Egy biomérnöki cég azt állítja, hogy a világon elsőként fejátültető rendszert fejlesztenek ki. Egy sokkoló videóban meg is mutatják, hogy hogyan működne a rendszer. Ebben azt javasolják, hogy mesterséges intelligencia és robotika segítségével az agyat és a gerincvelőt egy betegből egy donor testbe ültessék át.
Örök élet vagy rossz vicc?
A BrainBridge nevű cég által készített prototípus akár nyolc éven belül készen állhat az úttörő orvosi műtét elvégzésére. Az amerikai startup azt állítja, hogy az eljárásban résztvevők akár az átlagos élettartamot is jóval meghaladhatják, mivel az agy „több száz évig is elélhet, feltéve, hogy a test többi része fiatal marad”.
A szakértők azonban nem ennyire lelkesek, többen úgy vélik, hogy az elképzelés „az agy működésének durva leegyszerűsítése”, „rossz viccnek” és „fikciónak” minősítették. Állítják, hogy a fejátültetésen átesett beteg számára a kockázatok óriásiak lennének, beleértve a halálozást is. Egyébként is, úgy vélik, nincs még bizonyíték arra, hogy az eljárás működhet.
Hogyan zajlana mindez?
A BrainBridge szerint azonban az ilyen transzplantációk új lehetőséget adhatnának az olyan betegeknek, akik lebénultak vagy gerincvelő-sérülést szenvedtek, így egy „teljesen működőképes testet” kaphatnának. A javasolt rendszer szerint a donor testét − egy agyhalott páciens, akinek működőképes teste van − és a recipiensét − akinek a fejét az új testre ültetik át − először 5°C-ra hűtenék, hogy „csökkentsék az esetleges agykárosodást”. Ezután mindkét testbe egy meghatározatlan koncentrációjú „mesterséges plazmaoldatot” adagolnak, hogy az agy és a test oxigénellátását fenntartsák, és megakadályozzák a vérrögképződést. A robotikusan végzett műtét során óvatosan feltárnák a nyaki és a gerincvelői artériákat és a nyaki vénákat. Ezután a vért teljesen lecsapolják a recipiens fejéből, hogy megakadályozzák a vérrögképződést, majd azonnal csatlakoztatnák a donor test keringési rendszeréhez, és friss, oxigénnel teli vért pumpálnának bele. A mesterséges intelligencia algoritmusai a műtét során az izmokat és az idegeket is nyomon követnék, hogy megkönnyítsék a zökkenőmentes visszahelyezést.
Egy polietilén-glikol (PEG) nevű vegyi anyagot és egy speciális implantátumot is alkalmaznának a gerincen, hogy segítsék az elszakadt idegsejtek újrakapcsolását. A PEG-t általában sűrítőszerként használják, valamint hashajtóként a székrekedés kezelésére. A PEG-hidrogélek gyorsan helyre tudják állítani az idegvezetést. A donor arcizmait és lágyrészeit ezután átültetnék, hogy csökkentsék a szövetkilökődés valószínűségét, és megfiatalítsák a recipiens arcát.
Az intenzív osztályon a beteget kómában megfigyelik, és immunszuppresszív gyógyszereket kap, hogy megakadályozzák, hogy az immunrendszer kilökje a donor testét. Ez akár egy hónapig is eltarthat, ami után az agynak vissza kell nyernie az irányítást. A dubai székhelyű projekt vezetője, elmondta, hogy a technológiájuk célja, hogy kitolják az orvostudomány határait, és innovatív megoldásokat kínáljanak az életveszélyes állapotokkal küzdők számára.
A szakértők szerint ez egy sci-fi
A szakértők szerint nincs bizonyíték arra, hogy a fejátültetés embereken is megvalósítható lenne. Ez az agy működésének és bizonyos betegségek kialakulásának durva leegyszerűsítését tükrözi, ami arra utal, hogy ez a javaslat nem megvalósítható. Úgy gondolják, hogy a felkínált megoldások a legjobb esetben is csak homályos sejtések olyan dolgokról, amelyek még évtizedekre, ha nem évszázadokra vannak a felfedezéstől. Feltéve, ha egyáltalán bekövetkezik mindez.
Több szakértő azzal vádolja a startupot, hogy az örök élet csak egy mézesmadzag, és azért készült a videó, hogy elcsábítsa a halhatatlanság megszállott milliárdosait, hogy finanszírozzák a munkájukat.
Fontos aggály, hogy amikor a sebészek összekötik az idegeket a test bármely részén, például egy karátültetésnél, egyszerűen nem lehet tudni, hogy az idegek utána normálisan fognak-e működni. Még ha mindent összekötnek is, a műtét után bármelyik kapcsolat megszakadása a beteg azonnali halálát jelentheti. Nem is beszélve arról, hogy a transzplantátum kilökődésének megelőzése érdekében élethosszig tartó gyógyszeres kezelésre van szükség.
Hajtottak már végre fejátültetést
2017-ben Dr. Sergio Canavero, a Dr. Frankenstein néven emlegetett olasz neurológus azt állította, hogy két holttest között már végrehajtott egy fejátültetést. A 18 órás műtét során a gerincet, az idegeket és az ereket újra összekötötték. Sok szakember azonban akkoriban megkérdőjelezte Canavero professzor etikáját, és úgy gondolták, hogy tudományosan nem bizonyítható, hogy sikeres lehet egy ilyen műtét.
Ugyanebben az évben Valerij Spiridonov orosz informatikus önként jelentkezett az első fejátültetésre. Ő Werdnig-Hoffman-kórban, egy izomsorvadásos betegségben szenved, a gerincvelői izomsorvadás egy olyan formájában, amely gyakran korai halálozással jár. A kutatás Európában és az Egyesült Államokban etikai aggályok miatt nem kapott támogatást, de Kínában engedélyezték. 2019-ben azonban Spiridonov, aki feleségével és fiával Floridába költözött,
elismerte, hogy nem fogja egyhamar igénybe venni a kezelést, miután apai kötelezettségei miatt átgondolta döntését.
Dr. Canavero azt tervezte, hogy az agyat egy gyémántpengével elvágva elválasztja a gerincvelőtől, majd mély hipotermiás állapotba hűti az agyat, hogy megvédje, mielőtt egy új testhez csatlakoztatja.
A demencia különféle típusainak legfőbb tüneteként jelentkező súlyos memóriavesztés kezdetben apró, sokszor nem túl feltűnő jelek révén mutatkozik meg. Az alábbi cikkünkben összeszedtük ezeket.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés