Ezért szorongunk a választás miatt: az identitásunk részévé tesszük a politikai hovatartozásunkat

női kéz szavazólapot dob be egy szavazóurnába a magyar választásokon
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A választás napja, de még az addig tartó időszak is mentálisan megterhelő lehet. Ha pedig a választás eredménye nem az, amire számítunk, azt az identitásunk elleni támadásnak is érzékelhetjük – de ez ellen lehet tenni. Szakértőt kérdeztünk a témában.

Tagadhatatlan, hogy a következő napok egyik legmeghatározóbb eseménye a választás. Az egész országot foglalkoztatja, a központi kommunikáció hetek, sőt hónapok óta erre fókuszál, így az ezzel járó feszültség is egyre erősebben jelenik meg a mindennapokban.

Sokan az eltérő véleményt személyes támadásnak érzik

Sokakban felmerül a kérdés: vajon csak ők figyelnek ennyire erre az eseményre, vagy mások is hasonlóan élik meg ezt az időszakot?

Egy férfi keze közelről, ahogy tollal ikszet tesz egy rubrikába a szavazólapon a választáson
A választások pszichológiai megterhelést is jelentenek
Fotó: Ralf Geithe / Getty Images

Gazdag Enikő pszichológus, pár- és családterapeuta szerint gyakori jelenségről van szó.

„A praxisomban több olyan pácienssel is dolgozom, akinél a választások közeledte, illetve a politika hatásai miatt komoly szorongás jelentkezik. Ez a mindennapjaikra is rányomja a bélyegét: sokan emiatt aludni is nehezen tudnak.”

A jelenség hátterében az állhat, hogy ma már nem pusztán egy döntésről van szó: a szakértő szerint a politika a mindennapok részévé vált, kommunikációja pedig annyira intenzív, hogy

Idézőjel ikon

hogy sokan az identitásuk részévé teszik politikai hovatartozásukat.

„Amikor valaki az identitását egy adott döntésével azonosítja – például azzal, hogy melyik politikai irányzathoz vagy párthoz húz –, az komoly konfliktusforrást jelenthet. Ilyenkor egy eltérő véleményt könnyen személyes támadásként élhet meg, még akkor is, ha az a közvetlen családjától érkezik. Ebben a helyzetben hiába hangsúlyozzuk, hogy nem a másik emberrel van probléma, a kialakult érzésen ez nem feltétlenül változtat” – mondja a szakértő.

A választás napja sokak számára lesz nehéz

A választás napja szinte biztosan jelentős mentális terhelést jelent azok számára, akik aktívabban követik a kampányt, akárcsak annyiban is, hogy több, ezzel kapcsolatos hírt fogyasztanak.

Az elmúlt időszak folyamatos hírdömpingje – amely gyakran negatív jelenségekre helyezi a hangsúlyt – az emberek stresszszintjét is növeli. Ebben a lelkiállapotban maga a szavazás is fokozott feszültséggel járhat.

Sokak fejében ott motoszkál a kérdés: „mi lesz, ha…?”

Gazdag Enikő szerint a szavazás folyamatának tudatosítása segíthet a végeredmény könnyebb elfogadásában. Ha megértjük, hogy a mi szavazatunk egy a sok közül, és az eredmény kollektív döntés, az csökkentheti az egyéni felelősségérzetet. Ez pedig abban is segíthet, hogy kevésbé éljük meg stresszként, ha a végeredmény nem felel meg a várakozásainknak.

„Ahhoz, hogy könnyebben feldolgozzuk a csalódottságot, fontos, hogy megosszuk az élményeinket. A hasonló gondolkodású barátokkal vagy családtagokkal való beszélgetés sokat segíthet az elfogadásban. A lényeg a fókusz áthelyezése: a szavazás lezárultával már nincs ráhatásunk az eseményekre, ugyanakkor a mindennapi élet megy tovább. Ha más dolgokra irányítjuk a figyelmünket, jelentősen csökkenthetjük a feszültséget, még akkor is, ha nem a számunkra kedvező eredmény születik” – teszi hozzá Gazdag Enikő.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.