Meg akarták állítani a sivatagot, de rémálom lett a vége: keserű leckét kaptak a kínaiak a természettől

Homokdűnék Kína Gansu tartományában, a Góbi sivatag szélén,
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Több mint 250 ezer négyzetkilométernyi erdőt telepített Kína az 1970-es évek vége óta, hogy megállítsa a Góbi sivatag előretörését. A gyakran a környezetvédelmi törekvések szimbólumának tekintett projektről, a kínai Nagy Zöld Falról azonban most bebizonyosodott: nem várt következményei is szép számmal akadnak.

Hogyan lehet megállítani egy sivatag előretörését, csökkenteni a porviharok hatását, és megvédeni a földműveléssel foglalkozó közösségeket? Fákkal – gondolták Kínában, és ennek megfelelően is cselekedtek: az 1970-es évek vége óta elképesztő mennyiségben telepítettek erdőket a Góbi határára.

A fásítás nem várt hatása

A Nagy Zöld Fal (hivatalos nevén Three-North Shelter Forest Program) nevű projektet általában mint a környezet védelmét célzó kezdeményezések etalonját szokták emlegetni, és a pozitív megítélés sokáig megalapozottnak is tűnt. Hiszen mi lehetne a probléma mintegy 260 ezer négyzetkilométernyi erdő telepítésével, az ország fákkal borított területének 10 százalékkal történő megemelésével?

Az emberek fákat ültetnek és megművelik a talajt 2023. április 7-én Kínában, Kanszu tartományban.
Rengeteg fát ültetek Kínában, hogy megállítsák a sivatag terjeszkedését
Fotó: CFOTO / Future Publishing via Getty Imag

Az Earth’s Future nevű szaklapban megjelent tanulmány szerint az, hogy a hatalmas mennyiségű erdő felborította a régió vízháztartását. A fák olyan mértékben növelték meg a párolgást, hogy hatására a keleti monszúnos és az északnyugati területeken egyértelműen csökkent a csapadék mennyisége.

A víz persze nem tűnt el: a Tibeti-fennsíkon érezhetően több csapadék hullott a 2001 és 2020 közötti időszakban.

Mint egy hatalmas vízpumpa

Ez persze az érintett területeken élő gazdáknak és helyi közöségeknek nem sok vígaszt jelent: számukra a változás azzal jár, hogy kutak, amelyekből korábban az egész száraz évszakban lehetett öntözni és itatni, hamarabb kiszáradnak, az öntözőszivattyúkat pedig többet kell használni, ami magasabb villanyszámlákat eredményez.

Idézőjel ikon

Pedig a Nagy Zöld Fal célja épp az lett volna, hogy megvédje a gazdaságokat a Góbi sivatagtól és az onnan érkező porviharoktól. Hol csúszhatott a projekt félre?

Légifotó egy szőlőültetvényről a sivatagi tájban Kanszu tartományban, Kínában.
Az óriási erdőtelepítésnek nem várt mellékhatásai lettek
Fotó: Fabio Nodari / Getty Images

A mintegy 4800 kilométer hosszan elnyúló fal növesztéséhez sok helyen nyárfákat használtak: a zöld övezet néhol inkább hasonlít monokultúrás ültetvényre, mint valódi erdőre. Ennek a fafajtának kétségtelenül vannak előnyei, például roppant gyorsan nő. Ám hátránya is akad, nagy a vízigénye. Az így létrejövő erdők óriási vízpumpákként működnek: mélyre nyúló gyökereikkel kiszivattyúzzák a talajból a nedvességet, és párolgás, valamint transzspiráció révén a levegőbe juttatják azt. Noha a folyamat révén hűl a felszín, a nedvesség a széllel más területekre, például a Tibeti-fennsíkra jut.

A talajvíz nagyrészt változatlan mennyiségéből így kevesebb jut a gazdáknak: épp az a zöld fal szívja el előlük, amelyet a védelmükre hoztak létre.

Félhold alakú gödrök helyreállítási és újratelepítési projektje az etiópiai Simali régióban, Elan faluban.
A Szaharában félhold alakú mélyedések hozták meg a sikert
Fotó: ENSZ Világélelmezési Program

Mélyfagyasztott méhek a sivatagban

A sivatag megállítására a kínainál szerencsére jobb példát is lehet találni az utóbbi évekből. A homok és a szárazság, a használhatatlan, művelésre alkalmatlan földterületek terjedésének megállítása az afrikai kontinensen élőknek is életbe vágó kérdés. Alapelgondolásuk hasonló volt a kínaiakéhoz: egy zöld falat létrehozni növényekből, amelyek határt szabnak a Szaharának. Először itt is fákkal próbálkoztak, ám hiába: a fásszárúak nem maradtak meg. Felmerült, hogy beporzókkal lehetne segíteni a növényzet gyarapodását és terjedését, ezért méheket szállítottak a sivatag peremére.

Idézőjel ikon

Nem is akármennyit: a fagyasztott kaptárakban több millió méh érkezett a Szaharába.

A szörnyű hőségben azonban a legmelegtűrőbb méhek sem tudtak életben maradni. A forróság megolvasztotta a méhviaszt, így a kolóniák otthona is veszélybe került. A rovarok nem tudták magukat kellőképp lehűteni a kasban, és előbb-utóbb elpusztultak.

A földdel kell kezdeni

A kutatók rájöttek, hogy amíg a talaj nem képes támogatni az életet, minden próbálkozásuk kudarcra van ítélve. A megoldást tulajdonképpen egy meglepően egyszerű húzás hozta meg. Félhold alakú, sekély gödröket ástak a földbe, amelyek megoldották a régió legnagyobb problémáját: a víz megtartásának kérdését. A keményre száradt talaj ugyanis a lezúduló csapadékot nem tudta beszívni, és a víz egyszerűen átfolyt a területen.

A félhold alakú gödrök épp annyira lassították és tartották meg a nedvességet, hogy a talaj fel tudott puhulni, és be tudta szívni a víz egy részét.

A nigériai Mounrey környékén található 15 közösség talajrehabilitációs programjának egyike: esővízzel teli, félhold alakú mélyedések, amelyekben fű és fák nőnek.
A félhold alakú mélyedések egymás után zöldülnek ki, végül egybefüggő növénytakarót hozva létre
Fotó: ENSZ Világélelmezési Program

Így már a mélyedésekbe elvetett, roppant szárazságtűrő helyi fűfajták is meg tudtak telepedni. A folyamat innentől beindult: a fű előbb csak a gödrökben, majd a mélyedések közötti területeken is nőni kezdett, a talaj összetételének, nedvességtartalmának és struktúrájának javulásával bokrok, majd fák telepedtek meg, a hűvösebb közegben madarak és rovarok, köztük méhek jelentek meg.

Noha az afrikai folyamat hosszú időt vesz igénybe, azokat a területeken, ahol korábban csak betonkeményre száradt, szikkadt talaj volt, amelyben szinte semmi nem élt meg, ma zöldellő rétek, bokrok és fák borítják.

Nemcsak egy sivatag előretörése, egy tó visszahúzódása is komoly problémákat okozhat egy helyi közösségnek: így járt Moynaq városa, amelyről ma már nehéz elképzelni, hogy valaha nyüzsgő halászkikötő volt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.