Sokan legszívesebben befednék a Dunát

Olvasási idő kb. 4 perc

Budapesten szinte kétmillió ember számára a Duna egy akadály: probléma, hogy árad, hogy át kell rajta kelni, sokan befednék, mert akkor jól lehetne rajta autózni - mondta interjúnkban Kobrizsa Ádám építőmérnök, aki az Our Danube projektben azon dolgozik, hogy élhetővé tegyék a Dunát.

Gyerekkoromban több éven át Dömösön nyaraltam a Dunakanyarban. A lepencei strand még nem létezett, ezért szüleimmel a hajóállomás mellé jártunk minden nap, ahol én kedvemre pancsolhattam. Akkor ez hétköznapi dolognak számított, ma viszont el nem tudom képzelni, hogy egy forró nyári napon a Dunában hűtsem le magam, főként nem Budapesten. Vajon lehet-e ezen változtatni, visszakaphatjuk-e a Dunát, élhetővé tehetjük-e? Erről beszélgettem Kobrizsa Ádámmal, vízgazdálkodási szakirányú építőmérnökkel, a MOME line Our Danube nevű projektjének vezetőjével.

Mit kell tenni ahhoz, hogy a Duna minősége megjavuljon?

Először is a Dunáról beszélni kell, bár lerágott csontnak tűnik, és az is, de sok minden még nem történt a folyó rehabilitációjáért. Régóta zavar, hogy ha például az interneten rákeresel a Dunára, előbb jönnek le hosszú szöveges dokumentumok, mint három szép kép. Így nem lehet megfogni a nagyközönséget. Az ismeretterjesztés, főleg környezetvédelmi témában, rettentően összetett dolog, a legfontosabb hogy az információt közérthetően juttassuk el az emberek számára.

Meg kell találni azokat a csatornákat, azokat a módszereket, amelyeken keresztül érdekeltté tehetjük a közönséget, bevihetjük a köztudatba a Duna fejlesztésének fontosságát. Mert a folyóval többet kell foglalkozni, sajnos ezt az idei árvíz is mutatja. Hiszünk abban, hogy meg lehet valósítani az élhető Dunát. Megtörtént ez már a Temzével Londonban és a Szajnával Párizsban, hogy csak pár példát említsek.

Our Danube
Az Our Danube projekt célja, hogy 1 éven át kiemelten kommunikáljuk a Dunát és ezzel a fenntartható környezetfejlesztést. Ennek egyik legfontosabb eleme azon információk összegyűjtése, és közérthető kommunikációja, amelyek eleve rendelkezésünkre állnak. Emellett kisebb léptékű, de megvalósítható projekteket szervezünk, vagy generálunk. Célunk, hogy a MOME és más egyetemek diákjait is bevonjuk a munkába, illetve éles feladatok felvállalása, melyekben aktívan tudnak részt venni a diákok a szakemberekkel közösen.

Fontosnak tartjuk, hogy minél több partner kapcsolódjon a projekthez. Bízunk benne, hogy minél többen felismerik az ügy fontosságát.

A 2011-es év kiemelt jelentőségű a Duna számára, hiszen Magyarország lesz az első félévben az Európai Unió soros elnöke, és az elnökség egyik kiemelt témája a víz.

Mit terveztek konkrétan ennek érdekében?

Először is szerveztünk egy Duna-napot június 28-án, ahova hazai és nemzetközi szakembereket hívtunk meg számos területről, mint környezetvédelem, vidékfejlesztés, hajózás, várostervezés, médiakommunikáció. Tudtuk, hogy nagy fába fágjuk a fejszénket, de el kellett kezdeni az Our Danube projektet, ami a Duna és az ezzel kapcsolatos fenntartható környezetfejlesztés kommunikációjának céljából létrehozott egy éves projekt. Mi, a MOME line egy híd szerepét töltjük be, össze akarunk kapcsolni olyan szereplőket, akik talán másképp nem találkoznának. Ez meg is történt, több mint 120 résztvevője volt a Duna napnak, amit a Dunavédelmi Nemzetközi Bizottságtól érkezett Philip Weller, illetve dr. Kling István, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára nyitott meg.

Beléptek tehát a szakemberek és a döntéshozók, és vannak lelkes diákok is a csapatban. Eddig minden pozitív. Mi a legnagyobb probléma?

A kommunikáció. Budapesten például szinte kétmillió ember számára a folyó egy akadály. Örökös probléma, hogy árad, hogy át kell rajta kelni, s nem sarkítok sokat, ha azt mondom, hogy sokan legszívesebben befednék, mert akkor jól lehetne rajta autózni. Ezen a hozzáálláson kell változtatni. Vissza kell állítani a Duna pozitív imidzsét. Ebben fontos szerepet játszik az információ terjesztése, és a vizuális kommunikáció, s itt jön be a MOME line és a diákok. Ezzel együtt vállaljuk, hogy összehívjuk azokat a szakembereket, akik több területet összefogva, mint például hajózásfejlesztés, ivóvízgazdálkodás, várostervezés, Viza-program, társadalmi diskurzust és együttműködést alakítanak ki.

Mi a MOME line?
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Magyarországon egyedülálló képzést nyújt az építészet, a média és a design terén, s az oktatáson, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységen túl lényegi törekvése ezen területek integrációja és társadalmi, illetve kulturális szerepének tudatosítása. Ezt a célt szolgálja a MOME line - design műhely, amely közvetítő szerepet kíván betölteni a legkülönbözőbb kezdeményezések, üzleti, művészeti vagy társadalmi célú beruházások és az alkotói erőforrások között.

Úgy gondolod, a Viza programmal javulhat a vízminőség?

A kettő szorosan összefügg. A Viza 2020 program azt tervezi, hogy visszahozza a Duna vándorát hazánkba. A viza egy vándorhal, a legnagyobb és legősibb folyami fajta. A Fekete-tengerben él, ikrája a fekete kaviár, ezért nagyon keresett halfajta. Ráadásul nagyon érzékeny a víz minőségére. Ívási időszakban elindul a folyón felfelé s majdnem Bécsig eljutna. Megkeresi azokat a holtágakat, amiket ívóhelynek tud használni.

Ehhez az is kell, hogy a folyó hosszirányban átjárható legyen a viza számára, mert jelenleg a Vaskapunál megáll és nem jut tovább. Visszatérése a hazai vizekre azért nagyon fontos, mert a viza rendkívül jó indikátor faj. Vagyis ha jól érzi magát egy folyóban, akkor az ökológiailag rendben van. S ez a cél, nem csak a víz kémiai összetételének javítása. Ráadásul ez egy jól és közérthetően kommunikálható program.

Tehát ha megint lesz viza, akkor minden rendben lesz?

Ez csak a dolog egyik oldala. Egy folyó rehabilitációja és élhetővé tétele számos területet érint, mint a hajózás, az árvízvédelem, az erőművek, a természetvédelem, a vízgaldálkodás, az ívóvízellátás, a szennyvízkezelés és még sorolhatnám. Nem elég ezekkel külön foglalkozni, a huszonegyedik században arra törekszünk hogy a teljes rendszer működőképes legyen. Ehhez kell megtalálni az optimális pontot, akár kompromisszumok árán is. Valamelyik terület sérülhet, ezért kell egy átfogó szakmai összefogás. Nem állíthatjuk vissza a Dunát egy több száz évvel ezelőtti állapotba, a fenntartható környezet fejlesztés a cél.

Fotó: Kováts Dániel

Tóth Zsuzsa
Tóth Zsuzsa
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.