Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos leghíresebb legenda szerint az első világháborút lezáró békeegyezmények egyik fő kidolgozója, Georges Clemenceau francia miniszterelnök annyira utálta fia magyar származású, hűtlen feleségét, hogy az iránta érzett ellenséges érzelmek miatt mért rendkívül szigorú büntetést Magyarországra. De vajon tényleg az apósi ellenszenv és bosszú játszott szerepet benne, hogy hazánk elveszítette területének kétharmadát?
Kedvelte a menyét, a fiát ellenben nem bírta
Az orvos végzettségű Clemenceau, akit a franciák „Tigrisnek” és az első világháborúban játszott szerepe miatt „a győzelem atyjának” becéznek, a politika színpadán kiváló sikerekkel büszkélkedhetett, magánélete ellenben kudarcosan alakult: feleségével három gyerekük született, a pár azonban gyorsan elhidegült egymástól, majd miután az asszonyt rajtakapták, hogy a gyerekek házitanítójával csalja a férjét, a válás maradt az egyetlen megoldás. Egy szem fia, Michel Clemenceau Svájcban folytatott mezőgazdasági tanulmányokat, majd Diószegen a Kuffner és Guttmann-féle cukorgyárban kapott állást: itt ismerkedett meg menyasszonyával, egy magyar járásbíró lányával, Michnay Idával.
Az ifjú pár 1901-ben Galántán kelt egybe: ugyan a kapcsolat kezdetben idillinek tűnt, a felek között hamar megromlott a viszony, elsősorban a férj hívságai miatt; Michel gyakran csalta Idát, két gyerekükkel ridegen bánt, emellett kétes üzletekbe bonyolódott, melyek apjával is összeugrasztották, évekig még beszélni sem voltak hajlandók egymással. Csakúgy, mint az idősebb Clemenceau esetében, Michel házassága is végül a feleség hűtlensége miatt futott véglegesen zátonyra: amikor a férfi megtudta, hogy Ida viszonyt folytat egy másik úrral, azonnal beadta a válókeresetet, majd teljesen megszakította a kapcsolatot exnejével.
A híresztelésekkel ellentétben a miniszterelnök nem utálta, sőt, kifejezetten szerette magyar menyét, akit még a válás után is a család tagjának tekintett, és anyagilag is támogatott, ellentétben fiával, akinek botrányos üzelmeit sohasem tudta megbocsátani – írja Hahner Péter történész. A Trianonnal kapcsolatos legenda egyes változatai úgy tartják, Clemenceau fia öngyilkos lett, amiért a felesége otthagyta őt, és az apa emiatt állt bosszút a magyarokon, ez azonban teljes mértékben fikció: Michel Clemenceau 1964-ben, kilencvenegy éves korában hunyt el, több mint harminc évvel élte túl édesapját.
Kétségtelen, hogy Clemenceau elfogultsága döntő szerepet játszott benne, hogy Magyarországot ennyire szigorúan büntették a győztes hatalmak, ebben azonban semmilyen személyes érzelem vagy magánéleti kérdés nem játszott szerepet. A miniszterelnök stratégiai szempontból látta szükségesnek a számunkra kifejezetten igazságtalan békefeltételeket: Oroszország elvesztése után a franciák számára elengedhetetlennek tűnt új szövetségeseket találni, a magyarokkal szembeni határozott fellépéssel pedig biztosítani lehetett a közép-európai és balkáni kishatalmak barátságát.
