Annette Kellerman fontos szereplője a modern kori fürdőruhák fejlődéstörténetének, tanulmányok sora elemzi hatását a divatiparra. Az ausztrál úszósport fényes csillaga volt ő, aki 1960-ban a hollywoodi Walk of Fame sétányon is helyet kapott formabontó színésznői alkotómunkája révén. Az első nő volt, aki meztelenül mutatkozott a kamerák előtt, fitt testéből nemcsak divatot, de korát megelőzve fitneszkarriert is be tudott futni, tevékenységével hozzájárult a 20. századi modern női kép elfogadtatásához.
Annette Kellerman az első rekorder úszónő
Az 1890-es években vált népszerűvé az úszás és merülés a Sydney kikötője körüli fürdőklubokban. Kellermant gyerekkori D-vitamin-hiány okozta betegség, az angolkór leküzdése érdekében orvosok utasították az úszásra, így került a sydney-i úszóelit klubjába. Ez idő tájt a nők jellemzően nem tudtak úszni, a vízben elnehezedő, egész alakot takaró ruhában volt lehetőségük megmártózni a tenger vizében, nemritkán életüket is kockáztatva.
A kis Annette-et azonban határtalan szabadságélménnyel töltötte el az úszás, így 16 éves korára már ő tartotta a 100 yardos úszás női rekordját, amit természetesen a férfiaknak szánt úszódresszben ért el. Richmond „Dick” Cavill, akinek nevéhez a nemzetközileg elfogadott gyorsúszás kialakulása is köthető, valamint Snowy Baker, az ország egyik legjobb búvára – aki később Johnny Weissmullert (Tarzan-filmekből lehet ismerős a neve) tanította meg búvárkodni –, úgy vélte, hogy Kellermanben megvan a lehetőség, hogy ő legyen az első nő, aki átússza a La Manche-t.
Bátorításukra apja támogatásával 1905-ben Londonba utazott egy La Manche-átúszó emlékúszásra, hogy szerencsét próbáljon. Kellerman reklámfogásként 42 km távot úszott a Temze folyón, ami felkeltette a Daily Mirror érdeklődését. A friss kiadású újság felkapta a témát, felkérte Kellermant, hogy szerződjön le vele egy cikksorozatra, majd elkeresztelte a lányt „ausztrál sellőnek”. Anglia első képes újságjaként egyedülálló helyzetben volt, mivel fényképes cikkekben tudta közvetíteni Kellerman rendkívüli úszóteljesítményét, formás, fürdőruhás alakjával illusztrálva.
Az úszónő ekkor vált celebritássá. Egyrészes férfifürdőruhájában minden létező távon rekordkísérletre vállalkozott, a csatorna átúszásának három sikertelen próbálkozásával is hatalmas szurkolótábort gyűjtött maga köré.
A nyilvánosság bejuttatta Anglia legelitebb úszóklubjaiba, még az exkluzív Bath Club is meginvitálta, hogy Connaught hercege (Viktória királynő harmadik fia) és hercegnője számára tartson úszásbemutatót. Viszont azt elfogadhatatlannak tartották, hogy a királyi család tagjai előtt férfifürdőruhában jelenjen meg, ami a szokásos öltözéke volt a távúszás és a búvárkodás során is. Mivel azonban nem állt szándékában felvenni a hagyományos női fürdőruhák nehéz darabjait, a férfi egyrészes fürdőruhához egy pár harisnyát varrt, így megalkotta a védjegyévé vált stílusát, amelyet a jelmeztörténészek következetesen a 20. századi női fürdőruhák kezdetének tulajdonítanak.
A sellő mint márkanév felépítése
Kellerman élvezte a szereplést, és amikor a családja anyagi nehézségekkel küzdött, Melbourne-be költözött, hogy az akváriumban víz alatti bemutatókat tartson. Itt fejlesztette ki sellőszemélyiségét vízibalett-sorozatok segítségével, amelyeket egész pályafutása során tovább finomított, a szinkronúszás előfutáraként. Londonba visszatérve cirkuszi és varietészámok kombinációjából álló műsor részeként 12 perces vízi látványosságot adott elő a Hippodrome-ban, egy nagy víztartályban.
Több amerikai vidámpark meghívását is teljesítette, ahol műsorában különféle ugrás- és úszótechnikák szerepeltek, amelyek akkor népszerűnek bizonyultak a tömegek körében. A bostoni Revere Beachen lévő Wonderland Vidámparkban az egyrészes fürdőruhájával került a címlapokra. Kellermant állítólag 1907-ben letartóztatták közszeméremsértésért, miközben „ausztrál férfifürdőnadrágjában” készült a parton úszni.
A tökéletes női test arányai
Kellerman sport- és fizikai teljesítményét övező médiaérdeklődésre felfigyelt egy harvardi professzor, dr. Dudley Sargent, aki első kutatási projektjét végezte a nők fizikai alkalmasságáról. Több mint 10 000 résztvevő méreteit hasonlította a milói Vénusz arányaihoz. 1908-ban kijelentette, hogy Kellerman hasonlít a legjobban erre a mitikus szépségre, aminek eredményeképpen a „Tökéletes Nő” becenév is rátapadt.
Segített a természetes test ideáljának terjesztésében, ami viszont hozzájárult ahhoz, hogy a fürdőruhát divatosnak és kívánatosnak, valamint funkcionálisnak tekintsék.
Ideális példakép volt, aki arra ösztönözte a nőket, hogy összpontosítsanak az önfejlesztésre, a sportra, a táncra, az úszásra és a napi otthoni testmozgásra.
Ez egy átmeneti időszak volt az ideális női szépségről alkotott elképzelés szempontjából. A viktoriánus és az Edward korabeli nők arra törekedtek, hogy olyan görbületeket érjenek el, olyan teltséget, amelyet egyrészt kiadós étvággyal, másrészt testformáló fűzőkkel formáztak. Az 1892-ben megjelent The Lady's Dressing-Room című könyv a következőképpen írja le az elfogadhatatlan női alakot: „A szögletes formát és a bőr alatt a csontvázat megmutató hús hiányát szégyenletesnek tartják egy nőnél.”
A fűzők eldobásától a női úszásnem olimpiai debütálásáig
Az 1900-as évek elejére mindez az egészség iránti érdeklődéssel és az aktív sportok űzésével megváltozott. Az ideális modern szépség kezdetben persze csak álomkép maradt, ugyanis időbe telt, amíg a formás íveket a diéta és testmozgás izmosabb és karcsúbb testalkattá alakította. Míg a 19. században a nők az alsóruházatukra támaszkodhattak, hogy testüket az elfogadott formákhoz alakítsák, és elfedjék tökéletlenségeiket, addig a 20. században megjelenő, a testet jobban felfedő divat kevésbé volt elnéző, és a testnek eszközök nélkül kellett a szükséges sziluettet kirajzolnia.
Kellerman előnye az volt, hogy Ausztráliában már korán megismerkedett a testkultúrával, és kivételesen jó kondícióban volt. Teste egy új, sportos testiséget képviselt, és az egyrészes fürdőruha innovatív feltalálásával és népszerűsítésével a nőket és a divatpiacot olyan stílusok felé terelte, amelyek ezt a modern megjelenést tükrözték. Kellerman látnok volt, aki eltökélten segítette a nőket abban, hogy eldobják a fűzőt. Előadások sorozatát tartotta az Egyesült Államok és Németország városaiban, ahol a test természetes formálása érdekében a testmozgás és az egészséges táplálkozás erényeit hirdette. Az 1912-ben saját kiadásban megjelent első könyve, a The Body Beautiful (A test szépsége) azt ígérte, hogy az otthon végzett egyszerű napi gyakorlatok és az észszerű étrend segítségével minden nő elérheti azt a fizikai szépséget, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy magabiztosan viselhessen testhezálló egyrészes fürdőruhát.
Ugyanebben az évben a női úszásnem debütált a stockholmi olimpián, a tenisz után ez lett az egyetlen olyan sportág, amelyben nők is indulhattak. Kellerman már nem versenyzett, de az összes női olimpikon az öt évvel korábban Bostonban elhíresült fürdőruha valamelyik változatát viselte.
A tökéletes test a filmvásznon
Kellerman és a mozi kölcsönösen találtak egymásra. Az új médiumon keresztül modern eszményeit is könnyedén terjeszthette. Olyan befolyásos filmcsillagok körébe került, mint Charlie Chaplin, az első film hősnője volt, amelynek a gyártása egymillió dollárba került, ez volt az 1916-os Az istenek lánya.
A filmet akkoriban mesterműnek tartották a kreatív és művészi operatőri munka miatt, amelyet Kellerman merész és egzotikus jelmezei fokoztak.
Kellerman egy úszónőből lett színésznő volt, aki ma már vitathatatlanul előfutára annak a fajta crossover sikernek, amely olyan egykori sportolók karrierjét jellemezte, mint Dwayne „The Rock” Johnson és Arnold Schwarzenegger. Valójában, akárcsak e két hollywoodi sztár, Kellerman testalkata is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy belépjen a filmiparba, és sikereket érjen el, így ő lett a manapság elterjedtnek tűnő sportoló filmsztárok úttörője.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
