülő – városrész legimpozánsabb épülete volt, ahol orvosok, gyárigazgatók és színészek is laktak. A ház földszintje az évtizedek alatt hol moziként, hol színházként működött, amíg a II. világháborúban lőállást nem építettek az épület tetejére. A ház megihlette Móricz Zsigmond Jobb mint otthon című regényét is.

Bethlen Gábor tér
Fotó: Attila Terbócs / Wikimedia Commons

4. A templom, a kocsma és a lányotthon jól megfér egymás mellett

A nyolcadik kerületi Lőrinc Pap tér 3. alatt található, Darányi-palotaként is ismert négyszintes bérházat Liebner József császári és királyi pohárnok építette, aki méhészként mézraktárat, címéhez hűen, feladataira irányuló odaadását bizonyítva pedig kocsmát nyitott az épületben, mit sem törődve az elégedetlenkedő szomszédokkal: a jezsuita templommal és a leányiskolával.

Darányi-palota
Fotó: Wikimedia Commons

5. A Pál utcai fiúk Rádayja

A Pál utcai fiúk az iskolából hazafele menet végigsétáltak az egykori Soroksári, vagyis a mai Ráday utcán. A regényből is ismert Ferencvárosi Dohánygyár a Köztelek utcával határos telken állt, ahol Csónakos és Nemecsek a pinceablakból szippantották be a dohányport. Az épület csak 1850-től működött dohánygyárként, előtte kaszárnya volt. Miután 1885-ben leégett, átépítették, a 20. század elejétől pedig a Református Egyház bérli.

A Ráday (Soroksári) utca a Kálvin tér felől nézve
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

6. József Attila lázálmai a Ferenc téren

József Attila sokat költözött gyerekkorában, néhány hónapot az egykor a Ferenc tér 5. alatt álló társasház földszintes elődjének falai között is eltöltött. A kis kályhával fűtött szoba napközben Mészárosné, a vajákos asszony szertartásainak színhelyéül szolgált, aki a jövő titkait kifürkészni vágyókat fogadta. József Attila ezeket a lázálomszerű élményeket verseiben is megjelenítette.

Ferenc tér és Bokréta utca sarka
Fotó: http://www.ferencvaros.hu/

7. A Bokréta utcai napfény íze

A Bokréta utca 15. alatt álló épületet sokan ismerik Sonnenschein-házként, ugyanis ez a ház adott otthont a családnak Szabó István A napfény íze című filmjében. A homlokzatra készült díszletet a fogatások után is megtartották.

Sonnenschein-ház
Fotó: www.ferencvaros.hu

8. Hedonista művészek a Hadik-házban

A tizenegyedik kerületi Bartók Béla út 36-38. az épület földszintjén 1911-től működő, Hadik-ház elnevezésű kávéházról vált ismertté, ugyanis élénk színteret biztosított az irodalmi élet nagyjainak, bár igazán csak a közelben lakó Karinthy Frigyesnek köszönhetően terjedt el a hely híre. Az épületben található műtermet egy időben Csontváry Kosztka Tivadar is bérelte.

Hadik-ház
Fotó: Derzsi Elekes Andor / Wikimedia Commons

BP100: Nyissunk a térre!

A Budapest100 május 5-én és 6-án különböző budapesti programokkal várja azokat, akik szeretnének többet megtudni a fővárosi házakról, történetüről és egykori lakóiról, főszerepben a terekkel. A pontos helyszínekért és az online is elérhető programfüzetért keresd fel az esemény oldalát. A programokra minél előbb érdemes regisztrálni, a legizgalmasabb helyszíneken mindig gyorsan betelnek a férőhelyek.

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.