Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Erdei sétáink során sokszor rejtett, nehezen megközelíthető ösvények mellett is rá-rá akadunk olyan ún. elektronikai hulladékokra (hűtőgép, mosógép, televízió), amelyeket 2005 óta egy normálisan gondolkodó embernek nem kellene fáradságos munkával az erdő közepéig vonszolnia, elég lenne elszállítania az első – lakóhelye közelében lévő – elektronikai szaküzletig, kereskedelmi áruházlánc boltjáig, vagy az országban szinte minden megyeszékhelyen megtalálható és könnyen megközelíthető hulladékgyűjtő udvarig.
Az EU előírja nekik
2005 augusztusától – az EU rendelkezései értelmében – a forgalmazóknak ugyanis kötelező térítésmentesen visszavenniük a leselejtezett elektromos eszközöket, elemeket, akkumulátorokat. A hatóságoknak pedig (szakminisztériumnak, környezetvédelmi felügyelőségeknek, települési és megyei önkormányzatoknak) gondoskodniuk kell ezen hulladékudvarok működtetéséről, vagyis a kiselejtezett masinák, készülékek speciális tárolásáról, bontásáról, illetve szakszerű megsemmisítéséről, vagy egyes alkatrészeinek újrahasznosításáról.
Bár a törvény immár négy és fél éve életbe lépett, a vásárlók többsége még mindig nem tud ezekről a lehetőségekről, illetve, ha tud is, nem él velük... A környezettudatosabbak az évi, önkormányzatok által szervezett lomtalanítási akcióig padláson, pincében, szoba sarkában, lakásuk erkélyén, ajtajuk előtt őrizgetik kiöregedett hűtőjüket, mosómasinájukat, számítógépüket, kocsijuk akkumulátorát, míg a többség minden különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül teszi le ezeket a hulladékgyűjtő szigetek konténerei mellé, vagy egyszerűen dobja ki a kocsijából egy sztráda melletti parkolóban, netán valamely település határában.
Lehetséges, hogy nem tennék, ha tudnák: nemtörődömségüket még az unokáik is megkeserülik...
Miért veszélyes hulladék, ha már nem ráz?
A kimustrált elektromos eszközök (hűtőgép, televíziós készülék, számítógép, de a hajszárító, vagy akár az autórádió, a szárazelemek, akkumulátorok) speciális kezelést (tárolást, bontást stb.) igényelnek. A bennük lévő veszélyes anyagok (így a nehézfémek) miatt nem keveredhetnek az úgynevezett lakossági hulladékkal, amelyet a kukás autók hetente többször szállítanak el a kijelölt szemétgyűjtő telepekre, hulladékégetőkbe. A legtöbb elektromos berendezésben – többek között a fridzsiderben, a számítógép merevlemezén, monitorában, régi televíziós készülékben, elemben, akkumulátorban, mobiltelefonban - számos veszélyes anyag van, amelyek idővel kioldódnak, s így bekerülnek a környezeti „körforgásba”, onnan pedig a flórán és a faunán át akár több, egymást követő nemzedék szervezetébe.
Ha tehát nem akarsz mindenféle, az elektronikai hulladékból a természet körforgásába került nehézfémek okozta (vérképzőszervi-, idegrendszeri-, mozgásszervi-) betegségekben, agyi károsodásban szenvedni – és nem kívánod ezt az utánad jövő nemzedékeknek sem –, ne sajnáld a fáradságot, gyalogolj el az összegyűjtött elemekkel a legközelebbi élelmiszeráruházba, bevásárlóközpontba (szinte mindegyikben van már használt elemgyűjtő doboz). Egy új elektromos herkentyű megvételkor pedig vitesd vissza a szállítókkal a vásárlás helyére (vagy magad vidd el és add le) a megunt, divatjamúlt, meghibásodott régit egy közeli, elektronikus árut árusító boltban.
A lakossági elektromos hulladékok legnagyobb mennyiségben keletkező fajtái:
• Nagyméretű háztartási berendezések, más néven fehéráru (például mosógép, hűtőszekrény)
• Kis méretű háztartási berendezések (porszívó, gyorsforraló, konyhai robotgép)
• IT és telekommunikációs berendezések (számítógép, nyomtató, mobiltelefon)
• szórakoztató elektronikai berendezések (rádió, TV, HiFi torony).
Ezen eszközök, berendezések nagy része veszélyes hulladék, mert környezetre, egészségre veszélyes anyagokat tartalmaz. Ezek:
ólom: vesekárosító idegméreg, gyermekeknél hátráltatja a szellemi fejlődést. A krónikus ólommérgezés tartós gyengeséget, memóriazavart, depressziót, terméketlenséget és vesekárosodást okozhat.
báriumvegyületek: legtöbbjük vízben, savakban (így gyomorsavban is) oldódik. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás.
berillium: izomsorvadást okozhat, szív- és májkárosító.
higany: a higany és gőze, valamint vegyületei is egyaránt mérgezőek. Tünetei a fejfájástól kezdve a bélgyulladáson át a vérszegénységig a legkülönfélébbek lehetnek.
kadmium: pora és gőze rákot okoz. Belégzése tüdő-ödémát válthat ki.
dioxin: rendkívül erős méreg, károsítja a DNS-t, rákkeltő hatású. A klórtartalmú szénvegyületeket tartalmazó anyagok (például a PVC) 700–800 Celsius-fokon való égetése közben dioxin is keletkezik. A dioxin-mérgezettek kezelésére nincs ma még gyógymód.
Az elektronikai hulladékok leadásáról tájékozódhatsz a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Pont szolgálatánál:
• zöld szám: 06-80/40-11-11 (ingyenesen hívható)
• vonalas szám: 06 (1) 457-3437, 06 (1) 457-3438
• honlap: www.kvvm.hu
Sok hasznos link a témában egy helyen:
Az évente keletkező 120-130 ezer roncsautónak csak fele kerül legális bontóba, a többi illegális helyen végzi be, ahol jó eséllyel semmilyen környezetvédelmi előírást nem tartanak be – rájuk vadászik a Zöld Kommandó.
