Mint az már néhány korábbi cikkünkből is kiderült, Törökországot nem nehéz összehozni a magyarokkal: nemcsak azért, mert a Földközi- és a Fekete-tenger ölelte ország telis-tele van magyar emlékekkel, hanem azért is, mert a két nyelvben is találni némi hasonlóságot. Arról már nem is beszélve, hogy hazánk fiainak kedvenc török tengerparti településétől egy karnyújtásnyira még egy magyar falu is van – legalábbis azt állítják róla.
Székelykapu áll a téren
A magyarok kedvenc török üdülőhelyétől, Antalyától ugyanis nem több mint 40 kilométernyire található egy Gebiz nevű település, amelyet a helyiek Macarköynek neveznek – jelentése: magyar falu. A helyi legendák szerint ugyanis a 18. század elején a településen magyarok telepedtek le. Az ő legendájuk emlékére a török helység testvértelepülése, Csíkszentdomokos még székelykaput is állíttatott két évtizeddel ezelőtt, amely máig Gebiz főterén látható.
„Nem valami nagy kapu, de a célnak megfelel. Tulipánjai, napkorongjai és feliratai büszkén hirdetik a török-magyar barátságot és testvériséget Macarköy és Csíkszentdomokos között”
– írta a faluról leírást készítő Berecz Edgár, aki az ott történt beszélgetései alapján azt állítja, hogy a lakosok a magyarok leszármazottainak tartják magukat, és szeretik a magyarokat. Arról is beszámol, hogy a helyiek büszkén mutatták személyi igazolványukat is, amelyben a MACAR (madzsar) nem a nemzetiségüket jelöli, hanem azt a települést, ahogyan nevezték a területet korábban.
Otthonuk után nevezték el a magyar falut
Az Atatürk, a Karapinar, a Yunuslar és a Kahyalar nevű részekből álló települést a legenda szerint egykori magyar hadifoglyok vagy odatelepített rabszolgák alapították. A macarköyiek szerint a település létrehozóit ugyanis egy azóta már nem létező magyarországi Gebző vagy Gebze nevű faluból vitték az Isztambul melletti Gebzére több mint négyszáz évvel ezelőtt. Innen vándoroltak aztán Törökország e részére, miután az iszlámra áttért lakosok összevesztek a szomszéd falu cserkesz lakosságával. Az alapított falujukat itt végül korábbi otthonuk után ugyancsak Gebzének, később Gebiznek nevezték el.
Noha Macarköy magyar eredetét semmi sem bizonyítja kétséget kizáróan, az ott élők közül sokan büszkék feltételezett magyarságukra, még akkor is, ha egy szót sem beszélnek a nyelvünkön.
Híres magyarok, akik falut alapítottak
Törökország-szerte sok olyan település van egyébként, ahol felcsillan a helyiek szeme magyar szavakat hallva. Így van ez Izmitben is, ahol Thököly Imrének és Zrínyi Ilonának köszönhetően különös szeretettel fogadják a magyarokat. A házaspár ugyanis 1701 ősze óta élt itt, a rákövetkező évben pedig a várostól egy napi járásra található Karatepe nevű falvában földeket vettek és maguk is alapítottak egy magyar települést. A törökországi otthonukat Virágok mezejének nevezték el – a Kartepe hegység hegyormáról különös panoráma nyílik az İzmiti-öbölre. Miután e hely most nehezen megközelíthető, a kocaeli/izmiti Thököly Imre Baráti Társaság 2008-ban Karatepe központjában egy, az ókori időktől ismert forrásnál állított emlékművet. Itt találkozhatunk Thököly Imre és Zrínyi Ilona domborművével, akik mindketten a településen haltak meg.
Thököly Imre 1705. szeptember 13-i halála után a magyar falu lakóit hazahívták Magyarországra, így ott élő, egykori magyaroknak már csak híre maradt a településen.
Ha szeretnél megismerni egy olyan hazai falut, amely nem is olyan régen tűnt el Magyarország térképéről, akkor mindenképp ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
