Atomerőművet érhetett találat, sugárzásveszélytől tartanak Iránban

iráni atomerőmű Bushehr
Olvasási idő kb. 3 perc

Kedd este ismeretlen lövedék csapódott be az iráni busehri atomerőmű területére. A Nemzeti Atomenergia Ügynökség jelentése szerint személyi sérülés nem történt, az erőmű maga sem károsodott.

Amint arról az AP News hírügynökség beszámolt, Irán és Oroszország is azt állítja, hogy egy lövedék eltalálta a buseri atomerőmű területét. A két állam úgy véli, ez egy radiológiai incidens veszélyét is magában hordozza. Az iráni Busehr atomerőművet a Roszatom mérnökei működtetik orosz gyártmányú, alacsony dúsítású uránnal.

Ugyan a keddi esti támadást követően nem érkezett jelentés nukleáris anyag szivárgásáról, ám a szomszédos államok aggodalama továbbra is fennáll a Perzsa-öböl partján fekvő atomerőmű miatt. Attól tartanak, hogy támadás, vagy valamiféle természeti katasztrófa, például földrengés éri az épületet.

az iráni Bushehr atomerőművét találat érte
A busehri atomerőmű mellett katonai bázis és haditengerészeti központ is van, ezek légvédelme védi a komplexumot
Fotó: Anadolu / Anadolu via Getty Images

Oroszok működtetik az iráni atomerőművet

Az orosz állami hírügynökség, a Tassz jelentése szerint Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója kedden késő este azt nyilatkozta, hogy

Idézőjel ikon

„a becsapódás a busehri atomerőmű területén található mérésügyi szolgálat épülete melletti területet érte, a működő energiatermelő egység közvetlen közelében.”

A telephelyen a sugárzás mértéke normális, a személyzet sem sérült meg. A busehri atomerőműben jelenleg 480 orosz állampolgárságú szakember dolgozik, a hatóságok az AP News szerint újabb evakuálási körre készülnek.

Az ENSZ is figyeli az atomerőművet

Az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Mariano Grossi az újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az atomerőmű területén esett károkat vélhetően egy drón okozta, de nem tűnnek jelentősnek. A károkról egyelőre nem érkezett felvétel se iráni, se orosz részről. A lap arra is emlékeztetett, hogy Oroszország az ukrajnai háborúja során is megszólalt már az ottani nukleáris létesítményekkel kapcsolatban.

Emlékeztettek, hogy azok az állítások azonban nem bizonyultak igaznak, Irán pedig kényszerítő diplomáciával próbál nyomást gyakorolni szomszédaira, hogy azok

Idézőjel ikon

ösztönözzék az Egyesült Államokat a háború befejezésére.

Az továbbra sem világos, hogy milyen lövedék találta el a komplexumot, az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága, ami a dél-iráni légicsapásokat indító erőkért felelős, nem nyilatkozott az ügyben.  Busehr mintegy 750 kilométerre fekszik délre Irán fővárosától, Teherántól. Az atomerőmű közelében egy haditengerészeti bázis és egy kettős rendeltetésű, polgári-katonai repülőtér is található, utóbbi légvédelmi rendszere védik a területet.

Az atomerőművek mellett egyre több alternatív megoldással is próbálkoznak világszerte, melyek biztonságosabbak és akár áttelepíthetőek is lennének egy konfliktus esetén.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.