A szervezet tanulmánya szerint több millió adag H1N1 elleni védőoltás egy szkvalén összetevőt tartalmaz, amelyet cápák májából vonnak ki. Ezt az adalékanyagot a szépségápolásban is, leginkább bőrgyógyászati termékek esetén használják, ahol hatásfokozóként a test immunreakcióit erősíti. Bár a szkvaléntartalmú vakcinákat az USA területén még nem engedélyezték, máshol, mint például Európában és Kanadában, már piacra dobták őket.
Életében csak egyszer szaporodik
Az olívaolaj, a búzacsíraolaj és a rizskorpaolaj szintén természetes szkvalénforrás, bár kisebb mennyiségben tartalmazza azt. Mostanában elsősorban a kereskedelmi halászat során kifogott, leginkább mélytengeri cápafajokból vonják ki a szkvalént. Az érintett mélytengeri cápafajok rendkívül alacsony szaporodási rátával rendelkeznek, és legtöbbjük védett is. Egy nőstény tüskéscápa például 12-15 éves korában válik csak ivaréretté, és élete során mindössze egyetlen utódot hoz a világra, két évnyi vemhesség után. Ennek ellenére egyre több mélytengeri cápát fognak ki, mivel nagy haszonnal jár a halászatuk.
A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari cég, amelyik H1N1 elleni vakcinákat készít, októberben bejelentette, hogy egy 440 millió adagról szóló megrendelést kapott hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártására. A hatásfokozó az ő vakcináikban - melyeket eddig már 26 országban használnak - cápamájból kivont szkvalént tartalmaz, ahogyan azt a vállalat szóvivője is megerősítette. A GSK a piacon fellelhető cápamájból kivont szklavénkészlet 10%-át felvásárolja.
Vannak, akik már leálltak vele
Néhány kozmetikai cég már nem használ többé cápa eredetű szkvalént, vagy az állatvédő csoportok folyamatos nyomásának következtében az átállást tervezi más alapanyagokra. Ám a GSK szóvivője szerint a hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártásában a cápamáj eredetű szkvalént még nem lehet lecserélni semmilyen alternatívára.
Állításuk szerint jelenleg is tesztelik a nem állati eredetű szkvalénforrásokat, mint például az olívaolajat, de állításuk szerint még nem találtak megfelelő minőségű alapanyagot.
A vegetáriánus étrend melletti kardoskodást és a szőrmékről való lemondást díjazták 2009-ban az állatvédő aktivisták: a PETA Ellen Degenerest választotta az Év nőjévé, aki felesége hatására lett nagy állatbarát.
