700 ezres metropolisznak épült, kísértetvárossá vált ez a hely

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Futurisztikus, zöld metropoliszt álmodtak Szingapúr szomszédságába, de a 700 ezer fősre tervezett, malajziai Forest Cityben ma kevesebb mint 10 ezren élnek.

Amikor a Forest City nevű város nagyszabású terveit bemutatták, az volt a vízió, hogy egy környezetbarát, zöld és futurisztikus metropoliszt alkotnak a Malajzia és Szingapúr közötti Johor-szorosban. 

A mesterséges szigetre épült város azonban nem telt meg élettel: üres utcák, kihalt lakóépületek, bezárt üzletek jelzik, hogy a grandiózus beruházás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 

700 ezer helyett 10 ezernél kevesebben lakják a kísértetvárost

A Szingapúr szomszédságában megépült Forest Cityt több mint 700 ezer lakosnak tervezték, és mintegy 100 milliárd dolláros beruházással 30 emeletesnél magasabb luxuslakóházak tucatjai sorakoztak volna a városban. 

Kísértetvárossá vált a 700 ezres metropolisznak tervezett Forest City
Fotó: Mohd Rasfan / AFP

A valóság azonban kiábrándító:

Idézőjel ikon

eddig 8-9 ezer ember költözött be a 2016-ban átadott városba, és ebben már a területet gondozó karbantartó személyzet létszáma is benne van.

A várost elsősorban gazdag kínaiaknak szánták, akik második otthont vagy befektetési célú ingatlant vásárolhattak volna Szingapúr szomszédságában. Az ingatlanárak olyan magasak, hogy a malajziaiak túlnyomó többsége számára elérhetetlen egy lakás Forest Cityben. 

A projekt kudarcának egyik oka, hogy a világjárványhoz kapcsolódó korlátozások visszatartották a potenciális vásárlókat. Az pedig már korábban akadályt gördített a befektetők elé, hogy a kínai kormány felső összeghatárt szabott meg a külföldi befektetésekre. 

Emiatt a fejlesztésnek mindössze 15 százaléka készült el, és a befejezett ingatlanok csupán 1 százaléka van kihasználva. Pedig úgy tervezték, hogy 2035-re négy mesterségesen szigeten összesen csaknem 14 ezer négyzetkilométert foglal majd el a város. 

Van, akinek sikerült „megszöknie”

És hogy milyen az élet egy szellemvárosban? A BBC korábban interjút készített Forest City egy volt lakójával. Beszédes, hogy a harmincas éveiben járó mérnökinformatikus úgy fogalmazott: „sikerült megszöknie”.

A tervekkel ellentétben nem özönlöttek a kínai lakók és befektetők a malajziai városba
Fotó: Mohd Rasfan / AFP

A férfi a város egyik toronyházában, egy tengerre néző panorámával rendelkező, egy hálószobás lakásban élt. Amikor visszatért az épületbe, azt mondta, már a puszta látogatástól libabőrös lett. 

Idézőjel ikon

„Nem érdekelt a kaució vagy a pénz, csak el akartam menni”

– mondta a fiatalember, aki szerint nyugtalanító érzés egy olyan helyen lakni, ahonnan hiányzik az élet. 

Adómentességgel próbálnak életet lehelni a kihalt városba 

Forest City fejlesztői természetesen másképp látják a helyzetet: a közlemények a város kiváló elhelyezkedését és éghajlatát emelik ki, ami népszerű célponttá teszi a lakók és a turisták körében. A befuccsolt projektben a kínai ingatlanfejlesztő vállalat, a komoly pénzügyi nehézségekkel küzdő Country Garden 60 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg a fennmaradó 40 százalék Ibrahim szultáné, Malajzia királyáé. 

Az utóbbi években igyekeztek különböző intézkedésekkel embereket csábítani a városba: rendezvényeket, sportversenyeket szerveztek, fejlesztették a közlekedést, és erősíteni szeretnék a kereskedelmi, pénzügyi funkciókat.

A legnagyobb dobás kétségkívül az volt, hogy 2024-től Forest City lett Malajzia első adómentes különleges pénzügyi övezete, ami megmozgatta a nemzetközi cégeket. Hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy életképessé és lakottá váljon a kihalt város, majd csak évek múltán derül ki.

Nem Forest City az egyetlen balul sikerült ingatlanfejlesztés: ismered a világ legkihaltabb repülőterét?

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Vezető szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.