Ha ez így megy tovább, az Antarktisz jövője semmi jót nem tartogat. Azok a tudósok, akik sokat tartózkodnak a déli póluson, azt mondják, már látszanak a turistaáradat következményei. A legnagyobb baj az, hogy senk sem vonható felelősségre amiatt, hogy évről évre egyre több és nagyobb hajó érkezik, tömve emberekkel. A Déli-sark menedzselése egy nemzetközi konzorciumra az Antarktisz és a Déli Óceán Koalícióra (ASOC) van bízva, a konzorciumnak azonban nincs kidolgozott politikája a turizmus keretek között tartására. Eddig az utazás-szervezők önmagukat szabályozó magatartása tartotta úgy-ahogy féken az üzletág növekedését. Ők is tudják, hogy egy különleges hely, amelyet különlegesen magas áron lehet kínálni, éppen azért exkluzív, csak keveseknek adatik meg, hogy lássák.
Az például nem jó, ha túl sokan akarnak egyszerre az Antarktiszra menni. Senki se fizetne azért, hogy amikor hajója kiköt, első pillantása hat másik hajórakomány turistára esik? Steve Wellmeier, az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szervezetének elnöke azt mondja, fölösleges az ijesztgetés. Az általuk szervezett túrákon a részt vevők még a szemetet is gondosan összeszedik maguk után, és semmivel sem okoznak kárt. De tény, hogy előfordulhatnak balesetek: bevihetnek betegségeket, spórákat, vagy otthagyhatják szerencsétlenül járt hajójuk roncsait. Előfordul olykor az is, hogy egyes rosszul felkészült utazás-szervezők csoportjait ki kell menteni - és ezt a feladatot gyakran az ott kutató tudósoknak kell magukra vállalniuk, nem lévén rendőrség.
A környezetvédők ezért azt sürgetik, hogy készüljön egy hosszú távú szabályozást, amelyben világosan meg kell határozni, mi van például akkor, ha valaki kereskedelmi célú bázist akarna építeni az Antarktiszon. Vagy, ki a felelős a turistákért? Mert nyilván nem tarható sokáig, hogy csak egy bizonyos társaság utaztasson, ráadásul idővel a luxusturistáknak sem lesz már akkora kuriózum az Antarktisz, tavaly már voltam ott, kétszer is, húzzák majd a szájukat. Ennélfogva az árakat csökkenteni, így viszont egyre többen és többen akarnak majd különleges kalandokban részesülni.
Az pedig nem tesz jót a sarkvidéknek.
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben". Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km². Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz. Az ott dolgozó magyar kutatóknak köszönhetően az Antarktiszon létezik Bartók-csúcs és Liszt csúcs az Alexander szigeten, Liszt gleccser a SANAE állomás mellett, és Boda-hegy az Enderby földön.
forrás: wikipédia
