Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A nyugdíjemelés csak az inflációt veszi figyelembe, ami az aktív keresőkhöz viszonyítva a nyugdíjak leszakadásához vezet. A nyugdíjszakértő szerint van egy gyors megoldás.
A nyugdíjasok megélhetése szempontjából a legnagyobb veszélyt az április 12-i választás után is a relatív elszegényedés jelenti – hívta fel a figyelmet Farkas András, a NyugdíjGuru szakértője.
Ez okozza a nyugdíjasok elszegényedését
Mint azt a szakember írja, az abszolút elszegényedés is egyre nagyobb probléma: minden harmadik magyar nyugdíjas a szegénységi küszöb alatt él, minden hatodik pedig a mélyszegénységi küszöbnél is alacsonyabb ellátást kap.
A magyar nyugdíjasok aktív keresőkhöz viszonyított elszegényedése Farkas András szerint
a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjemelés eltérő alapelveiből és eljárásaiból fakad.
A magyar öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától és az életpálya során elért nettó átlagkeresettől függ. Utóbbit alapvetően befolyásolják az úgynevezett valorizációs szorzók, amellyel a korábbi kereseteket az aktuális bérszinthez igazítják. Erre azért van szükség, mert a sok évvel ezelőtti fizetések az infláció miatt elértéktelenednek.
Emiatt kulcsszerepet játszik, hogy mikor vonul valaki nyugdíjba. Azonos életpálya mellett akár jelentős különbségek alakulhatnak ki, minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál jobban járhat.
2026-ban például a valorizációs szorzók 9 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban voltak.
Új nyugdíjemelési rendszer lehet a megoldás
Ezzel szemben a már megállapított nyugdíjak emelése kizárólag az inflációhoz igazodik, a bérek növekedéséhez nem. Ez törvényszerűen leszakadáshoz vezet az aktív keresőkhöz képest, és a rendszer nemcsak általános elszegényedést okoz, hanem a nyugdíjas társadalmon belüli különbségeket is fokozza, magyarázza Farkas András.
A szakember szerint a gyors megoldás az lehetne,
ha a nyugdíjakat nemcsak az inflációval, hanem a nettó reálkereset-növekedés legalább felével is megemelnék.
Ha a környező országokhoz hasonlóan ilyen emelési eljárás működne Magyarországon, akkor a 2026 januári, 3,6 százalékos inflációs emelés helyett idén 6,35 százalékkal kellett volna növelni a nyugdíjakat.
Sokan hiszik, hogy az utolsó 5 ledolgozott évük bére alapján számítják ki a nyugdíjukat, ám ez téves, ráadásul nagyon régen, még 1988-ban törölték el ezt a számítási módot.
