Egy ilyen épület megépítése kb. 10%-kal több a hagyományos épületekénél, de ha leszámítjuk, hogy igen-igen olcsó lesz az üzemeltetése, akkor máshogy nézzük az árát is. Megvizsgáltuk a legolcsóbb fűtésformát, és utánajártunk, hogyan és mennyit spórolunk. Felkerestünk egy olyan embert is, aki passzívházban lakik, és szerinte megérte. Éld túl a telet gáz nélkül: mert lehetséges.
Azon túl, hogy a gáz drága, nem is egy kimeríthetetlen energiaforrás – és ez már 2 súlyos érv a takarékosságra. A gáz a politikusok egyik értékes sakkfigurája, amivel be lehet zsarolni országokat, függővé lehet tenni tőle az embereket, és az egekig lehet srófolni az árát. Az egyre bővülő ázsiai piac felvásárolja az amúgy is kevés gázkészleteket, és várhatóan nagyon rövid időn belül megszorulnak a magyar háztartások. A gáz ára Magyarországon a kinti áremelés és az euró értékének növekedése miatt elérheti a mai hazai ár négyszeresét, amit ki is fogunk fizetni, mert nincs más alternatíva. Vagy mégis le lehet válni a közszolgáltatókról?
Eddig bevált
„A házba 2008 év végén költöztünk be. Természetesen még nem volt minden kész, de beköltözhető volt. Annyit hozzá kell tennem, hogy a ház a végén nem passzívház, csak nagyon alacsony fogyasztású ház lett. Itt lakunk már lassan 3 éve, de még most sincs minden kész – meséli Zoltán, aki 2008-ban blogot is vezetett az építkezésről. „A házat nagyon szeretjük, nem is tudom, van-e valami, amit másként csinálnánk, ha most építkeznénk. Hogy miért akartunk ilyet? Egyszer voltunk valami kiállításon, és láttunk egy zöldtetős házat. Azonnal tudtuk, hogy nekünk ilyen kell. Az alacsony fogyasztás meg sosem volt kérdés. Mi mindig is úgy gondolkodtunk a feleségemmel, hogy inkább vásárláskor invesztáltunk be több pénzt, és később a fenntartáson spórolunk. Ez eddig bevált.”
A működési elv pusztán fizika
Aki még nem ismerné, a passzívház rendkívül egyszerű fizikai törvények alapján működik: a kifelé áramló hőveszteséget minimálisra csökkenti, a beáramló napenergiát pedig maximálisan kihasználja. Az ellenáramú hőcserélő kontrollálja az állandó légáramlást, és az elhasznált levegő hője, 90% -os hatásfokkal felmelegíti a beáramló friss levegőt. A passzívház belső tereinek fűtése alapvetően a nap melegének hasznosításával történik. A délre néző nagy ablakfelületek beengedik a napsugarakat, amelyek felmelegítik a levegőt, amit aztán a hőszigetelt falak nem engednek kifelé visszaáramlani. A nyári túlmelegedés ellen hagyományos árnyékolók, kiálló erkélyek, rolók, pergolák védenek. Természetesen vannak olyan napok, amikor a borult ég miatt nem jut elegendő napenergia a belső terek fűtésére. Ilyenkor még mindig segítenek az elektromos áramot termelő napelemek és a melegvizet termelő napkollektorok, melyeknek vízét nagy puffertartályokban tárolhatjuk.
„Mindig is igyekeztünk környezettudatosan élni, ebben a házban pedig egyesítettük a kellemeset a hasznossal – folytatja Zoltán. Fontos szempont volt még a függetlenség. Nincs gáz, nincs gázszámla. Mindenki mondja, milyen drága a gáz. Mi csak összenézünk a nejemmel - tényleg? Nyilván a fa sincs ingyen, viszont olcsóbb és megújuló (egyébként a következő lépés a villany lesz, már érdeklődök szélkerék és napcella ügyben. Miután a telekről kiköttettük a gázt, a fűtést és melegvizet a napkollektorok és a fás kazán adja. Azt tudtuk (a gépészünk sugallatára), hogy az első télen sokkal többet kell fűtenünk, aminek több oka is volt: a falak még száradtak, nem volt hőtartalék nyárról, fel kellett fűteni az egész lakást, és csak ősszel tudtunk fát rendelni, ami még nedves volt kicsit - még hiányzott néhány helyen a szigetelés (például a lakás és garázs között), kazánhoz is csak később érkezett meg a huzatszabályzó.
Minden nap napenergia! Ingyen
A passzívház olyan épület, melynek belső klímája télen-nyáron kellemes hőérzetet biztosít, hagyományos fűtési rendszer nélkül. Az épületnek optimális összhangban kell lennie a fal, a padló, a tető és az ablakok hőszigetelő képességének, az épületek tájolásának, az alkalmazandó anyagok minőségének, a belső higiénikus klímát előállító állandó friss levegőről gondoskodó hőszivattyús fűtési eljárásnak, valamint a természetből nyerhető egyéb energiaforrások kihasználásának (pl. napenergia, szélenergia).
Zoltán elmesélte, hogy 142 négyzetméterre és bő 3 méteres belmagasságra a legjobb megoldást választották. A következő télre a fenti hiányosságok megoldódtak, így lement 25-30 mázsára az éves faigényük: „55 mázsa fából alig maradt valami tavaszra. Utolsó télre elkészült a télikert is, így kb. 20 mázsa fogyott el (50e Ft). Még lehet rajta húzni, csak kevés időm van vele foglalkozni. Egyrészt a megfelelő tájolások, másrészről a jelentős szigetelések miatt ilyen kevés a fűtés. Kb. 2 év ment rá a technológiák kiválasztására és a tervezésre, de megérte.
Amikor kérdezik, hogy mennyi a fűtés, mondom kb. 50 ezer forint. Általában erre az a válasz, hogy ekkora házra ez elég jó. Amikor hozzáteszem, hogy "évente", látni kéne az arcukat. Kicsit drágább volt a ház, mint a hagyományos, viszont a fenntartása jóval kevesebb, télen a falak nem hidegek, nem húznak, nincs penész. Amikor télen süt a nap (kint lehet -10 fok), be sem kell nagyon fűteni. A kollektorok elkészítik a melegvizet, az ablakokon keresztül fűtik a lakást, ilyenkor aznap lemegy a hő 22-ről 21,5 fokra.”
Tíz éven belül megtérül
Rákérdeztünk arra is, hogy mikor hozza be az árát a beruházás, és megtudtuk, hogy bár Zoltán nem számolt igazán utána, de szerinte 10 évnél nem több idő alatt térül meg. De mi a helyzet a garanciával és az engedélyekkel? Bárki építhet ilyet? „Nekünk nem kellett semmi különleges engedély, a garancia meg ugyanaz, mint bármely más építkezésnél. Nálunk 38-as Porotherm + 20 cm kőzetgyapot a fal (vakolattal 60 cm). Az ablakok 3 rétegesek, U=0.5. Nincs se pince, se padlás, lent és fent 15 cm hőszigetelés, plusz 10-15 centi föld a tetőn. Amire figyelnünk kell, hogy nyáron nehogy túlmelegedjen. Nyáron is nehezen megy ki a meleg, nem csak télen. Mi ezt éjszakai szellőztetéssel és árnyékolással oldjuk meg. Annak ajánlom ezt az épületformát, aki nem szeret sok pénzt fizetni rezsire. Egyébként már itthon is vannak elérhető árú passzívházak, ahol tényleg nincs szükség fűtésre. Ha jól tudom, van olyan technológia, ami nem is sokkal drágább (ha drágább egyáltalán), mint a hagyományos.”
„Erre az építkezési formára hatalmas a kereslet, rengeteg magánszemély, érdeklődő és cég keres fel minket” - meséli Mecseki Zsolt kivitelező, forgalmazó. „A megújuló energiák olyan tartós energiaforrások, amelyek a fenntartható fejlődés részei, ezek lesznek a jövő házai. Miért? Mert ezek az energiák kimeríthetetlenek. Hogy mennyit lehet spórolni, mindig a fogyasztástól és a kifűtendő helyiségek nagyságától függ. Egy kiváló hőszigetelés mellett a spórolás jelentős. A másik kérdés, hogy mennyibe kerül maga a ház? Egy ilyen épület létrehozása kb. 10%-kal több a hagyományos épületekénél, de ha leszámítjuk, hogy igen-igen olcsó lesz az üzemeltetése, akkor rögtön máshogy nézzük a költségeket is.”
