A 6 legdurvább csípésű és marású állat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ezeket a lényeket messziről kerüld el, ha nem akarsz hetekig, akár hónapokig szenvedni a csípésük vagy harapásuk miatt. A fekete özvegyet valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, de azt már kevesebben tudják, hogy a kacsacsőrű emlős is okozhat kellemetlen perceket.

A természet tele van olyan állatokkal, amelyek védekező stratégiájuk fontos eleme egy hatásos harapás vagy csípés. A harapós és csípő versenyzők közt akadnak harmatgyengék, és olyan fájdalmasan támadó/védekező lények is, amelyek, bár nem halálosak, az áldozat a kínoktól fetrengve sokszor azt kívánja: bár azok lennének. A Mother Nature Network a legkegyetlenebb módon csípő állatokat gyűjtötte össze, ebből válogattuk ki a legjobbakat.

Kacsacsőrű emlős

Ha közelebbi kontaktust keresel az Ausztráliában élő, ártalmatlannak tűnő kacsacsőrű emlőssel, megszívhatod. A hímek ugyanis olyan sarkantyúkat (más néven fullánkokat) viselnek a hátsó lábaikon, amelyekhez méregmirigyek csatlakoznak. Az ezekben tárolt méreg nem veszélyes, viszont olyan hihetetlen fájdalmat okoz, ami akár egy felnőtt embert is képes cselekvőképtelenné tenni, ráadásul a ma ismert fájdalomcsillapítók sem használnak ellene. A hosszantartó fájdalom akár hónapokig eltartó hiperalgéziához is vezethet, ami túlzott érzékenységet jelent a fájdalommal szemben. Inkább hagyjuk szépen élni a kacsacsőrű emlősöket, ne akarjunk velük barátkozni.

Gila vagy viperagyík

Az Egyesült Államok dél-nyugati és Mexikó észak-nyugati részén élő mérgesgyíkféle hihetetlenül erős harapásának köszönhetően nem fecskendezi be áldozatába a mérget (mint a kígyók), hanem hagyja, hogy a foga által ejtett sebbe belecsepegjen. A gilák különösen agresszívek tudnak lenni veszélyhelyzetben – még szerencse, hogy általában kezelhetőek és békén hagyják az embert, ha az is békén hagyja őket. Szóval őket is csak messziről csodáljuk.

Fekete özvegy

A világ egyik leghírhedtebb pókját nem véletlenül sorolják a legveszélyesebbek közé: csípése az egyik legfájdalmasabb a világon. Érdekes módon a kisebb példányok csípése nem olyan tragikus, mivel a kis pók nem tud annyi mérget befecskendezni: mérge idegméreg, amely ritkán halálos is lehet. Ha egy nagyobbal hoz össze minket a sors, akkor készüljünk fel egy igazán kellemetlen élményre. Csípése ún. latrodektizmust is okozhat, amely állandó, erős és fájdalmas izom-összehúzódásokat jelent. Los Angelesben még a lakásokba is beköltöznek, ha épp úgy esik, és akkor olyankor kihívják az Irtó urat, aki valószínű olyan hatékonyan száműzi őket a házakból, mint itthon a rovarirtók a csótányokat.

Tüskés rája

Inkább kerüljük el velük a randit. Ha veszélyben érzik magukat, simán belénk vágják a fűrészhez hasonló tüskéjüket. Amellett, hogy a tüske mérgező mélyen bele is tud fúródni a sebbe. Gyakorlatilag sebész kell az eltávolításához, és iszonyatosan fájdalmas az egész procedúra.

Kéregskorpió

Ez a legmérgezőbb skorpiófajta Észak-Amerikában, a leggyakrabban Arizonában lelhető fel. A csípése nagyon fájdalmas, hatására az izmok akaratlan, görcsös mozgásba kezdenek, és szájhabzás, illetve légzési rendellenesség is jelentkezhet. Bár a mérge ritkán halálos, a csípés hatása akár 72 szörnyű órán keresztül is eltarthat.

Ausztrál kockamedúza vagy tengeri darázs

Az óceán legrettegettebb lényei közé tartozik. A salátástál méretű medúzának akár több mint 60, egyenként 4-5 méter hosszú tapogatója is lehet. A csápokon több ezer csalánszerv található, amely kb. 60 ember meggyilkolásához elegendő. Valószínűbb, hogy egy cápatámadást megúszol, mint hogy túléld, ha a csápok közé keveredsz. Mérge olyan erős, hogy a világ legmérgezőbb teremtményének tartják. És ami még hab a tortán: a kockamedúza olyan áttetsző, hogy gyakorlatilag láthatatlan a gyanútlan fürdőzők számára.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?