Itthon tilos használni egy látványos ünnepi kelléket: többről szól a kívánságlámpánál a díváli Indiában és világszerte

Olvasási idő kb. 2 perc

A díválit, a hinduk fényünnepét, világszerte ünneplik már Washingtontól Delhiig, és természetesen a magyarországi indiai közösségben is. Minden évben más napon tartják, ez egy mozgó ünnep: a hindu holdnaptár kártikka hónapjának újholdjára esik. Ehhez az ünnephez számos tradíció kapcsolódik, az egyik az, hogy az emberek mécseseket gyújtanak és fényárban úsznak a házak, az udvarok, a templomok.

Ezek a mécsesek nem összekeverendők a hazánkban is népszerű kívánságlámpással, amely használata okkal tiltott Magyarországon. A rizspapírból, bambuszból és egy mécsesből készült lámpást születésnapok vagy esküvők alkalmából, illetve szilveszterkor használták, ám mivel a lámpások felbocsátása után azok ellenőrizhetetlenné válnak és tűzveszélyesek, ezeket betiltották, és a katasztrófavédelem időről időre felhívja erre a lakosság figyelmét.

A díváli a hinduk egyik legnagyobb ünnepe

Ha lehet ilyet mondani, a díváli a hinduk karácsonya, az egyik legnagyobb ünnep, amelyet világszerte megülnek a hindu közösségekben. Hogy a legnagyobb ünnep, azt azért állítjuk csak némi bizonytalansággal, mert ebben a kultúrkörben számtalan fesztivál létezik: megünneplik egymást a testvérek, a feleségek – pont a díváli előtti időszakban – böjtöt tartanak, majd összegyűlnek és hennával kidíszitik a kezüket, majd táncolnak, hogy a férjeik egészségesek és hosszú életűek legyenek. Persze vannak az istenségekhez kötődő fesztiválok is, Ganésa, az elefántfejű isten születésnapja szintén óriási mulatság, zenével és tánccal, de a szintén világszerte ismert Holit, a tavaszköszöntő ünnepet is milliók megtartják. 

Fényárban úszik minden díváli idején
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Dívalikor valójában azt idézik fel az emberek, hogy a fény győzedelmeskedik a sötétség felett – és természetesen ennek a szimbólumnak számtalan vetülete van: a józan ész legyőzi a butaságot, az igazság a hazugságot, és még sorolhatnánk. Erre emlékeztetnek a mécsesek, a fények, a tűzijátékok. 

A hagyományok szerint a mécsesek agyagból készülnek, ezekbe öntik az olvasztott és tisztított vajat, a gít, és helyezik el benne a kanócot.

 Az otthonokat ilyenkor virágfüzérekkel és feldíszítik, ezek jellemzően sárgák, narancssárgák, és mindenki élénk színű ruhákat visel, a férfiak is. 

Ajándék és édesség nélkül nincs díváli

Ahogy nálunk karácsonykor, díváli előtt is nagytakarítással, sokszor akár tisztasági festéssel is készülnek az ünnepre, a barátok és családtagok megajándékozzák egymást, de a munkahelyeken is bevett szokás már, hogy díváli idején céges bulit rendeznek. Bárhol is gyűljenek össze az emberek ünnepelni, egy dolog nem maradhat el: az édesség

Az édesség elmaradhatatlan része az ünnepnek
Fotó: Jupiterimages / Getty Images Hungary

Díválikor főként ladú készül, ez egy gömb alakú édesség, amelynek különböző változatai léteznek, az egyik legnépszerűbbet csicseriborsóliszt, gí és cukor felhasználásával készítik. A másik a kadzsu katli, ez rombusz alakú, és a fő alapanyaga a kesudió, valamint az édes sűrített tej. Ilyenkor nagy keletje van a dzsalébinek is, amely tésztája búzalisztből, kukoricakeményítőből és vízből készül, ezt nyomják bele egy tubusból a forró olajba és sütik ropogósra, majd cukorszirupba mártják. Tehát ezen a napon ér pontosan ugyanannyi édességet enni, mint karácsonykor, bárhol is legyünk a világon.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan vélekedik egy indiai a mákos bejgliről, olvasd el ezt a cikkünket

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.