Ökológiai válság közeleg: kifakulnak a pillangók

Olvasási idő kb. 2 perc

Brazília trópusi erdeiben és a szomszédos eukaliptusz-ültetvényeken vizsgált pillangóközösségekben a színes fajok aránya visszaesett és a barna-szürke fajok kerültek előtérbe. A felmérést a Koppenhágai Egyetem és a Rio Grande do Sul-i Szövetségi Egyetem kutatói vezették.

A kutatók szerint a jelenség a környezeti változások egyik figyelmeztető jele – olvasható a The Guardian beszámolójában.

Egyre kevesebb a színes pillangó

A vizsgálatok során a tudósok az ültetvényeken huszonegy, a megmaradt erdőkben pedig harmincegy pillangófajt azonosítottak. A monokultúrás területeken túlnyomórészt barna és szürke szárnyú fajok maradtak fenn, míg az érintetlen erdőkben a színek teljes spektruma megtalálható volt. A kutatás szerint az eukaliptusz-erdők egysíkú környezete nem kedvez a színes fajoknak, a beleolvadás vált előnyössé számukra.

A szürke pettyesaraszoló az ipari forradalom során szinte teljesen feketévé vált
Fotó: o.leillingerweb.de / Wikipeda

Egyes fajok színe is kifakul

Figyelemre méltó példa, hogy a 20. század közepére a szürke pettyesaraszoló az ipari forradalom során szinte teljesen feketévé vált. A levegőszennyezés következtében a sötét színű, úgynevezett melán változat egyre gyakoribbá vált, míg a világos alapszínű egyedek visszaszorultak. Amikor a levegőtisztasági szabályozások hatására csökkent a szennyezés, a világos változat ismét megjelent. Ez az eset alátámasztotta Charles Darwin természetes szelekcióról szóló elméletét, és azóta is az evolúció egyik leggyakrabban idézett tankönyvi példája.

A pillangók színe nem pusztán esztétikai kérdés. A mintázatok evolúciós funkciót látnak el, hiszen segítik a tájékozódást, a párválasztást és a rejtőzködést. A színek elvesztése tehát nemcsak látványbeli, hanem ökológiai veszteség is. A kutatók szerint a folyamat a természet színeinek általános fakulásába illeszkedik, míg a korallzátonyok kifehérednek, az óceánok egyre zöldebbé válnak.

A kutatócsoport úgy véli, a színek eltűnése az ökoszisztémák egyszerűsödését jelzi. Ha a természetes élőhelyeket továbbra is ültetvények váltják fel, a legszínesebb és legspecializáltabb fajok eltűnhetnek, helyüket alkalmazkodóbb fajok veszi át.

Idézőjel ikon

Még van lehetőség arra, hogy visszahozzuk ezt a színes világot

– fogalmazott Ricardo Spaniol, a kutatás vezetője. Azokban az amazóniai erdőkben, amelyeket harminc éve regenerálnak, már ismét megjelent a színpompás pillangók sokfélesége.

Magyarországon vannak olyan védett fajok, melyek hernyói a kertünkben is kárt tehetnek, mégsem bánthatjuk őket, különben mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni. Olvasd el az erről szóló cikket is. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.