700 ezres metropolisznak épült, kísértetvárossá vált ez a hely

Olvasási idő kb. 3 perc

Futurisztikus, zöld metropoliszt álmodtak Szingapúr szomszédságába, de a 700 ezer fősre tervezett, malajziai Forest Cityben ma kevesebb mint 10 ezren élnek.

Amikor a Forest City nevű város nagyszabású terveit bemutatták, az volt a vízió, hogy egy környezetbarát, zöld és futurisztikus metropoliszt alkotnak a Malajzia és Szingapúr közötti Johor-szorosban. 

A mesterséges szigetre épült város azonban nem telt meg élettel: üres utcák, kihalt lakóépületek, bezárt üzletek jelzik, hogy a grandiózus beruházás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 

700 ezer helyett 10 ezernél kevesebben lakják a kísértetvárost

A Szingapúr szomszédságában megépült Forest Cityt több mint 700 ezer lakosnak tervezték, és mintegy 100 milliárd dolláros beruházással 30 emeletesnél magasabb luxuslakóházak tucatjai sorakoztak volna a városban. 

Kísértetvárossá vált a 700 ezres metropolisznak tervezett Forest City
Fotó: Mohd Rasfan / AFP

A valóság azonban kiábrándító:

Idézőjel ikon

eddig 8-9 ezer ember költözött be a 2016-ban átadott városba, és ebben már a területet gondozó karbantartó személyzet létszáma is benne van.

A várost elsősorban gazdag kínaiaknak szánták, akik második otthont vagy befektetési célú ingatlant vásárolhattak volna Szingapúr szomszédságában. Az ingatlanárak olyan magasak, hogy a malajziaiak túlnyomó többsége számára elérhetetlen egy lakás Forest Cityben. 

A projekt kudarcának egyik oka, hogy a világjárványhoz kapcsolódó korlátozások visszatartották a potenciális vásárlókat. Az pedig már korábban akadályt gördített a befektetők elé, hogy a kínai kormány felső összeghatárt szabott meg a külföldi befektetésekre. 

Emiatt a fejlesztésnek mindössze 15 százaléka készült el, és a befejezett ingatlanok csupán 1 százaléka van kihasználva. Pedig úgy tervezték, hogy 2035-re négy mesterségesen szigeten összesen csaknem 14 ezer négyzetkilométert foglal majd el a város. 

Van, akinek sikerült „megszöknie”

És hogy milyen az élet egy szellemvárosban? A BBC korábban interjút készített Forest City egy volt lakójával. Beszédes, hogy a harmincas éveiben járó mérnökinformatikus úgy fogalmazott: „sikerült megszöknie”.

A tervekkel ellentétben nem özönlöttek a kínai lakók és befektetők a malajziai városba
Fotó: Mohd Rasfan / AFP

A férfi a város egyik toronyházában, egy tengerre néző panorámával rendelkező, egy hálószobás lakásban élt. Amikor visszatért az épületbe, azt mondta, már a puszta látogatástól libabőrös lett. 

Idézőjel ikon

„Nem érdekelt a kaució vagy a pénz, csak el akartam menni”

– mondta a fiatalember, aki szerint nyugtalanító érzés egy olyan helyen lakni, ahonnan hiányzik az élet. 

Adómentességgel próbálnak életet lehelni a kihalt városba 

Forest City fejlesztői természetesen másképp látják a helyzetet: a közlemények a város kiváló elhelyezkedését és éghajlatát emelik ki, ami népszerű célponttá teszi a lakók és a turisták körében. A befuccsolt projektben a kínai ingatlanfejlesztő vállalat, a komoly pénzügyi nehézségekkel küzdő Country Garden 60 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg a fennmaradó 40 százalék Ibrahim szultáné, Malajzia királyáé. 

Az utóbbi években igyekeztek különböző intézkedésekkel embereket csábítani a városba: rendezvényeket, sportversenyeket szerveztek, fejlesztették a közlekedést, és erősíteni szeretnék a kereskedelmi, pénzügyi funkciókat.

A legnagyobb dobás kétségkívül az volt, hogy 2024-től Forest City lett Malajzia első adómentes különleges pénzügyi övezete, ami megmozgatta a nemzetközi cégeket. Hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy életképessé és lakottá váljon a kihalt város, majd csak évek múltán derül ki.

Nem Forest City az egyetlen balul sikerült ingatlanfejlesztés: ismered a világ legkihaltabb repülőterét?

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.