Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mielőtt az ember az űrbe utazott volna, tudósok hosszan kutatták, vajon egy élő szervezet, amely a földi körülményekhez szokott hozzá, hogyan viseli a súlytalanság állapotát, és mindazt, ami a megszokottól eltérő atmoszférával jár. Hogy ez kiderüljön, mind az amerikaiak, mind a szovjetek számos állatot küldtek az űrbe. Legtöbbjük neve méltatlanul feledésbe merült, noha nagy mértékben hozzájárultak az űrkutatás eredményeihez. Az egyik legismertebb állat, amely a földön kívül is járt, Lajka kutya, noha korántsem ő volt az első állat az űrben.
Egereket, patkányokat, nyulakat, majmokat, kutyákat, de még macskákat is küldtek a földön kívülre: akadt, amelyik túlélte a kísérletet, és sértetlenül visszatért, ám sajnos olyan is, amelyik elpusztult.
Ezek voltak az első állatok az űrben
Az űrutazások egyik igen keveset emlegetett hőse Albert-I, a rézuszmajom. Albertet az amerikaiak indították útjára az új-mexikói White Sands-ből egy V–2 Blossom rakétán 1948. június 11-én. Hozzávetőleg egy évvel később, Albert-II, egy másik majom, 133 km-es magasságot ért el, ám a becsapódáskor elpusztult.
Az első majom, amelyik túlélte az űrrepülést, Jorik volt: 1949. szeptember 20-án, 11 egér társaságában hozták vissza élve a Földre, szintén Új-Mexikóba.
1950. május 22-én Patricia és Mike, két fülöp-szigeteki majom utazása volt a legsikeresebb, a rakéta velük 58 km magasra emelkedett, és óránként 3200 km/h sebességgel száguldott. Ez a két állat volt az első emlős, amelyik ilyen magasságot ért el, és amelyik túlélte az utazást – Patricia ülő helyzetben, Mike pedig fekve.
Mindkét állat természetes halált halt: a nőstény két évvel az utazás után, a hím pedig 1967-ben, a washingtoni állatkertben.
A szovjetek is küldtek állatokat az űrbe
A hidegháborús űrversenyből természetesen a szovjetek is kivették a részüket: kezdetben egereket, patkányokat és nyulakat küldtek az űrbe, hogy az így begyűjtött adatok alapján megtervezhessék az emberek szállítására is alkalmas eszközt.
Később, a tesztelési fázisban már kistermetű kutyákat használtak, főként nőstényeket. Az állatokat hermetikusan lezárt kabinokban utaztatták R-1 rakétákon, és ejtőernyő segítségével hozták vissza őket a Földre. 1951. augusztus 15-én Dezik és Tsygan voltak az első kutyák, amelyek sikeres űrutazáson vettek részt.
Lisa, Smelaja és Maliska nevét is megőrizte az emlékezet: Lisa nem élte túl az utazást, ám a másik két eb egészségesen visszatért. A leghíresebb szovjet kutya, amely a Szputnyik-2 fedélzetén utazott az űrbe, természetesen Lajka volt.
Azt kevesen tudják, hogy eredetileg Kudrjavka névre hallgatott, és kóbor kutya volt.
Lajkát egy fém hordozóban helyezték el, ám mivel nem készültek visszatérési tervvel, az állat néhány óra múlva elpusztult.
A franciák, hogy felzárkózzanak az űrkutatásban ekkor már jóval előrébb járó két nagyhatalomhoz, 1963-ban egy Félicette névre hallgató macskával kísérleteztek. A kóbor párizsi macska azon 14 állat közül volt az egyik, amelyet űrutazásra készítettek fel. Félicette 15 percet töltött a földön kívül és jó egészségben tért vissza.
Ha arra is kíváncsi vagy, Kapu Tibornak mit jelent az űrutazás, ezt a cikkünket ajánljuk.
