Boldogtalan élete volt Csokonai „Lillájának”, miután egy fakereskedőhöz adták feleségül

Olvasási idő kb. 3 perc

Vajda Julianna Csokonai Vitéz Mihály verseiben vált halhatatlanná. Szerelmük, bár soha nem teljesedhetett be, a sírig tartott. Még az a boldogtalan házasság sem állta útját érzéseiknek, melybe a költő Lillának becézett szerelme belekényszerült.

Csokonai versei enyhítették meg Lillát

Vajda Julianna 1776. október 26-án született Ekelen, amely ma már Szlovákiához tartozik. Hajóácsként és gabonakereskedőként dolgozó apja tekintélyes vagyonra tett szert, így a család rövidesen Komáromba költözött. A Vajda szülők gyermekei annak ellenére harmonikus és kiegyensúlyozott családban nőttek fel, hogy az édesapjuk a munkája miatt keveset tartózkodott odahaza. Édesanyjuk ugyanis mindent megtett annak érdekében, hogy a gyerekek boldogok legyenek, és kibontakoztathassák tudásukat.

Vajda Julianna volt a Lilla-dalok ihletője
Fotó: Wikipédia

Közülük Julianna élénken érdeklődött a költészet iránt.

A visszaemlékezések szerint épp ennek köszönheti, hogy megismerte Csokonai Vitéz Mihályt, akivel egy komáromi költő szalonjában találkozott először. Csokonainak sorsszerű volt ez a pillanat, hiszen számára szerelem volt első látásra ez a találkozás az akkor 18 éves, szőke hajú, kék szemű lánnyal, akibe azonnal beleszeretett. Ezt az alkalmat versben is megénekelte, így született meg A fogadástétel című verse. 

Naplóbejegyzése szerint, bár a Lilla-dalok ihletője nem volt elragadtatva a költőtől, akit egyáltalán nem tartott szemrevalónak, valójában közömbös sem volt iránta. Mindez talán annak tudható be, hogy igencsak legyezgette a fiatal lány hiúságát a férfi udvarlása. Csokonai kitartóan ostromolta szíve hölgyét, aki az első néhány Lilla-vers után megenyhült, és viszonozta a költő szerelmét.

Csokonai mindent megtett, hogy feleségül vehesse szerelmét

Julianna szülei azonban nem örültek a lányuk és a költő lángoló szerelmének. Ők más jövőt, egy hóbortos poétánál biztosabb életet szántak Csokonai Lillájának. Éppen ezért sokáig nem is tétlenkedtek, gyorsan férjet kerestek lányuknak. Választásuk a tehetős fakereskedőre, Lévai Istvánra esett. 

Csokonai Vitáz Mihály

Julianna azonban nem rajongott mindig morcos leendő uráért, és a házassági szándék ellenére nem szakította meg a kapcsolatot Csokonaival.

Mivel a szülőktől azt az ígéretet kapta, hogy biztos egzisztencia esetén hozzáadják lányukat, a költő egyebek között tanári állást keresett, valamint egy újság alapítását és kiadását tervezgette, ám ehhez nem talált mecénásra. Miután Csokonai hónapokig nem járt sikerrel, ráadásul távol töltötte ezt az időszakot szerelmétől, Juliannával megpróbálták elhitetni szülei, hogy Csokonai letett korábbi szándékáról. Még a leveleit is eltitkolták Julianna elől. A helyzetet kihasználva aztán a korábban kiszemelt dunaalmási fakereskedőhöz, Lévai Istvánhoz adták feleségül lányukat. 

Két boldogtalan házasság jutott Lillának

A csalódott költő, miután Vajda Julianna 1798-ban Dunaalmásra költözött Lévai István fakereskedő feleségeként, Csurgóra ment, ahol tanári állást kapott, ám a távolság ellenére kapcsolatuk nem szakadt meg, sőt a szerelmesek találkozgattak is, és Csokonai egy pecsétgyűrűvel, valamint egy nyomtatásban megjelent verseskötetével is megajándékozta az asszonyt.

A dedikált példány, egy rózsaszín selyemkötésű kötet, ma az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona.

Vajda Julianna és Lévai István soha nem élt boldog házasságban. Hiába volt meg a határozott jólét, az anyagi biztonság, Lilla szíve örökre a költőé maradt, Csokonai 1805-ben bekövetkezett haláláig, és még azon is túl. A tragédiáról a poéta édesanyja levélben értesítette Juliannát, aki az asszony jóvoltából megkapta a Lilla-dalok első példányát, amely a magyar irodalom első szerelmesvers-ciklusainak egyike.

A költő halála után még boldogtalanabb volt Csokonai múzsájának élete. Férje 1840-ben bekövetkezett halála után négy évvel az asszony ismét férjhez ment, ekkor Végh Mihály hetényi esperes felesége lett. Ám ez a házasság sem hozott számára boldogságot, öt év együttélés után visszaköltözött dunaalmási otthonába, ahol 78 éves korában hunyt el. 
Vajda Juliannát kérésére a Csokonai által írt búcsúlevéllel és a Lilla-dalokat magába foglaló kötettel temették el Dunaalmáson.

Meryl Streep személyiségét és karrierjének alakulását is átformálta a szerelem és a veszteség. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, mi volt az ő életében a sorsfordító esemény.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?