Sir David Attenborough, a világ talán legikonikusabb tévése páratlan karriert futott be, de családját keveset láthatta legaktívabb éveiben. Ez az egyetlen dolog, amit bán, a világ ugyanakkor rengeteget köszönhet neki.
Ha azt mondom, természetfilm, azt mondod, David Attenborough: ez a televíziózás egyik alapvetése annak ellenére, hogy a műfaj az elmúlt 70 évben annyira átalakult, hogy szinte rá sem lehet ismerni. Azon azonban, hogy a tévézni eredetileg producerként kezdő, majd Jack Lester zoológus megbetegedése miatt kényszerből a kamera túloldalára álló David Attenborough neve eggyé vált egy műfajjal, semmi sem változtat már. A ma 100. születésnapját ünneplő Sir Davidnél nem sokan tettek többet azért, hogy az egyre inkább városi környezethez hozzászokott, modern ember újra beleszeressen az őt körülvevő környezetbe – és hogy rádöbbenjen arra is, micsoda veszélybe sodorta azt.
Talán már akkor megpecsételődött Attenborough sorsa, amikor gyermekéveit a Leicesteri Egyetemen töltötte: édesapja az intézmény elöljárója volt, az 1926-ban született kis David, valamint öccse és bátyja pedig a campuson cseperedtek fel.
Volt, hogy bátyja bezárta őt az egyik korábban elmegyógyintézetként működő épület még mindig párnázott falai közé, de azért hasznot is húzott a körülményekből.
Az egyetem honlapjának tanúsága szerint amikor gőtékre volt szükségük a hallgatóknak, a fiatal David türelmesen begyűjtötte azokat kis tavakból, majd három pennyért eladta azokat.
Az Attenborough család komoly útravalót adott Davidnek
A háborús éveket is Leicesterben töltő fiatal Attenborough komoly leckét kapott emberségből szüleitől. 1939-ben Mary és Frederick Attenborough fiai elé állt, és azt mondta, be szeretnének fogadni két, Németországból menekülő lányt családjukba, de ehhez hozzájárulásukat kérik. A fiúk megadták azt, így a család megmentette Helga és Irene Bejachot, akiknek szülei nem élték túl a holokauszt borzalmait.
Éveken át velük élt a két lány, szüleik örökbe is fogadták őket.
A Bejach testvérek már nem élnek, de leszármazottaik az Attenborough-kat is örömmel látják találkozóik alkalmával.
Gyorsított képzésben szerzett diplomát
A meghatározó leicesteri éveket követően David Cambridge-be ment: 1945-ben kezdte meg természettudományos tanulmányait az egyetemen. A geológia és az állattan iránti érdeklődése ekkorra már szárba szökött, 1947-re pedig a háborús helyzet miatt gyorsított módon szerzett diplomát a patinás intézményben. Két évnyi haditengerészeti szolgálatot tett, majd 1949-ben egy gyermekeknek szóló, edukatív természetkönyveket kiadó vállalatnál helyezkedett el.
Későbbi sorsa akkor pecsételődött meg, amikor 1952-ben a BBC kötelékébe lépett.
Rádiósként szeretett volna csatlakozni a közszolgálati médiacéghez, ám ott elutasították – tévés producerként azonban elkezdhetett dolgozni a Zoo Questen, egy egészen egyedülálló koncepció szerint készülő tévésorozaton.
Az ötvenes években, a tömegturizmus kezdete előtt a nézőt Sierra Leone vagy Borneó földjére eljuttatni, az ottani élővilágot testközelből megmutatni valami teljesen újszerűt jelentett. Attenborough véletlenül lett műsorvezető saját sorozatában, de ha már így alakult, nem bújt vissza a kamera mögé. A nézők pedig humorát, lelkesedését s tudását egyaránt nagyra értékelték.
David Attenborough-nak köszönhetünk több ikonikus sorozatot is
1965-ben még nagyobb feladatot kapott a BBC-től – a frissen indított BBC2 vezetőjeként olyan sorozatok elkészítése mellett bábáskodott, mint a hazánkban is népszerű Forsyte Saga, vagy a Monty Python repülő cirkusza, melyet senkinek sem kell bemutatni a világ egyetlen tájékán sem. 1972-ben azonban háta mögött hagyta programigazgatói pozícióját, és szabadúszóként folytatta munkáját – beteljesítve régi álmát elkezdett természetfilmes sorozatok írni és rendezni.
Élet a Földön, Az élő bolygó, Az élet megpróbáltatásai, Élet a fagyban: ezek csak első sorozatai, amelyekkel világszerte lebilincselte a nézőket. A sorozatok, illetve az azok alapján készült könyvek a természet és bolygónk iránt érdeklődő családok bibliáivá váltak,
műsorvezetőként egészen a 2010-es évekig járta a nagyvilágot.
Munkássága csúcsának talán a Bolygónk, a Föld évadai és az A fagy birodalma tekinthetők: a 2006-tól kezdve készített sorozatokban már olyan technológiával és felbontásban tudta megmutatni élőhelyünk szépségeit és az azokkal kapcsolatos kihívásokat, amelyek illeszkednek műsorkészítői elhivatottságához is.
Családját hanyagolni kényszerült
Közben magánemberként is kiteljesedett az élete. Fiatalon, 24 évesen vette el Jane Orielt, akitől egy fia és egy lánya született. Bontakozó karrierje és elhivatottsága azonban gyakran hónapokra is a messzeségbe szólították őt egy olyan korszakban, amelyben nem, hogy okostelefon, de internet sem állt még rendelkezésre a kapcsolattartáshoz. Attenborough visszatekintve beszélt arról, hogy ezt az egyetlen dolgot bánja: nem töltött elég időt otthon kisgyermekeivel.
Felesége 1997-ben agyvérzést kapott – a tévés ekkor is távol volt, és bár hazasietett ágya mellé, az orvosok nem tudtak rajta segíteni. A gyászfeldolgozásban is csak a munkába menekült – de mind a mai napig abban a házban él, amelyet Jane-nel osztott meg annak idején. Lányából iskolai igazgató, fiából pedig egyetemi tanár lett, akik – bár gyermekként megszenvedhették apjuk távollétét –, nem tekintenek haraggal a múltba.
Máig dolgozik a 100 éves filmes
Attenborough sokszínű életpályája idős éveiben sem szűkölködik izgalmakban. 89 évesen a nagy ausztrál korallzátonynál merült több mint 300 méteres mélységbe, és folyamatosan készíti a sorozatokat. E sorok szerzőjének 2015-ben volt alkalma találkozni a legendás filmessel, amikor is a BBC The Hunt címet viselő természetfilm-sorozatának narrátori minőségében adott interjúkat Londonban a sajtó képviselőinek.
Az akkor közel 90 éves veterán tévés hallása ugyan nem volt már tökéletes, de a beszélgetés során olyan szolgálatkészen válaszolta meg a feltett kérdéseket, amilyet rutinos interjúztatóként is ritkán tapasztalhat meg egy újságíró – sőt, az sem volt számára idegen gondolat, hogy egy közös fényképre is vállalkozzon. Ugyanaz a nyitottság, érdeklődés sugárzott David Attenborough-ról ebben a helyzetben, mint a tévében akkor, amikor az esőerdőben valamilyen egzotikus állat mellett guggolva magyarázott a természetről.
A néhai II. Erzsébettel egy évben született tévés tekinthetne befejezettként is életművére – de most azt tartja fontosnak, hogy felhívja figyelmünket arra, miért kell megvédenünk a bolygót.
Én a nyolcvanas-kilencvenes években fekete-fehér Junoszty tévén találkozhattam munkásságával először – fiam hatévesen egy streamingplatformon látta Az óceán csodáját. Amikor feldúltan emlegette hónapok múlva is a fenékhálós halászat pusztító hatását, úgy éreztem, a kör bezárul, Attenborough ugyanazt tudja adni 40 év múlva is, sőt, talán többet is. Most már nemcsak arra hív, hogy csodáljuk a természete, hanem arra is, hogy mentsük meg. Magunktól.
Attenborough születésnapját két filmmel is ünnepli a BBC: a Vad Londonban a brit főváros élővilágát mutatja be a veterán természetfilmes, az Élet a Földön - Attenborough legnagyobb kalandja pedig legendás sorozatának hátterével ismertet meg. Mindkét film magyar nyelven kerül műsorra, péntektől vasárnapig több ismétléssel is vetíti azokat a csatorna.
Kapcsolódó: Sir David Attenborough nemrég óceánjainkról árult el sokat.
