3 időzóna ér össze ezen a ponton: Sør-Varangerben centiken múlik a pontos idő

Orosz-norvég-finn hármashatárt jelölő kőrakás
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy egyszerű kőrakásnak tűnik, mégis Európai egyik legkülönlegesebb geopolitikai pontjának számít a norvégiai Sør-Varanger területén található Treriksrøysa. Ezen a ponton ugyanis egyszerre találkozik három ország, három történelmi korszak és három különböző időzóna.

A Treriksrøysa története szorosan összefonódik a 20. század viharos eseményeivel: a mai határok – így a három országot, Norvégiát, Finnországot és Oroszországot elválasztó vonal is – az 1939. november 30-án kezdődött, téliként is emlegetett szovjet-finn háború után vált véglegessé.

Norvég-orosz szomszédság

Finnország ekkor jelentős területeket volt kénytelen átadni a Szovjetuniónak, ezzel elvesztve tengeri kijáratát is. Ennek következményeként Norvégia közvetlenül Oroszország szomszédjává vált, amely alapjaiban változtatta meg a térség geopolitikai helyzetét. Így jött létre az a ritka helyzet, hogy Norvégia két hármas határponttal is rendelkezik:

Idézőjel ikon

a sør-varangerin kívül van egy Storfjord községben is.

Jarfjord, az N886 felől nézve, Sør-Varanger, Finnmark, Norvégia
Ezen a festői vidéken található a három ország találkozása
Fotó: Karl Brodowsky / Wikimedia Commons

Három ország vadregényes találkozása

Az orosz-norvég-finn hármashatárt jelző hely a Krokfjellet oldalán helyezkedik el, 145 méteres magasságban, a Pasvikelva folyó nyugati partján. A környező vidék a vadregényes erdőiről és érintetlen természetéről ismert Øvre Pasvik Nemzeti Park része. Maga a határjel egy kőhalom, amelynek tetején egy kis, kúpos formájú jelölés található, rajta mindhárom ország nevével. Bár első pillantásra teljesen jelentéktelennek tűnik, jelentősége azonban annál nagyobb: ez a pont nemcsak három világ, hanem ugyanennyi időzóna találkozása is.

Több órás időeltolódás néhány másodperc alatt

Itt „fut össze” ugyanis a közép-európai (CET), a kelet-európai idő és az attól még keletebbre használt időzóna. Ezt képzeld el úgy, hogy amikor Norvégiában GMT+1 van érvényben, Finnország már GMT+2-ben, Oroszország pedig GMT+3-ban jár. Mindez azt jelenti, hogy ha valaki szó szerint körbesétál a határkő körül, akár kétórányi időeltolódással is számolhat mindössze néhány lépés alatt.

Norvég-finn-orosz határt jelölő kőrakás a múltban
Fotó: Preus museum / Wikimedia Commons

Különleges turistacélpont is

E hármashatár azonban nemcsak az idő furcsa múlandósága miatt, hanem turisztikai szempontból is jelentős. Egy körülbelül hat kilométer hosszú, jelzett túraútvonal vezet ide a Grenseberget nevű ponttól egy erdei úton át. Ha erre túráznál, akkor a határkő mellett beleszippanthatsz a sarkvidéki természet különleges levegőjébe.

Idézőjel ikon

Érdemes azonban résen lenni, mert e terület szigorúan ellenőrzött határvidék is.

Az itt őrködő katonák folyamatosan figyelik a mozgást az orosz-norvég szakaszon, hogy senki ne léphessen át egyik országból a másikba.

1846 óta létezik

Érdekes módon maga a határjel egyébként nem új keletű: már lassan két évszázada, 1846-tól létezik, noha nem mindig ugyanazt a formáját mutatja. Az idők során többször átalakított jelölőre a második világháború után, 1945-ben például egy betonból készült tetraédert helyeztek, amely így még látványosabban hívja fel az arra járók figyelmét, hogy az ott bizony három ország találkozása.

Kapcsolódó: Ezek a világ legfurcsább országhatárai

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ez volt Sisi titkos menedéke: a bécsi Hermész-villában volt először telefon és közvilágítás

Amikor Ferenc József császár rájött, hogy gyönyörű feleségét, Sisit megfojtja a bécsi udvar merev etikettje, egy egészen elképesztő, erdei luxuspalotát építtetett neki a főváros szélén, remélve, hogy ezzel otthon tarthatja a folyton utazó királynét. Ez lett a Hermész-villa, az „Álmok kastélyaként” emlegetett menedék, amely a kulisszák mögött a kor legfejlettebb technológiai csodáit rejtette: itt működött Bécs egyik legelső telefonvonala, a hozzá vezető utca pedig a város első elektromos közvilágítását kapta meg.

Mindennapi

Új forintérméket bocsátott ki az MNB: ritka címlet is van köztük

Öt új emlékérmét bocsánatank ki júniusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2026-os emlékérme-programjának keretein belül. A darabok között 50 ezer, 30 ezer, 6 ezer és 5 ezer forintos névértékű érmék is szerepelnek, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét és Miskolcot bemutató, valamint I. Mátyás aranyforintját idéző változatok.

Világom

A világ legerősebb földrengése 9,5-ös volt: ezt élték át az emberek

Helyi idő szerint szerda este két nagy erősségű földrengés rázta meg Venezuelát, a szomszédos országokat is érintve. A szakértői becslések szerint akár százezren is meghalhattak a 7,2-es, illetve 7,5-ös erősségű rezgések miatt, melyek pusztítása hatalmas – de kisebb, mint amilyen a világ legerősebb földrengéséé volt.

Offline

Villámkvíz: melyik együttesben énekelt Csepregi Éva?

A magyar retró zene legfontosabb alakjai halhatatlannak tűnnek: egy-egy korszak magyar populáris zenéjét alapjaiban határozták meg. Te vajon tudod, hogy melyik zenekarokban énekeltek a híres frontemberek a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években?

Testem

A sárgarépán túl: ezek az ételek megvédhetnek a korai látásromlástól

Mindannyian hallottuk már a gyerekkori tanácsot, miszerint a sárgarépától jól fogunk fütyülni, és a látásunk is éles marad. Bár a sárgarépa béta-karotin tartalma valóban hasznos, a monitorok és az okostelefonok korában a szemünknek ennél sokkal komolyabb, összetettebb belső védelemre van szüksége. A mindennapi képernyőbámulás okozta oxidatív stressz és a száraz szem szindróma ellen ma már célzott, antioxidánsokban és jó zsírokban gazdag étrenddel is harcolhatunk.

Életem

Tovább durvul az időjárás: közel a 40 fok, 17 megyére adtak ki riasztást

Még tovább emelkedik a hőmérséklet, az elmúlt napokhoz képest is melegebb lesz ma. A meteorológiai előrejelzések szerint az ország nagy részén zavartalan napsütésre készülhetünk, kisebb gomolyfelhők csupán a középső és déli országrészben jelenhetnek meg, ezekből azonban nem várható csapadék.

Offline

Rejtélyes kőszívek a Balaton-parton: hátborzongató titkot őriz a híres balatonudvari temető

A Balatonudvariban található, évszázados műemléktemető mellett elhaladva sokak hátán futkos a hideg: a dús fűből több tucat, embermagasságú kőszív mered a Balaton felé. Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje nem mindennapi titkot őriz. A helyi legenda szerint az egész egy balatoni viharban elhunyt, gyönyörű halászlány tragédiájával és az utána maradt kőfaragó legény megszakadt szívével kezdődött.