Magyar ember épített először elektromos autót

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az amerikai Practical Enviromentalist cikket jelentetett meg az elektromotoros autókkal kapcsolatos kevéssé ismert tényekről. Köztük az is szerepel, hogy az első ilyen járműmodellt 1828-ban Jedlik Ányos építette.

Egyre nagyobb figyelem övezi az elektromos motorral működő autókat. Az autóvezetésből fakadó környezeti ártalmak egyre jobban foglalkoztatják a fogyasztókat és a gyártókat, ezért nőtt meg az érdeklődés. Az elektromos autók csak annyiban különböznek a többitől, hogy belső égésű helyett vagy mellett tulajdonképpen feltölthető elemes motorjuk van. Így az üvegházhatást segítő szennyezőanyag-kibocsátásuk sokkal kisebb. Az elektromos autók egy részében gázüzemű motor is besegít, de a legtöbbjük csak akkumulátorról megy.

A magyar szál

Gőzautók szórványosan már a XVIII.században is megjelentek, de modern értelemben vett első autót Karl Benz 1885-ös modelljétől számítják. Ez már belső égésű, úgynevezett Otto-motorral működött. Jóval korábban, 1828-ban, a híres magyar tudós, feltaláló Jedlik Ányos egy kis modelljárgányt épített, amit apró elektromos motor hajtott. Ő volt ugyanis - sok más egyéb mellett - a villámdelejes forgony, azaz az elektromotor feltalálója. Aztán később a kezdeményezést átvették az amerikaiak: előbb 1895-ben William Morrison készített egy hatszemélyes elektrojárgányt, két évre rá elektrotaxik indultak New Yorkban, aztán a századfordulót követően már több cég is adott el árammal működő járműveket. 1917-ben pedig a chicagói Woods Motors megalkotta az első gázzal és elektromos árammal működő hibrid járművet. (Az volt a neve, hogy Woods Dual Power, akár napjaink valamilyen tisztitószerének.) A húszas években csökkent irántuk az érdeklődés, mert akkoriban a belső égésű motorok nagyon fejlődésnek indultak, valamint az úthálózat is egyre terebélyesebb lett.

Otthoni konnektorból feltölthető

Régebben inkább olyan elektromos autókat használtak, amikor az elektromotort egy kisebb gázüzemű motorral töltötték fel, ma már egy 240 voltos konnektor is elég például a Nissan Leaf típusú kocsihoz. Pár óra beletelik, amíg feltöltődik a motor, de így nincs szükség a gázmotorra sem.

Halkan suhannak

Sokan mondják, hogy az elektromos autó lassú. Mégis vannak igencsak gyors járgányok is mint például ez a Peugeot:

Nem rossz üzlet

Az elektromos autó jól eladható termék. Tavaly több mint 140 ezer Toyota Priust adtak el Amerikában, 2000 óta pedig több mint egymilliót. 2010 decemberére a 2011-es Chevy Volt összes darabját eladták, ahogy 2011 májusára az összes Nissan Leafet is.

Most már messzebbere is el lehet merészkedni az áramautóval, de a tervezők célja most az, hogy egy feltöltéssel akár 160 kilométert is meg lehessen tenni. A legjobb elektromos sportautókkal lehet jelenleg a legtöbbet egyhuzamban haladni, igaz, hogy nem azzal a sebességgel, amire egyébként képes, hanem lényegesen lassabban.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.