A lakásfelújítások legnagyobb kérdése: az ablakcsere

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nyílászárók cseréje az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a lakásfelújítás után spórolni tudjon a fűtésszámlán, és ne fűtse tovább feleslegesen az utcán. Ha most megcsinálja, télen több pénze marad.

Na de mikor kell kicserélni az ablakokat? Milyen típusúra érdemes váltani? És egyáltalán: hogyan találjuk meg a megfelelő szakembert? 

Mikor jött el a csere ideje? 

Az egyik legnehezebb kérdés, hogy mikor érett meg az ablak a cserére. Az egyértelmű, hogy amennyiben süvít be a hideg alatta, vagy elvetemedett és már alig lehet bezárni, akkor egyértelműen ideje van a cserének. De arra is érdemes odafigyelni, hogy egy akár csak tíz éve beépített ablak is lehet olyan állapotban a rossz karbantartás miatt, vagy lehet annyira elavult, hogy egyáltalán nem látja már el a funkcióját. A mai technológia szerint a modern ablakok 30 évig tudják azokat a műszaki paramétereket, amiket vásárláskor ígérnek, és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az energiatakarékos nyílászárók esetében az elmúlt tíz évben hatalmas technológiai újításokat vezettek be. 

Műanyag vagy fa?

Ha a döntés már megszületett, belevágunk a cserébe, akkor a legnagyobb kérdés, hogy műanyag vagy fa nyílászárót válasszunk. Azzal érdemes számolni, hogy a fa drágább: átlagosan 50 százalékkal kerül többe, mint műanyag társa. Hogy miért? Mert a fa természetes anyag, passzív házakba is jó megoldás, és tökéletesen zár (ami egyébként nem egyenlő a légtömören záró ablakkal, vagyis a fánál minden ablak esetében naponta többször kicserélődik a levegő). A fa ablakok esetében rengeteg szín és típus közül lehet választani.

A műanyag ezzel szemben olcsóbb, könnyebb tisztítani, és nehezebb benne bármilyen kárt tenni, vagyis akkor sem kell kétségbeesni, ha a gyerek filctollal kidekorálja. Régebben a fa ablakok jobb műszaki tartalommal bírtak, mára azonban műszakilag már nincs különbség a két típus között. Amire mindenképp figyeljünk, akár fa, akár műanyag ablakban gondolkodunk: a modern követelményeknek megfelelő nyílászárók ma már 3 réteg üvegezéssel készülnek, ezért nem érdemes olyan ajánlatra rábólintani, amiben a régi, kétrétegű üvegek szerepelnek.

Mennyit lehet ezzel spórolni? 

Ez az egyik legelső kérdés, de erre a legnehezebb válaszolni. A pontos, számszerű meghatározás több apró részlet együttes állásából jön ki. Annyi biztos, hogy egy komplett családi ház energiaveszteségének az ablakokra vetített értékét a szakemberek 25 százalékban állapítják meg (további 25 százalék a külső hőszigetelés, 25 százalék a tető és 25 százalék az alap szigetelése), szóval most jön az, hogy vegyük elő a téli fűtésszámlákat...

Hogyan válasszunk szakembert? 

Szakembert választani az egyik legnagyobb kihívás, az internetes fórumok tele vannak olyan rémtörténetekkel, kinek hány hónapot kellett várni az ablakra, vagy milyen kókler munkát végeztek a szakik, már ha nem léptek le a befizetett előleggel. A pozitív vélemények jókora halmaza pedig sokaknál kelti azt gyanút, hogy talán nem is az elégedett ügyfelek, hanem maguk a cégek írták magukról az elfogultan dicsérő szavakat. De akkor mi a megoldás? 

• Kérj referenciát!
  Kérj referenciákat a cégtől, ha nem tudnak adni, vagy egyértelműen lopott képekről van szó, az máris gyanakvásra adhat okot.
• Érdeklődj ismerősöktől!
  Ha ismerősnél, családtagnál nem olyan rég volt ablakcsere, és minden flottul ment, akkor érdemes ajánlatot kérni attól a cégtől is. Körbekérdezhetsz a munkahelyeden, sőt végre hasznos dologra is használhatod a Facebookot: ott is kérdezhetsz az ismerősöktől. 
• Közeli céget bízz meg!
  Lehet, hogy a legjobb árajánlatot egy olyan cég adja, ami az ország túlsó végén, vagy több száz kilométerre van, de érdemes itt is belegondolni, mennyire lesz egyszerű a garanciális ügyintézés, javítás, ha száz kilométert kell utaznia a szakembernek, hogy megjavítsa az eltört alkatrészt. 
• Nézz utána a cégnek!
  Akár az interneten egy gyors kereséssel kiderítheted, milyen múltra tekint vissza a kiszemelt cég és hány éve dolgoznak a szakmában. Minél régebbiek, annál biztosabb, hogy ha esetleg 5-10 év múlva bármi probléma merülne fel a beépített ablakokkal, lesz kihez fordulni és a garanciális javítást intézni. 
• Legyen számla!
  Ne menj bele olyan ajánlatokba, hogy nem kérsz számlát, hiszen egy igen költséges munkáról van szó, költséges nyílászárókkal. A jó szakember ismérve az is, hogy vállalja a felelősséget az elvégzett munkákért. Számla nélkül lehetetlen lesz érvényesíteni a garanciális jogaidat, a garanciális javításokat, és egyáltalán azt bizonyítani, hogy a szakember valaha is a lakásodban járt. 
• Az ajánlott ablaknak is nézz utána!
  Ha külföldről érkezik az ablak, az nyilván több időt vesz igénybe, és később még gond lehet a garanciális ügyintézéssel, vagy csak szimplán a javítással. Ezért érdemes olyan céget választani, akiknek Magyarországon hivatalos forgalmazójuk vagy kirendeltségük van. Ha megvan a hivatalos magyar kirendeltség, akár ők is tudnak segíteni szakemberek ajánlásában, hiszen a jó ablak nem elég, azt jól is kell beépíteni. 

Mire figyelj a beszerelésnél? 

Veresegyházi Béla, az E-Gépész szaklap főszerkesztője segített nekünk néhány praktikus és nagyon fontos tanáccsal, amire a nyílászárócsere során sokan nem gondolnak, pedig hatalmas probléma lehet belőle.

Gázfűtéses lakásban életmentő lehet a jó szellőzés

Ha nyílt égésterű tüzelőberendezésünk van a lakótérben, legyen az gáz- vagy fatüzelésű, kötelező a légutánpótlás tervezése és beépítése, anélkül a tüzelőberendezést nem lehet használatba venni. A tervezés a kamarai jogosultsággal rendelkező épületgépész tervező, a kivitelezés a gázszerelői igazolvánnyal rendelkező szerelő dolga. Amennyiben már meglévő, nyílt égésterű kazánunk mellett cserélünk ablakot, akkor megváltoznak a légellátás feltételei; ilyenkor is kötelező ezt terveztetni és lejelenteni a gázszolgáltató felé. De érdemes is, mert a kontrollálatlan ablakcsere teljesen légzáró ablakok beépítése esetén vákuumot teremt a lakótérben, aminek eredményeként megindulhat a füstgáz-visszaáramlás, és jön a szén-monoxid (CO)-mérgezés.

Zárt égésterű tüzelőberendezésnél (pl. kondenzációs kazán) csak a komfort szellőzésre kell figyelni. Ez nem engedélyköteles, de tudnunk kell, hogy oxigént lélegzünk be, és szén-dioxidot (Co₂₎ ki, és ettől egy légutánpótlással nem rendelkező lakótérben gyorsan élhetetlenné válnak a körülmények. A szén-dioxid felhalmozódásából eleinte csak annyit érzékelünk, hogy megfájdul a fejünk, dekoncentráltak, fáradtak leszünk, később aztán rosszul alszunk, hajlamosak leszünk a felső légúti megbetegedésekre, asztmára, allergiára is, mert a Co₂- és páradús környezet a penész- és egyéb gombák, poratkák paradicsoma. Az interneten terjednek olyan mítoszok, hogy amennyiben a falakat nem szigetelik, akkor a szellőzés megoldott marad, ám a szakember szerint ez hatalmas butaság. Vagyis szellőztetni még a legnagyobb téli mínuszok esetén is fontos. 

A páraelszívó is jelenthet gondot

Egy konyhai szagelszívónak vagy ruhaszárítónak, központi porszívónak is vennie kell valahonnan a levegőt. Az viszont nem jó, ha "levákuumolt", vagyis a nyílászárókkal gyakorlatilag hermetikusan lezárt lakótérben egyszerre működik a kéményes gázkazán és például a konyhai szagelszívó: a kettő együtt nagyon nagy bajt okozhat. A kazán ugyanis a lakótérből szívja az égéshez szükséges levegőt, amit a füst gravitációsan, csak a hőmérséklet-különbség felhajtó erejét használva távolít el a kéményen át. A konyhai elszívó viszont motorosan, ventilátorral sokkal nagyobb erőt képviselve hajtja végre ugyanezt – és ilyenkor ő győz, ami azért veszélyes, mert mivel máshonnan nem tudja, az egyetlen, a külső környezet felé nyitott helyről szívja a levegőt: a kéményből. Ekkor megindul a visszaáramlás, és pillanatokon belül megtelik a lakótér láthatatlan és nem kiszagolható, gyilkos szén-monoxiddal.

Penész és huzat

Rengetegen panaszkodnak arra, hogy nyílászárók cseréje után a lakás hajlamosabb a penészesedésre. Van azonban arra is megoldás, hogy a már beszerelt nyílászárók szellőzését utólag megoldják.  A légtechnikai gyártók, gyártói képviseletek forgalmaznak nyílászáróba beépíthető légbevezetőt. Ezek nem igényelnek segédenergiát, valamilyen levegő-paraméterre, például páratartalomra nyitnak. Ezek viszont akkor Igazán hatásosak, ha van valahol egy központi ventilátor, ami megszívja a teret, és ezáltal a légbevezetőket – enélkül a nyíláson önmagában nem igazán jön be levegő. 

A jó minőségű légbevezetők, légutánpótlási rendszerek mellett nincs huzatérzet – ehhez viszont gondos (épületgépész által kalkulált) méretezés és tervezés szükséges, amikor a nyílászárók cseréje készül. 

A szellőztetés nem elég

Az elmúlt tíz évben az energiatakarékosság, öko-gondolkodás azt jelenti, hogy szigeteljük a falakat és kicseréljük fokozott légzárásúra a nyílászárókat. Arra viszont csak nagyon kevesen gondolnak, hogy ebben az esetben honnan lesz levegőnk. Régebben a nyílt égésterű készülékek (a maguk CO-veszélye mellett) jól átöblítették a belső levegőt a huzatos, gerébtokos fa ablakkeretek résein keresztül. Ma ilyen nincs – így ha a nyílászárócsere mellett a kazánunkat is kicseréltettük zárt égésterűre, a gáztűzhelyünket pedig villanytűzhelyre, akkor a levegőnk „csak” egészségtelen lesz. Ha azonban maradt a régi kéményes készülék, akkor halálossá is válhat.

Az energiatakarékosság összetett és sok esetben drága folyamat, már ha egészséges levegőt is szeretnénk beszívni. A légellátást tervezetten kell biztosítani – az ablaknyitás önmagában nem elegendő megoldás.