Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Európát és a Kárpát-medencét az utóbbi években eddig soha nem látott intenzitású, rekordszintű hőhullámok sújtják. A klímaváltozás hatásaira immár nem egyszerű időjárási eseményekként, hanem súlyos közegészségügyi vészhelyzetként kell tekintenünk.
Bár az európai vezetők a 70 000 áldozatot követelő 2003-as tragikus nyár után vészhelyzeti terveket dolgoztak ki, a globális felmelegedés üteme mára drasztikusan túlnőtte ezeket a tervezett intézkedéseket. Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója arra figyelmeztet, hogy a kontinens még mindig nem készült fel az évente visszatérő krízisre, pedig az extrém hőség az elmúlt években az egyik legsürgetőbb egészségügyi kockázattá vált.
Rekordmagasra ugranak a halálozási számok
A helyzetet súlyosbítja, hogy Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, miközben a lakóépületek mindössze egyötödében található légkondicionáló, szemben például az Egyesült Államok 90 százalékos lefedettségével. Ez a drámai környezeti változás egy elöregedő társadalommal karöltve a szakértők szerint a többlethalálozások robbanásszerű növekedéséhez vezethet. Az idős, krónikus betegségekkel küzdő emberek szervezete nem képes hatékonyan hűteni magát, így a tartósan magas hőmérséklet végzetesen megterheli a szív- és érrendszert, valamint az egyéb létfontosságú szerveket.
Miközben a világ népességének mindössze 10 százaléka él Európában, a hőség miatti halálozásoknak több mint egyharmada ezen a kontinensen következett be 2000 és 2019 között.
Aggasztó a hazai helyzet
Az elmúlt négy évben a kontinensen több mint 200 000 ember veszítette életét a hőség következtében. Nemcsak idősek halnak meg a hőségtől: túlhevült autókban hagyott kisgyermekek, tűző napon dolgozó munkások és hűtés nélküli kórtermekben fekvő betegek is áldozatuk esnek a kánikulának.
A hazai helyzetet elemző Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint Magyarországon is súlyos árat fizetünk a kánikuláért. A 2005-ben bevezetett és folyamatosan felülvizsgált hazai hőségriasztási rendszer adataiból kitűnik:
2011 és 2023 között az éves országos többlethalálozás átlagosan 814 fő volt, de a legkritikusabb években ez a szám a 1741-et is elérte.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az NNGYK kutatásai rávilágítottak: a napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése a küszöbérték (25 °C) felett 10%-kal növeli az összes, és 12%-kal a szív- és érrendszeri halálozások számát, míg a baleseti mentőhívások száma 10 °C-os, küszöbérték feletti melegedés hatására 18%-kal ugrik meg.
Bár az elmúlt évtizedben a hőségterveknek és a lakossági alkalmazkodásnak köszönhetően a riasztások alatti halálozási arány enyhe csökkenést mutat, a klíma-egészségügyi modellek szerint a kitettségünk növekedése miatt 2021–2050 között 150%-os, a század végére pedig akár 600%-os növekedés várható a hőségnek tulajdonítható halálesetek számában.
Éjszaka sincs lehetőség a lehülésre
A statisztikák hátterében meghúzódó legveszélyesebb jelenség az éjszakai lehűlés elmaradása, amikor a hőmérséklet még éjfélkor sem süllyed 30 fok alá, a napokban pedig ez az érték a 33 fokot is elérte. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének éghajlatkutatója kiemelte, hogy
hazánkban a nyár hossza már most közel 40 nappal nőtt meg a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest, és az átmeneti évszakok szinte teljesen eltűntek.
Míg a nyolcvanas években a harmadfokú (legalább három napig 27 °C feletti középhőmérsékletű) hőhullámok gyakorlatilag ismeretlenek voltak Magyarországon, ma már évente több ilyen időszakkal is számolnunk kell a nyári hónapok során. A kutató kiemelte, hogy a legdurvább hazai hőhullámok idején, 2012-ben 30 százalékos, 2015-ben pedig 17 százalékos többlethalálozást regisztráltak az országban, ami közvetlen összefüggésben áll az emberi tevékenység okozta globális felmelegedéssel.
Hosszú távon kell számolnunk a hőséggel
A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus azonnali közbelépésre kérte a világ vezetőit. A szervezet hangsúlyozza, hogy a hőség már nem csupán egy meteorológiai hír, hanem egy egészségügyi vészhelyzet, amely a legszegényebb és legvédtelenebb rétegeket veszélyezteti a leginkább. A szakértők szerint a kormányoknak túl kell lépniük az eseti, vészhelyzeti protokollokon, és el kell kezdeniük a városok zöldítését, fásítását, az épületek hőszigetelését, valamint a kötelező munkahelyi pihenőidők bevezetését.
Kapcsolódó: ha nyáron ilyen a bőröd, lehet, hogy krónikus betegségben szenvedsz.
