Aki ismer akár csak egy vörös hajú, jellemzően szeplős, fehér bőrű embert, az jól tudja, mennyire könnyen leégnek a napon és mennyit küzdenek érzékeny kültakarójukkal. Ráadásul gyerekként sokszor kapnak gúnyneveket amiatt, mert eltérnek az átlagtól. Mintha a természet is tisztában lenne ezzel – cserébe adott nekik egy nagy előnyt.
A 21. század betegsége – legalábbis eddig – a koronavírus. Küzdünk ellene, és ez leköti a mindennapjainkat, és szinte el is felejtjük a korábbi századok veszedelmes járványait. Akkoriban is hősies küzdelem folyt a betegségek visszaszorításáért, a betegek elkülönítéséért. Pont ez volt az, ami nem tetszett Tífuszos Marynek.
Az első válasza a legtöbb embernek az, hogy azért, mert nyilvánvalóan Görögországból származik. No de ez egyáltalán nem igaz.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nemzeti Színház. Mesebeli történeteket játszottak falai között, színészei pedig a sok költözés ellenére is képesek voltak mindig magas színvonalon, egységbe kovácsolódva megmutatni, mi is az igazán „nemzeti”.
Azt vitán felül állíthatjuk, hogy az 1832-ben született Torma Zsófia hazánk első régésznőjeként vonult be a történelembe, sőt egyes források szerint az egész világ első régésznőjét adtuk a világnak, aki a magyar nép eredetéről derített fel olyan információkat, amelyek átrendezték a gondolkodásunkat.
A tudósokat hajlamosak vagyunk az eszük és tehetségük mellett egyéb jó tulajdonságokkal is felruházni. Ám ez nem jelenti azt, hogy mindegyikük kedves, bozontos hajú öregúrként élte le az életét: sokan közülük egészen kiállhatatlanul viselkedtek családjukkal, barátaikkal, alkalmazottaikkal, sőt minden emberi lénnyel.
Az epidurális érzéstelenítés hatalmas kincs. Nem csupán a császármetszéseknél juttatnak érzéstelenítőt a gerincvelőbe: férfiak, idősek, akár gyerekek műtéteinél is jó szolgálatot tesz. Ám annak a tesztelése, hogy tényleg nem érez-e semmit a páciens, túlzás nélkül hátborzongató történelemmel bír.
Idén már ötödik alkalommal rendezik meg Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész vezetésével a Cziffra György Fesztivált. Érdemes benézni, mert korosztálytól és zenei ízléstől függetlenül minőségi programok várnak a vendégekre.
Balázs Ádám nevét sokkal többen ismernék, ha végigolvasnák a mozifilmek stáblistáját. Így csak Amerika és Magyarország legjobb rendezői, producerei tudják, kicsoda ő, és milyen csodálatos filmzenéket ír.
A középkorban nemcsak emberek, de olykor állatok is bíróság elé álltak. Hogy végződött egy gyilkossággal vádolt anyamalac és kicsinyeinek pere a 15. századi Franciaországban?
No persze egyedül nem lett volna elég hozzá, csapatának egy temetkezési vállalkozó és jó pár futurista, furcsa ember is tagja volt. Rejtély, hogy az első lefagyasztott test tulajdonosa hogy bízhatta magát rájuk.
Két kopaszodó, szemöldökét-szempilláját vesztett nő ül a Balaton partján, körülöttük strandolók fröcskölik a vizet a nyári forróságban. Az egyik nő haja még félig a helyén, a másikuké azonban, aki külföldről jött haza nyaralni, centis pelyhekben maradt csak meg. Egyikük sem szégyelli magát. A barátságot, az életet ünneplik – élvezik a nyarat, ami megadatott.
Korábban kiderítettük, kik és miért szeretnék látni a medvét, most egy másik közismert mackós szólás nyomába eredünk: miért nem szabad előre inni a medve bőrére?
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
A mai célpont a Budapest utáni második legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező magyar város.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
Az olimpia idejére egy sportos kérdés: Magyarországon járunk, de vajon melyik híres tőr- és párbajtőrvívó szülővárosában?
Az Egyesült Államokban sem mond sokat Elizebeth Smith Friedman neve az embereknek, hazánkra ez hatványozottan igaz. Hősiesség, elképzelhetetlen kombinációs készség, amely kis túlzással a történelmet is formálta.
Szomorú, egyben látványos összehasonlító videón szemlélhetjük meg, milyen okok miatt halnak meg a legtöbben a világon.
Mai feladványunkban egy sorsfordító történelmi esemény helyszínére utazunk.
Ez itt a napi kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
A XV. kerület, Rákospalota hosszú, a Rákos úttól a Pázmány Péter utcáig vezető közterülete a Rädda Barnen utca, amelynek furcsa hangzású nevét rengeteg félreértés övezi. Sokan azt hiszik, az utca egy személy nevét viseli, sőt még maguk a névadók is ebben a tévhitben éltek. Ki, vagyis pontosabban mi az a Rädda Barnen valójában?
A történelem tele van olyan alakokkal, akik valami miatt kilógtak a sorból. Egy kicsit másképp csinálták a dolgokat, mint az átlag, egy kicsit hangosabbak voltak, vagy nagyobb volt az igazságérzetük. Sokszor pedig épp ennyi kell ahhoz, hogy a világ tudomást szerezzen a létezésükről.
Ez itt az egyperces kvíz. Agytorna, amihez még a karosszékből sem kell felállni.
