Az Észak-Amerika és Mexikó határán húzódó Sonora-sivatagban élő tüskés békagyík a forró kaktuszligetek egyik legkülönösebb és legijesztőbb ábrázatú lakója. Latin neve (Phrynosoma cornutum) békatestű szarvast jelent: szarvai a koponyája kinövései. Egy kifejlett példány több mint fél méter hosszúra is megnőhet. Homokbarna pikkelytakarója elrejti a ragadozók elől, de ha kell, képes arra, hogy önmagát felfújva felállítsa a testén található tüskéket, ezzel is nehezítve, hogy rá vadászó ellenségei felfalják. Mégsem ez a legbizarrabb módja annak, hogy távol tartsa magától a ragadozókat.
A tüskés békagyík a sivatag saguarói, vagyis kandeláberkaktuszai közelében él, aminek igen praktikus oka van. A madarak ugyanis olykor a földre ejtik a kaktuszokról leszüretelt gyümölcsöt, amit pillanatok alatt ellepnek a hangyák. A békagyíknak sem kell több, hosszú nyelve segítségével egyesével kapkodja be a rovarokat, akik hiába keresnek rést támadójuk kikezdhetetlen páncélzatán, mi több, halálukban sem tudnak ártani nekik, ugyanis az állat immunis a mérgükre. A békagyík étrendjének körülbelül 70-90 százalékát teszik ki a hangyák, de menüjén szerepelnek termeszek, szöcskék és bogarak is.
A sivatag azonban vad és veszélyes hely, a békagyíknak pedig osztoznia kell rajta első számú természetes ellenségével, a prérifarkassal. A coyote gyors és ügyes, nem okoz számára problémát, hogy elkapja a nála lomhább gyíkot. Legbizarrabb védekezési módját segítségül hívva a békagyík mégis képes egy olyan kaliberű ellenfelet is elriasztani, mint amilyen a prérifarkas: a testében áramló vért a fejébe irányítva spriccel vért rá a szeméből, amivel megzavarja támadóját. Ha nem lett volna elég hatásos a trükk, vére a kutyafélék számára kellemetlen ízű vegyi anyagot is tartalmaz.
Sajnos mégsem a prérifarkas a tüskés békagyík legnagyobb ellensége, hanem természetesen az ember. Az elmúlt években a békagyíkoknak az USA-ban található élettere 30 százalékkal csökkent, amiről a rovarok elleni kémiai védekezés következtében megfogyatkozott hangyapopuláció tehet. Ma a békagyíkot védett fajként tartjuk számon.
Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk előző részét is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
