Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Marcelito Pomoy életének első húsz évére sok mindent mondhatunk, de azt nem, hogy könnyű lett volna. Apját bebörtönözték, anyja elhagyta, és amikor rátalált koholt vádak alapján lecsukott édesapjára, akkor sem került sínre élete: mostohaanyjával nem jöttek ki jól, ezért Manilába ment, ahol egy illegális közvetítő útján szerzett munkát.
Közben azonban felfedezte hangját, és azt a tehetségét, hogy férfi bariton és női mezzoszoprán hangfekvésben is nagyszerűen énekel, ennek köszönhetően 2011-ben megnyerte a Pilipinas Got Talent tehetségkutatót. Most felesége az egyik menedzsere, a világ legkülönbözőbb tájain lép fel – Európában ráadásul egy magyar ügynökség szervezésében. A különleges hanggal megáldott Marcelito Pomoy május végén Budapesten is megmutatta énekhangját egy koncerten, a Díványnak pedig mesélt nehéz gyermekévei mellett a jövőről is.
A gyermekkorod nem volt túl egyszerű...
A családom elhagyott, amikor még csak kétéves voltam. Egy rendőr fogadott be, de nyolcévesen úgy döntöttem, hogy meg akarom keresni a valódi szüleimet. Az utcán éltem, dolgoztam csirkefarmon, bútorboltban, építkezésen, utcai ételárusító bódéban egyaránt. Ez tényleg nagyon kemény volt.
Később azonban megtaláltad családtagjaidat.
Igen, és meg is kérdeztem őket, hogy miért hagytak magamra. A válasz az volt, hogy ez egy nagyon hosszú és bonyolult történet, amelyben komoly szerepet játszott az a tény, hogy nagyon szegények voltak. Már nem neheztelek rájuk. Az édesapám már elhunyt, de édesanyám velünk él.
Ma már saját családod van, feleséged és gyermekeid. Nehéz volt ebbe belevágni ilyen gyermekkort követően?
Nem, mert nagyon vágytam arra, hogy legyenek gyermekeim, és megadhassak nekik mindent, amim nekem nem volt meg. Ezért van egy alapítványom is, amellyel folyamatos jótékonysági akciókat szervezünk a Fülöp-szigeteken nehéz sorsú gyerekek számára.
A születésnapomon mindig van valamilyen akciónk: nem azt akarom, hogy engem ünnepeljenek, azt szeretném, hogy ezeknek a gyerekeknek, akik hozzám hasonlóak, jobb legyen az élete, mint nekem volt.
Nagyon sokan szorulnak rá erre. A pandémia alatt az ilyen akciók szüneteltek, mi akkor sem álltunk le. Volt év, amikor öt különböző jótékony eseményt is szerveztünk.
Ki fedezte fel a zenei tehetséged?
Én, semmilyen külső segítségem nem volt. Nyolcévesen kezdtem el énekelni, és tizenkét éves voltam, amikor a női hangomat is felfedeztem. Aztán mindkettőt használni kezdtem, az emberek pedig azt kérdezgették, hogy miért nem indulok el egy versenyen, hiszen nagyon jó vagyok! Akkoriban azonban még nem mertem ezt megtenni.
Mennyi időbe telt összeszedni a bátorságod ehhez?
25 éves koromra sikerült. Akkor azt mondtam magamnak, miért ne mutatnám meg a tehetségemet másoknak? Ekkor meg is nyertem a Pilipinas Got Talent versenyt.
Énekmestered volt?
Nem. A mai napig nincsen, a saját mesterem vagyok.
Ismereteid szerint hányan vannak a világon, akik hozzád hasonlóan férfi és női énekhangon is ilyen szinten szólalnak meg?
Nem tudok senki másról.
Egyáltalán hogyan lehetséges?
Isten ezt a tehetséget adta nekem.
Hogyan élted meg a tehetségkutatós szereplést?
Nagyon nehéz volt. Sok versenytársam indult, táncosok, énekesek. Mindig a legjobbat próbáltam nyújtani, de csak egy esélyem volt. Akkor még teljesen egyedül csináltam, nem segített senki nekem.
Mi történt a verseny után?
Folyamatosan tévéműsorokba hívtak, nagyon sok interjút adtam, és nagyon sok állítólagos családtagom tűnt fel. Mind meg akartak győzni róla, hogy a rokonaim, csak azért, mert megnyertem a tehetségkutatót. Rossz érzés volt, hogy így akarnak manipulálni, de sajnos a Fülöp-szigeteken gyakori az ilyesmi…
Az interjúnkat eddig a pontig tolmácsként is segítő Joana, Marcelito felesége ezen a ponton átvette a szót: a következő módon foglalta össze Marcelito karrierjének következő tíz évét.
Ami az éneklést illeti, kétéves szerződés kötötte a tehetségkutató megnyerése után egy céghez. Csak azt tehette, amit ők mondtak – miután ez lejárt, én lettem a menedzsere. Egy manilai rádióállomás vendégeként énekelt, amikor felfigyelt rá Ellen DeGeneres, meghívta a talk show-jába, megszervezett egy találkozót Celine Dionnal, és aztán került be az America’s Got Talent győzteseket versenyeztető adásába. Helyi és nemzetközi koncertjei is voltak már.
Nem nagyon hittetek Ellenben...
Igen! A Fülöp-szigeteken nagyon sok az átverés, amikor megkerestek minket az Ellen-show-tól, azt hittük, ez is ilyesmi.
Azt gondoltuk, pénzt akarnak tőlünk. Addig nem hittük el, amíg nem vették meg a repjegyeinket.
Végül tényleg eljutottunk Ellenhez, az ő segítségével pedig az egész világ megismerte Marcelitót.
Most már egy magyar menedzserrel közösen dolgoztok.
Igen, Horváth Roland a múlt évben keresett meg bennünket. Látott egy videót a közösségi médiában, és nem akarta elhinni, hogy valakinek ilyen tehetsége legyen. Kezdetben nem tudtuk, mi legyen, nem ismertük Európát egy kicsit sem, Magyarország az első európai ország, amelyben megfordulunk. Ahogyan azonban egyre többet beszéltünk Rolanddal, egyre jobban meggyőzött minket a lelkesedése. Úgy voltunk vele, miért ne próbálnánk meg a dolgot? Roland tehát Európában menedzseli Marcelitót, én pedig a világ további tájain.
Marcelito, eddig két lemezt adtál ki, dolgozol most valamin?
Igen, Pierpaolo Guerrinivel, aki Andrea Bocelli alkotótársa is volt már. Tavaly március óta dolgozunk egy albumon, remélem, szeptemberre kész leszünk vele.
Ha szívesen kitöltenél egy zenei kvízt is,kattints ide!
