Irán súlyos dollármilliókat vasalna be minden egyes hajó után, amely áthalad a Hormuzi-szoroson, ami globális olaj-áremelkedéshez és akár gazdasági káoszhoz is vezethet. A Donald Trump által belengetett amerikai-iráni békemegállapodás kapcsán felmerült adó ötlete ellen az olajvállalatok már a Fehér Háznál tiltakoznak, miközben a héten bejelentett fegyverszünet ellenére a tengeri forgalom továbbra sem halad át a térségen.
Az olajiparmágnások és szakértők attól tartanak, hogy ha Irán engedélyt kap a vámszedésre, azzal véget ér majd a szabad hajózás korszaka a világ egyik legfontosabb vízi útvonalán. Egy-egy hajóra nagyjából 2,5 millió dolláros (kb. 810 millió forintos) adót vetnének ki, amit Teherán jelenleg jüanban vagy kriptovalutában igényelne a szoroson áthaladó tankerek nyomán. Azonban néhány baráti országtól, mint például Malajziától nem szednék be ezt a csillagászati adót.
Több száz hajó vesztegel Iránban
A Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállítmányok teszik ki a globális olajellátás ötödét, így a biztosítási díjak emelkedése azonnal beépülne az üzemanyag árába, így végső soron mi, a fogyasztók fizetnénk meg az árát. A helyzetet tovább bonyolítja a politikai bizonytalanság:
bár kedden két hétre szóló fegyverszünetet hirdettek, a Hormuzi-szorosban mégis megállt az élet.
Több mint 400 hajó várakozik vesztegelve az öbölben, mert a kapitányok nem mernek útnak indulni. Irán szerint ugyanis a fegyverszünet azonnal semmissé vált, miután Izrael súlyos támadást indított Libanon ellen. Teherán ezt a megállapodás felrúgásának tekinti, míg Washington szerint a libanoni front nem része az egyezségnek.
Hatalmas drágulásra számíthatunk
A Fehér Ház és Donald Trump hozzáállása egyelőre zavaros. Az elnök korábban arról beszélt, hogy
az USA akár egy „közös üzlet keretében” is részt vehetne a szoros üzemeltetésében, vagyis osztoznának a beszedett pénzen.
Ezzel szemben JD Vance alelnök kijelentette, hogy ha Irán nem nyitja meg teljesen és ingyenesen a szorost, a fegyverszünetnek vége. Az olajipar arra is figyelmeztet, hogy ha Irán követeléseinek engednek, legközelebb Szingapúr vagy Törökország is pénzt kérhet majd az áthaladó hajók után.
Miközben az egész világ figyelemmel kíséri, ahogyan a diplomáciai küldöttségek Iszlámábádba, Pakisztán fővárosában készülnek a hétvégi tárgyalásokra, már nem csak az tét, hogy lesz-e tartós béke a Közel-Keleten, hanem az is, hogy a globális gazdaság hajlandó-e elfogadni Irán adójavaslatát. Ha az adózás lehetőségét elfogadják, az nemcsak az olaj árát drágítja meg, hanem jogi problémákba is sodorhatja a cégeket, hiszen az iráni államnak történő fizetéssel súlyos nemzetközi szankciókat is megsérthetnek.
Kapcsolódó: ilyen az élet most Teherán városában.
