Éves összevetésben 21,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon 2025 negyedik negyedévében, amely az Európai Unióban (EU) a legnagyobb drágulásnak számít. A növekedés negyedéves alapon is jelentős volt: az előző negyedévhez képest 4,2 százalékkal nőttek az árak.
Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor uniós szinten jóval mérsékeltebb ütemű volt az áremelkedés: az EU egészében 5,5 százalékkal, az euróövezetben pedig 5,1 százalékkal kerültek többe a lakások, mint egy évvel korábban. Ez lényegében megegyezik a harmadik negyedévben tapasztalt trenddel, amikor az euróövezetben szintén 5,1, az EU-ban pedig 5,4 százalékos volt a növekedés.
Amint arról az Üzletem.hu is hírt adott, a negyedéves összevetésben már visszafogottabb volt az áremelkedés: 2025 harmadik negyedévéhez képest az euróövezetben 0,6, az EU-ban pedig 0,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
Magyarország az élen
Az uniós tagállamok többségében tovább drágultak a lakóingatlanok éves alapon: az adatok szerint csupán egyetlen országban, Finnországban csökkentek (-3,1%) az árak, míg huszonöt tagállamban növekedést mértek.
A legnagyobb drágulást Magyarország után Portugáliában (+18,9%) és Horvátországban (+16,1%) jegyezték.
Negyedéves összehasonlításban már bővült a csökkenő árakkal rendelkező országok köre, amelyben így Franciaország (-0,7%), Finnország (-0,5%) és Észtország (-0,3%) szerepel. Egyetlen kivételként Cipruson stagnáltak az árak, miközben huszonkét tagállamban tovább emelkedtek.
A legerőteljesebb növekedést Szlovéniában (+5,1%), Magyarországon (+4,2%) és Portugáliában (+4,0%) mérték.
Így mérik az adatokat
A lakásárindex (HPI) a háztartások által vásárolt összes lakóingatlan – beleértve az új és használt lakásokat, családi házakat és sorházakat – árának változását méri, függetlenül azok felhasználásától vagy korábbi tulajdonosától. A tagállami adatokat a nemzeti statisztikai hivatalok gyűjtik, míg az euróövezeti és uniós összesített mutatókat az Eurostat állítja elő.
Kapcsolódó: A lakásvásárlásnak 3 titkos buktatója is van
