Luxusturisták az Anktarktiszon

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha ez így megy tovább, az Antarktisz jövője semmi jót nem tartogat. Azok a tudósok, akik sokat tartózkodnak a déli póluson, azt mondják, már látszanak a turistaáradat következményei. A legnagyobb baj az, hogy senk sem vonható felelősségre amiatt, hogy évről évre egyre több és nagyobb hajó érkezik, tömve emberekkel. A Déli-sark menedzselése egy nemzetközi konzorciumra az Antarktisz és a Déli Óceán Koalícióra (ASOC) van bízva, a konzorciumnak azonban nincs kidolgozott politikája a turizmus keretek között tartására. Eddig az utazás-szervezők önmagukat szabályozó magatartása tartotta úgy-ahogy féken az üzletág növekedését. Ők is tudják, hogy egy különleges hely, amelyet különlegesen magas áron lehet kínálni, éppen azért exkluzív, csak keveseknek adatik meg, hogy lássák.

Az például nem jó, ha túl sokan akarnak egyszerre az Antarktiszra menni. Senki se fizetne azért, hogy amikor hajója kiköt, első pillantása hat másik hajórakomány turistára esik? Steve Wellmeier, az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szervezetének elnöke azt mondja, fölösleges az ijesztgetés. Az általuk szervezett túrákon a részt vevők még a szemetet is gondosan összeszedik maguk után, és semmivel sem okoznak kárt. De tény, hogy előfordulhatnak balesetek: bevihetnek betegségeket, spórákat, vagy otthagyhatják szerencsétlenül járt hajójuk roncsait. Előfordul olykor az is, hogy egyes rosszul felkészült utazás-szervezők csoportjait ki kell menteni - és ezt a feladatot gyakran az ott kutató tudósoknak kell magukra vállalniuk, nem lévén rendőrség.

A környezetvédők ezért azt sürgetik, hogy készüljön egy hosszú távú szabályozást, amelyben világosan meg kell határozni, mi van például akkor, ha valaki kereskedelmi célú bázist akarna építeni az Antarktiszon. Vagy, ki a felelős a turistákért? Mert nyilván nem tarható sokáig, hogy csak egy bizonyos társaság utaztasson, ráadásul idővel a luxusturistáknak sem lesz már akkora kuriózum az Antarktisz, tavaly már voltam ott, kétszer is, húzzák majd a szájukat. Ennélfogva az árakat csökkenteni, így viszont egyre többen és többen akarnak majd különleges kalandokban részesülni.
Az pedig nem tesz jót a sarkvidéknek.

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben". Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km². Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz. Az ott dolgozó magyar kutatóknak köszönhetően az Antarktiszon létezik Bartók-csúcs és Liszt csúcs az Alexander szigeten, Liszt gleccser a SANAE állomás mellett, és Boda-hegy az Enderby földön.

forrás: wikipédia

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.